EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A színvonalas oktatás és képzés, a sikeres munkaerő-piaci integráció és a fokozottabb mobilitás elengedhetetlen a fiatalokban rejlő potenciál felszabadításához és az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítve ezáltal az Európai Unió növekedését. A fiataloknak ezeken a területeken azonban továbbra is kihívásokkal kell megbirkózniuk. Az Unió ezért „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezésével a fiatalokra váró kihívásokra kíván választ adni, illetve a fiatalok boldogulását kívánja támogatni a tudásalapú gazdaságban.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés – az e területet érintő európai programok és a strukturális alapok pénzügyi támogatását igénybe véve – uniós és tagállami szinten új nagy jelentőségű intézkedéseket vezet be, megerősíti a meglévő intézkedéseket és biztosítja azok megvalósítását. A kezdeményezés négy célkitűzésre összpontosít:

Egész életen át tartó tanulás

Az „Európa 2020” stratégia egyik célkitűzése az iskolai lemorzsolódás mértékének 10%-ra történő visszaszorítása. E célból a megelőzést és a lemorzsolódás veszélyétől fenyegetett tanulók célirányos támogatását a középpontba helyező intézkedést mihamarabb meg kell valósítani. A Tanács 2011 júniusában ajánlást fogadott el az iskolai lemorzsolódás visszaszorításáról, hogy megoldást kínáljon a jelenség különböző okaira. Emellett a Bizottság a szövegértési készséggel foglalkozó magas szintű szakértői csoportot hozott létre, amelynek feladata az uniós polgárok szövegértési készségének fejlesztését célzó új módszerek ajánlása.

Az Új lendület a szakképzési együttműködés támogatására című közleményében a Bizottság ismét megerősíti, hogy az ágazat korszerűsítése elengedhetetlen a képzési színvonal és a kínálat javításához. A szakképzésnek a fiatalok foglalkoztathatóságához és az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez való hozzájárulása elismerését követően 2010 végén ez a szakterület a „bruges-i közlemény ” elfogadásával új lendületet vett. Utóbbi dokumentum a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzéseket, valamint egy konkrét nemzeti intézkedéseket és európai szintű támogatást magában foglaló cselekvési tervet határoz meg.

Nélkülözhetetlen a tanulószerződéses gyakorlati szakképzés és a színvonalas gyakornoki helyek, mivel ezek lehetővé teszik, hogy a fiatalok jobban alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci követelményekhez, megkönnyítve ezáltal az oda történő belépést. A Bizottság ezért a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségbiztosítási keretrendszert fog előterjeszteni, és támogatja az uniós tagállamok szakmai gyakorlatokhoz való könnyebb hozzáférését, illetve azokon való részvételét.

A nem formális és az informális tanulás (a formális oktatási rendszer keretein kívül zajló oktatás) elismerése és validálása elősegítheti a továbbtanulásba történő bekapcsolódást, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok körében. E célból a Bizottság 2011-ben tanácsi ajánlásra irányuló javaslattervezetet terjeszt elő, amelynek célja, hogy javítsa az ilyen típusú tanulási tevékenységek révén elsajátított készségek uniós országok általi elismerését.

Felsőoktatás

A felsőoktatás elengedhetetlenül szükséges a tudásalapú gazdaság célkitűzéseinek eléréséhez. Az ágazatot ugyanakkor korszerűsíteni kell, hogy hozzájárulása még hatékonyabb legyen, és előmozdítsa az „Európa 2020” stratégia azon célkitűzésének megvalósítását, amely szerint 40%-ra kell emelni a felsőfokú vagy ezzel egyenértékű végzettséggel rendelkező fiatalok arányát. A Bizottság e célból 2011 szeptemberében közleményt adott ki a felsőoktatásra irányuló új konszolidált menetrendről.

A felsőoktatási intézmények közötti együttműködést és versenyt döntő mértékben befolyásolja azok teljesítménye. Az egyes intézmények teljesítményének ismeretében a tanulók könnyebben megválaszthatják tanulmányaikat, és az előmozdítja a határokon átnyúló partnerségek kialakítását. A Bizottság ezért 2011 júniusában közzétette annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az eredményeit, amely a felsőoktatási teljesítmény rangsorolását lehetővé tevő többdimenziós nemzetközi mechanizmus kidolgozhatóságát vizsgálta. Az eredmények alapján a Bizottság 2011 végétől megkezdi a mechanizmus kialakítását.

Európa innovációs képessége elengedhetetlen a gazdasági versenyképesség biztosításához. Ehhez tudáspartnerségekre, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti szorosabb kapcsolatokra van szükség. Ebben a szellemben a Bizottság 2011 júniusában javaslatot tett egy többéves stratégiai innovációs menetrend (EN) létrehozására , amely a következő hét évre lefekteti az oktatási, kutatási, innovációs és vállalkozási prioritásokat.

Mobilitás

A tanulmányi mobilitás lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy új szakmai kompetenciák elsajátítása révén javítsák foglalkoztathatóságukat. Ezzel egyidejűleg a tanulmányi mobilitásnak köszönhetően az oktatási és szakképzési rendszerek nyitottabbá, nemzetközibbé és hatékonyabbá válhatnak. Annak érdekében, hogy valamennyi európai fiatalnak lehetőséget adjon külföldi tanulási tapasztalatok szerzésére, a Bizottság:

• létrehozta a „Mozgásban az ifjúság” internetes oldalt (EN), amely információkkal szolgál az Unión belüli tanulási és mobilitási lehetőségekről;
• az uniós tagállamokhoz címzett tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot terjesztett elő a tanulmányi mobilitás útjában álló akadályok leküzdésének módjairól;
• be fogja vezetni a „Mozgásban az ifjúság” kártyát, amellyel a mobilitásban részt vevő tanulók külföldi beilleszkedési folyamatát kívánja felgyorsítani;
• 2012-ben bevezeti az Europass ihlette európai készségútlevelet, amely megkönnyíti az európai fiatalok által a formális oktatási rendszeren kívül elsajátított készségek Unión belüli elismerését.

Mindemellett akadályok nehezítik a munkavállalói mobilitást is, amelynek segítségével a fiatalok új képességekre és készségekre tehetnének szert. A Bizottság ezért létrehozza a következőket:

• „Az első EURES-állásod” elnevezésű kísérleti projekt olyan új módszerek vizsgálatához, amelyek segíthetnek a fiataloknak valamely uniós országban munkát találni;
• „európai álláshelyfigyelő”, amely az Európa-szerte betöltetlen álláshelyekről és a keresett készségekről tájékoztat.

A fiatalok foglalkoztatása

Az „Európa 2020” programban a 20–64 év közöttiek 75%-os átfogó foglalkoztatási arányára vonatkozó célkitűzés megvalósításához csökkenteni kell a fiatalok körében mért magas szintű munkanélküliséget. Ehhez a fiatalokat az oktatásból a munka világába való átmenet során aktív munkaerő-piaci és szociális intézkedések révén megfelelő támogatásban kell részesíteni. Ugyanakkor ösztönző intézkedések bevezetésére is szükség van, amelyeknek köszönhetően a munkaadók álláshelyeket biztosíthatnak a kezdő munkavállalók számára. A veszélyeztetett fiataloknak nyújtott célzott támogatással kell elősegíteni, hogy ezek a fiatalok ismét tanulni kezdjenek vagy kapcsolatba kerüljenek a munkaerőpiaccal. A vonatkozó szakpolitikák kidolgozásának részeként a Bizottság vállalta, hogy szisztematikusan figyelemmel kíséri azokat a fiatalokat, akik sem munkával nem rendelkeznek, sem tanulmányokat nem folytatnak, sem képzésben nem vesznek részt. Ezzel összefüggésben a Bizottság párbeszédet kezdeményezett az európai állami foglalkoztatási szolgálatok részvételével, amelyek többek között 2011. márciusi ülésükön vizsgálták az e szolgálatok által az alacsony képzettségű fiatalok megsegítése érdekében alkalmazott megközelítéseket és intézkedéseket.

Az önfoglalkoztatás és a vállalkozói tevékenység szintén hatékony eszköze lehet a fiatalok körében mért munkanélküliség csökkentésének és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények az állami és a magánszektor segítségével ösztönözzék a vállalkozói gondolkodásmódot. A fiataloknak több lehetőséget és támogatást kell kapniuk saját vállalkozás alapításához. E tekintetben a Bizottság a Progress program jobb kihasználását sürgeti, amely a leendő fiatal vállalkozókat támogatja.