RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EU ifjúsági stratégiája

Ez a közlemény új stratégiát javasol az európai ifjúságpolitikára vonatkozóan. Az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben ágazatokon átívelő megközelítést követ, és erősíti az együttműködést a politikai döntéshozatal minden szintjén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 27.) – Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére [COM(2009) 200 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közlemény a jövőbeli ifjúságpolitikai intézkedésekre vonatkozó stratégiát kínál. Ágazatokon átívelő megközelítést kíván létrehozni azzal a céllal, hogy támogassa az európai fiatalokat számos, elsősorban az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalmi integráció és az egészségügy terén napjainkban jelentkező kihívás megoldásában. A fiataloknak erőforrásokat és lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy önállóvá tudjanak válni.

Az együttműködés jelenlegi kerete – amely 2009-ben lejár – más szakpolitikai területeken is bevezette az ifjúsági dimenzió figyelembevételét, valamint befolyásolta a nemzeti politikai döntéshozatalt. Azonban a keretet tovább kell fejleszteni mind koordinációja, mind más szakpolitikai területekre gyakorolt hatása szempontjából. A keret alkalmazási körét is ki kell bővíteni annak érdekében, hogy a hátrányosabb helyzetű fiatalokat is elérje.

Az EU ifjúsági jövőképe két megközelítésen alapul: az ifjúságba való befektetésen és az ifjúság érvényesülésének elősegítésén. A javasolt új stratégia különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalokra. Javítani fogják az ifjúságpolitika és más szakpolitikai területek közötti együttműködést, valamint a megújított nyílt koordinációs módszert alkalmazó, együttműködésen alapuló politikai döntéshozatalt. Az utóbbival összefüggésben az ifjúságnak is lehetősége lesz strukturált párbeszéd keretében kifejteni véleményét.

Az új hosszú távú stratégia három átfogó és egymással összekapcsolódó célból áll, amelyek szorosan kötődnek a megújított szociális menetrend célkitűzéseihez, és minden célhoz több különböző cselekvési területet jelöl meg. Minden cselekvési terület egy rövid távú célkitűzésből és olyan konkrét intézkedésekből áll, amelyekre a tagállamok és a Bizottság – saját hatáskörükön belül – vállalkoznak. Ezeket háromévenként értékelik.

Annak a célnak a keretében, hogy a fiatalok számára több lehetőséget teremtsenek az oktatás és a foglalkoztatás terén, a következő cselekvési területeket javasolják:

  • oktatás: az iskolarendszeren kívüli oktatást jobban integrálni kell annak érdekében, hogy kiegészítse az iskolarendszerű oktatást, valamint fejleszteni kell minőségét és el kell ismerni az eredményeit;
  • foglalkoztatás: annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiataloknak az iskolából, illetve az inaktív állapotból vagy a munkanélküliségből a munka világába való átmenetét, a nemzeti és az európai foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a rugalmas biztonság elveit. Ezenkívül az oktatásnak törekednie kell arra, hogy biztosítsa a munkaerőpiac igényeinek megfelelő készségek megszerzését;
  • kreativitás és vállalkozói szellem: támogatni kell a tehetségfejlesztést, a kreatív készségeket, a vállalkozói mentalitást és a kulturális kifejezésmódokat az ifjúság körében.

A fiataloknak a lehetőségekhez való jobb hozzáférését és a társadalomban való teljes körű részvételét középpontba állító célkitűzés keretében a következő cselekvési területeket javasolják:

  • egészség és sport: a túlsúlyosság, a sérülések, a függőségek és a kábítószer-használat megelőzése és kezelése, az egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok körében, valamint az ifjúsági munkások, egészségügyi szakemberek és sportszervezetek közötti együttműködés ösztönzése;
  • részvétel: annak ösztönzése, hogy a fiatalok részt vegyenek közösségük civil életében, valamint a képviseleti demokráciában, ifjúsági szervezetek támogatása, a szervezetlen fiatalok részvételének támogatása, illetve információs szolgáltatások nyújtása az ifjúság számára.

A társadalom és a fiatalok közötti kölcsönös szolidaritás erősítésére vonatkozó cél a következő cselekvési területeket foglalja magában:

  • társadalmi integráció: a fiatalok társadalmi kirekesztődésének megelőzése érdekében mozgósítani kell az érintett szereplőket, mint pl. a szülőket, a tanárokat, valamint a szociális és ifjúsági munkásokat;
  • önkéntesség: a fiatalok önkéntességének támogatása érdekében több lehetőséget kell teremteni – többek között határokon átnyúlókat is –, el kell távolítani az akadályokat, valamint erősíteni kell az iskolarendszeren kívüli oktatás értékének elismerését;
  • az ifjúság és a világ: fel kell használni a meglévő ifjúsági hálózatokat és eszközöket az ifjúságnak a globális politikai döntéshozatalba való bevonására.

Az ifjúsági munka hozzáadott értéket biztosíthat a munkanélküliség, az iskolai kudarcok és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben. Emiatt több támogatásban és elismerésben kell részesíteni az ifjúsági munkát, amelynek ezenkívül szakmaibbá kell válnia. Ennek elérése érdekében a közlemény arra hívja fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy javítsák az ifjúsági munka finanszírozását és minőségét, valamint az ifjúsági munkások készségeit és mobilitását. A Bizottság elkötelezte magát arra, hogy tovább vizsgálja az ifjúsági munka gazdasági és társadalmi hatását.

Az ifjúságpolitika területén létrejött új integrált együttműködési kerethez ágazatokon átívelő politikai megközelítések kialakítására is szükség van minden szinten. Megvalósításának nyomon követése érdekében folyamatos és rendszeres párbeszédet kell kialakítani mind az EU szintjén, mind pedig a tagállamok és a fiatalok között. A javaslatok között szerepel a politikai döntéshozatal fejlesztése érdekében a politikai együttműködéshez kapcsolódó magas szintű szemináriumok, illetve a technikai szakértelemmel kapcsolatos műhelytalálkozók keretében megvalósuló egymástól tanulás is, amelybe a fontosabb érdekelt szereplőket is bevonnák. A politikai döntéshozatalnak tényeken kell alapulnia. Ezért használni kell és tovább kell fejleszteni azokat a meglévő eszközöket, amelyek segítségével bővíthetők az ifjúsággal kapcsolatos információk. A Bizottság további tényfeltáró eszközök – például tanulmányok és Eurobarometer-felmérések – kidolgozását is javasolja. Továbbá a létező uniós programokat és finanszírozást – különösen a Cselekvő ifjúság programot – is fel kell használni az ifjúságpolitika támogatására és arra, hogy lehetőségeket biztosítsanak a fiatalok számára, valamint intézkedéseket kell hozni az ilyen lehetőségekről szóló tájékoztatás széles körű biztosítása érdekében.

Utolsó frissítés: 09.10.2009
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére