RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 9 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018)

Ez az állásfoglalás meghatározza az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét a 2010–2018 közötti időszakra azzal a céllal, hogy fejlessze az Európai Unió (EU) tagállamai között a fiatalok lehetőségeinek javítása terén folytatott együttműködést.

JOGI AKTUS

A Tanács állásfoglalása (2009. november 27.) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) [Hivatalos Lap C 311., 2009.12.19.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Ha Európa teljesíteni kívánja a lisszaboni stratégia növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseit, gondoskodnia kell a fiatal európai férfiak és nők megfelelő társadalmi és szakmai integrációjáról. Ez egyben hozzájárul a fiatalok személyes önmegvalósításához, a társadalmi kohézióhoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz is. A fiatalok azonban még mindig nehézségekkel szembesülnek a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szegénység, az egészség, valamint a részvétel és a demokratikus képviselet terén. Ezért kidolgozták az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét, hogy jobb lehetőségeket biztosítsanak az európai fiataloknak.

Ez a Bizottság „Az EU ifjúsági stratégiája” című 2009. áprilisi közleményén alapuló megújított keret tovább fokozná az európai együttműködés eredményességét és hatékonyságát azáltal, hogy olyan stratégiát hoz létre a következő évtizedre, amely épít az előző keret során végbement fejlődésre és az akkor szerzett tapasztalatokra.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés a 2010–2018 közötti időszakban

Az ifjúságpolitika terén a 2010–2018 közötti időszakban folytatott európai együttműködés hajtóerejét két egymással szorosan összefüggő célkitűzés képezi:

  • több esély és esélyegyenlőség biztosítása az oktatás terén és a munkaerőpiacon;
  • az aktív polgári szerepvállalás, a társadalmi befogadás és a szolidaritás előmozdítása.

Ehhez az ifjúsági területre koncentráló specifikus kezdeményezéseket, valamint az ifjúságot érintő kérdések szélesebb körű figyelembevételére és más szakpolitikai területeken történő érvényesítésére irányuló kezdeményezéseket dolgoznak ki és népszerűsítenek. A megújított keret nyolc olyan tevékenységi területet vázol fel, amely tekintetében ágazatokon átívelő kezdeményezésekre van szükség a fiatalok támogatása érdekében:

  • oktatás és képzés;
  • foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység;
  • egészség és jólét;
  • részvétel;
  • önkéntes tevékenységek;
  • társadalmi befogadás;
  • ifjúság és a világ;
  • kreativitás és kultúra.

Az ifjúság terén folytatott európai együttműködésnek szem előtt kell tartania bizonyos vezérelveket, köztük az alábbiakat:

  • a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;
  • küzdelem a megkülönböztetés minden formája ellen;
  • a fiatalok közötti különbségek figyelembevétele, különös tekintettel a hátrányokra;
  • a fiatalok részvételének ösztönzése a szakpolitikák kialakításában.

Az európai együttműködésnek tényeken alapuló, gyakorlatias és konkrét fellépéseken kell alapulnia, és egyértelmű és látható eredményeket kell hoznia, amelyeket rendszeresen közzé kell tenni, át kell tekinteni és terjeszteni kell. Az együttműködést a nyitott koordinációs módszer (DE) (EN) (FR) megújított keretében kell alkalmazni. Ehhez az uniós tagállamok politikai elkötelezettségére és az alábbiakon alapuló munkamódszerekre van szükség:

  • egy sor hároméves munkaciklus (az első a 2010-től 2012-ig tartó időszakot fedi le);
  • minden elnökségi trió számára egy átfogó tematikus prioritás, valamint az általános tematikus prioritáshoz kapcsolódó konkrét prioritások a soros elnök szerepét betöltő egyes országok számára (a 2010-től 2011 közepéig terjedő időszak prioritásait az állásfoglalás melléklete tartalmazza);
  • a végrehajtást segítő eszközök (tudásépítés, egymástól való tanulás, előrehaladási jelentések készítése, az eredmények terjesztése, a folyamat nyomon követése, a fiatalokkal folytatott párbeszéd, az uniós programok és források mozgósítása).

E megújult európai együttműködési keretben meg kell erősíteni az ifjúsági munka szerepét. Az ifjúsági munkát támogatni kell, és egyaránt el kell ismerni a társadalmi és a gazdasági téren nyújtott hozzájárulását. A párbeszédnek az ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők képzésére, mobilitására és készségeik elismerésére, valamint az ifjúsági munkában felmutatott innovatív megoldások népszerűsítésére kell összpontosítania.

Az uniós tagállamok és a Bizottság szerepe

A Tanács felszólítja az EU-tagállamokat, hogy ezen állásfoglalás alapján működjenek együtt az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés javításáért. A tagállamoknak nemzeti szintű intézkedéseket kell elfogadniuk az együttműködés célkitűzései teljesítésének előmozdítása érdekében.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a kereten belül működjön együtt a tagállamokkal, illetve támogassa azok együttműködését. A Bizottságnak nyomon kell követnie a célkitűzések elérését, valamint ezzel összefüggésben munkacsoportot kell létrehoznia a fiatalok helyzetével kapcsolatos adatok áttekintésére és annak értékelésére, hogy szükség van-e új mutatók kidolgozására az ifjúságpolitikával összefüggő területeken. A Bizottságnak javaslatot kell tennie a társaktól való tanulást célzó tevékenységekre, és tanulmányok készítését kell kezdeményeznie e területen.

Háttér

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2002 júniusában létrehozott kerete rendelkezett a nyitott koordinációs módszer alkalmazásáról e területen, valamint arról, hogy az ifjúsággal kapcsolatos szempontokat más szakpolitikai területeken is figyelembe kell venni. A 2005 márciusában elfogadott Európai Ifjúsági Paktum célja az volt, hogy hozzájáruljon a lisszaboni stratégia növekedéssel és foglalkoztatással összefüggő célkitűzéseinek teljesítéséhez. A 2008. júliusában elfogadott megújított szociális menetrend egyik fő cselekvési területeként a gyermek- és ifjúságpolitikát határozta meg.

Utolsó frissítés: 22.06.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére