A megkülönböztetés tilalma és a civil társadalommal való kapcsolatok
Megalapítása óta az Európai Unió (EU) egyik legsürgetőbb feladatának tekintette a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Noha a hátrányos megkülönböztetés – akár közvetlen, akár közvetett – az európai jog értelmében bűncselekménynek minősül, Európa-szerte sokan napi szinten szembesülnek azzal, hogy a következetlen kritériumok miatt nem tudnak teljes társadalmi vagy szakmai életet élni. A hangsúlyt évekig a nemzetiségi vagy nemi alapú megkülönböztetés megelőzésére helyezték. 1999 óta az EU hatásköre kiterjed a faji vagy etnikai eredet, vallás vagy hit, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés elleni fellépések kezdeményezésére is. E területen a civil szervezetek különösen fontos közvetítőként szolgálnak a polgárok és az európai intézmények között.
-
A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM
- Személyek közötti egyenlő bánásmód elve
- Megújított kötelezettségvállalás a megkülönböztetésmentességért és az esélyegyenlőségért
- Keretstratégia a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosítására
- A faji és etnikai származásra vonatkozó egyenlő bánásmód
- PROGRESS közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013)
- A megkülönböztetés elleni küzdelem intézkedési programja (2001–2006)Archívumok
- ALAPVETŐ SZOCIÁLIS JOGOK
- A CIVIL TÁRSADALOMMAL VALÓ KAPCSOLAT