EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az ifjúságpolitika arra törekszik, hogy megkönnyítse a fiatalok bejutását a munkaerőpiacra, és hogy aktív európai szintű polgári szerepvállalásra nevelje őket. A „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című fehér könyvet követően európai ifjúságpolitikai együttműködési keretet fogadtak el, amelyben a a tagállamok megegyeztek arról, hogy a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának előmozdítása érdekében négy sajátosan ifjúsági témára fognak összpontosítani:

• tájékoztatás;
• részvétel;
• önkéntes tevékenységek;
• a fiatalokról való ismereteink gyarapítása.

A tagállamok nemzeti jelentést nyújtottak be a Bizottsághoz a fiatalok részvételéről és tájékoztatásáról. Megerősítik, hogy a fiatalok részvételének és tájékoztatásának európai szinten való kiemelt kezelése, amely a nyitott koordinációs módszerrel (DE) (EN) (FR) történik, lendületet adott a nemzeti ifjúságpolitikának, és továbbra is elengedhetetlen a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának fejlesztéséhez. Ugyanakkor elismerik, hogy ez a folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tagállamok továbbra is együttműködnek egymással és saját országuk regionális, illetve helyi hatóságaival.

A közlemény ezeket a jelentéseket vizsgálja, és a fent említett két kiemelt cél tekintetében értékeli a közös célok megvalósítását az Európai Unió egész területén.

A FIATALOK INFORMÁCIÓHOZ JUTÁSA ÉS RÉSZVÉTELE A TÁJÉKOZTATÁSBAN

A fiatalok tájékoztatásával kapcsolatos közös célok az alábbi szempontok alapján szerveződnek: a fiatalok információhoz jutása, minőségi tájékoztatás, a fiatalok részvétele a tájékoztatásban.

A fiatalok információhoz jutása

Bár minden tagállamban a fiatalok rendelkezésére bocsátottak tájékoztatási eszközöket, csak 12 tagállam alakított ki olyan információs stratégiát, amely számol minden olyan kérdéssel, amely fontos a fiatalok számára, és amely a helyitől az európaiig valamennyi szintet magában foglal.

A fiatalokat tájékoztató internetes oldalak a legfontosabb információs eszközök. A 2003-ban létrehozott európai ifjúsági portál összeköttetésben áll a már 19 tagállamban működő nemzeti ifjúsági portálokkal. A tagállamok elismerik, hogy mindez elősegíti a minisztériumok közötti együttműködést és párbeszédet az ifjúság tájékoztatása területén.

A jelentésekből kiderül, hogy a tagállamok:

• tovább kívánják fejleszteni az egyéni arculatú tájékoztató irodákat;
• elő kívánják segíteni, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok hozzáférjenek az olyan eszközökhöz, mint az internet, és ezáltal részt vehessenek az információs társadalomban.

Az intézkedések elsősorban a szabadidő, az ifjúsági szervezetek és az önkéntes tevékenységek témájára összpontosítanak, és néha elhanyagolják a részvétel, az oktatás, a foglalkoztatás és az Európában való utazás témáját.

Angliában a nemzeti internetes ifjúsági szolgálat (Connexions Direct) telefonon, szöveges üzenetekben, internetes tanácsadó révén és e-mailben nyújt tájékoztatást a fiataloknak. Szlovéniában az ifjúsági tájékoztató és tanácsadó irodák különös figyelmet fordítanak a fiatal roma népességre. Cipruson és Spanyolországban a vidéken élő fiatalok tájékoztatását mobil egységek végzik.

Minőségi tájékoztatás

A tagállamok törekednek arra, hogy biztosítsák a fiataloknak nyújtott tájékoztatás megfelelő minőségét. Ez az oka annak, hogy a legtöbben közülük alkalmazzák az európai ifjúsági információs chartát.

A hálózatok fontos szerepet játszanak az ifjúságtájékoztatási szakemberek hozzáértésének javítása szempontjából. A EURODESK (EN), az ERYICA (EN) és az EYCA (EN) európai ifjúsági információs hálózatok elősegítik a tagjaiknak szánt képzések kidolgozását. Emellett készítettek egy összefoglalót a megfelelő minőségű kezdeményezésekről.

Franciaországban ifjúsági tájékoztató irodák képzést nyújtanak saját alkalmazottaiknak, hogy biztosítsák a minőségi előírások betartását. Az európai ifjúsági információs chartát további nemzeti minőségi előírásokkal együtt alkalmazzák.

A fiatalok részvétele a tájékoztatásban

Ezen a téren jóformán egy intézkedés sem született. Mindazonáltal néhány nemzeti jelentés megemlíti, hogy egyeztetni lehet a fiatalokkal az információs stratégiákról vagy tájékoztató anyagok kidolgozásáról. Szlovákiában az ifjúsági tájékoztató irodák önkéntesekkel működnek együtt, akik elviszik a fiatalokat érintő információkat az iskolákba, egyetemekre és más helyekre.

Problémák és kihívások

A fiatalok tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása során a tagállamok nehézségekbe ütköznek. Ezek a problémák három csoportba sorolhatók:

• módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják a kiindulópont meghatározását, illetve az elért eredmények értékelésére szolgáló mutatók megállapítását;
• a szereplők koordinálása: javítani kell az ifjúságért felelős különböző intézményi szereplők közötti koordinációt;
• forráshiány, mindenekelőtt helyi szinten.

Az uniós tagállamok folytatni kívánják a közös célok megvalósítását. Az előttük álló legnagyobb kihívások többek között jobb kapcsolatok kialakítása az országos ifjúsági tanácsok között és a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok fokozott figyelemben részesítése.

Ahhoz, hogy javítani lehessen a fiatalok információs szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a Bizottság szerint az alábbiakra van szükség:

• olyan információs stratégiák kidolgozása, amelyek számolnak minden, a fiatalok számára releváns kérdéssel;
• az információs társadalom eszközeinek és az innovatív megközelítéseknek a népszerűsítése.

A Bizottság szerint a minőségi tájékoztatás feltételei a következők:

• az egyéni tanácsadó szolgáltatások továbbfejlesztése;
• az európai ifjúsági információs charta szisztematikus alkalmazása.

Ezenfelül a fiatalokat jobban be kell vonni a tájékoztatási stratégiákba, és meg kell erősíteni az ifjúsági szervezetek szerepét a fiatalokkal kapcsolatos információk terjesztésében.

A FIATALOK RÉSZVÉTELE A DEMOKRÁCIÁBAN

A fiatalok demokráciában való részvétele érdekében tett lépések koordináltabbak, mint korábban. A fiatalok részvételével kapcsolatos közös célokat a tagállamok a következők révén valósíthatják meg: a jogi keretek megerősítése, a részvételi és képviseleti struktúrák támogatása és projektek támogatása.

A jogi keretek megerősítése

Javultak a fiatalok részvételének jogi keretei. Egyes tagállamok új jogszabályokat fogadtak el, mások stratégiai terveket dolgoztak ki vagy új kötelezettségeket vállaltak a fiatalokkal való konzultáció vonatkozásában. Az alábbi országok valamennyien különböző intézkedéseket fogadtak el:

• Írország ifjúsági törvényt;
• Csehország ifjúsági koncepciót;
• Portugália nemzeti ifjúsági reformprogramot;
• Svédország „A döntés hatalma” címmel kormányjavaslatot;
• Észtország és Szlovénia stratégiai tervet;
• Lettország az ifjúságnak szóló politikai programot;
• Szlovákia pedig a fiatalok részvételét célzó tervet.

Ezenfelül Olaszország külön forrásokat állított az ifjúságpolitika szolgálatába.

A részvételi és képviseleti struktúrák támogatása

Számos intézkedésre került sor az ifjúságpolitika területén a részvételi struktúrák támogatása és a partnerek közötti párbeszéd elősegítése érdekében. Továbbra is szükség van azonban a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködés javítására. A nemzeti jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség helyi szinten, illetve a fiatalok bizonyos csoportjainak részvételét hátráltató akadályok megszüntetése terén.

Gyakrabban került sor párbeszédre a fiatalok és a döntéshozók között rendszeres egyeztetések, találkozók és meghallgatások formájában.

Egyes országokban a fiatalokkal kapcsolatos ügyekért felelős személyt neveztek ki: Finnországban például ombudsmant, az Egyesült Királyságban országos ifjúsági összekötőt, Litvániában pedig önkormányzati ifjúsági koordinátorokat.

Mások inkább horizontális megoldásokat választottak, például minisztériumközi értekezletek formájában. Szintén mások konzultációs struktúrákat hoztak létre:

• a tagállamok többségében nemzeti tanácsokat;
• Luxemburgban és Belgiumban ifjúsági bizottságokat és helyi tanácsokat;
• Cipruson és Máltán ifjúsági parlamenteket;
• Görögországban és Spanyolországban fiatalok részére kiépített részvételi struktúrákat;
• Németországban konkrétabban a hátrányos helyzetű fiatalokat célzó struktúrákat;
• Lengyelországban a vidéki fiatalokat célzó struktúrákat;
• Ausztriában pedig ifjúsági projektek támogatására szolgáló struktúrákat.

A fiatalok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a demokráciában való részvétel iránt, de a jelek szerint csak kevés tagállam törekszik arra, hogy a problémát a gyakorlatban orvosolja. Ennek ellenére néhányan a fiatalok választási részvételi arányának növelését célzó megoldásokat dolgoztak ki:

• Hollandia párhuzamos szavazást vezetett be a serdülők számára;
• Finnország a helyi választásokon 16 éves kortól biztosítja a szavazati jogot;
• Franciaország létrehozta a választási listán való regisztráció automatikus rendszerét;
• Belgium, az Egyesült Királyság és Hollandia az internetet hívta segítségül.

Projektek támogatása

A fiatalok részvételét minden olyan területen támogatni kell, ahol projektekre kerül sor, és fontos, hogy a fiatalok részvételi projektjeik főszereplőivé váljanak. Támogatni kell továbbá a vonatkozó struktúrákat, például az ifjúsági szervezeteket.

Több tagállam is tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok előtt is megnyissa a projekteket. Franciaországban az „Envie d'agir” elnevezésű program célja a fiatalok első projektjeinek, illetve a fiatalokért létrejött első projektek támogatása és díjazása, továbbá innovatív és kreatív projektek, valamint önkéntes tevékenységek és vállalkozói projektek finanszírozása. Dániában az „Ifjúságpolitika a dán településeken” címmel létrehozott projekt hangsúlyozza, hogy a fiatalokat fokozottabban be kell vonni a szakpolitika alakításába.

Felmerült problémák és kihívások

A tagállamok által érzékelt nehézségek négy csoportba sorolhatók:

• módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják a kiindulópont meghatározását, illetve az elért eredmények értékelésére szolgáló mutatók megállapítását;
• a közvetlen vagy közvetett támogatás hiánya: forrásokat kell juttatni a struktúráknak és a projekteknek, valamint tartós segítséget kell nyújtani ezekhez jogalkotói tevékenység, fiatalokkal kialakítandó társulások vagy közös eszközök kidolgozása révén;
• a szerepvállalás hiánya a fiatalok részéről: még ha a fiataloknak joguk van is arra, hogy ne vállaljanak szerepet, továbbra is fokozottan ösztönözni kell a szerepvállalásukat. Kortársaik „követ” szerepét tölthetik be, akik tapasztalataikat megosztják a többiekkel. Ezen túlmenően a szerepvállalásból származó egyéni és társadalmi előnyök fokozottabb elismerésével és támogatásával növelni lehetne a fiatalok részvételét;
• az intézményi szereplők tétlensége: javítani kell a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködést, támogatni kell a fiatalok részvételi struktúráinak kiépítését, és több kérdésben kell párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. Emellett a helyi hatóságok mobilizálása révén elő kell segíteni a fiatalok helyi részvételét.

A fiatalok tájékoztatásához hasonlóan az uniós tagállamok ezen a téren is folytatni kívánják a közös célok megvalósítását. Alátámasztják annak fontosságát, hogy többek között interaktív szakpolitikai részvételre szánt információs társadalmi eszközöket alkalmazzanak (pl. szakpolitikai webnaplózás – „policy blogging”), valamint növeljék a fiatalok választási részvételi arányát.

A Bizottság szerint a fiatalok civil társadalomban való részvételéhez

• strukturált konzultációt kell biztosítani számukra azokban a kérdésekben, amelyek foglalkoztatják őket. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az országos ifjúsági tanácsok szerepét a konzultációs folyamatban;
• helyi részvételi struktúrákat kell kialakítani, amelyek révén a fiatalok rendszeresen részt vehetnek a helyi döntéshozó szervek munkájában;
• meg kell vizsgálni azokat az akadályokat, amelyek hátrányosan hatnak a fiatalok egyes csoportjainak részvételére, hogy ezzel erősítsük az ifjúság reprezentatív jellegét;
• a részvételt fokozó segédeszközöket kell kifejleszteni (például útmutatót a részvételi mechanizmusokról).

Ezenfelül konkrét intézkedéseket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy a fiatalok nagyobb arányban vegyenek részt a képviseleti demokrácia intézményeiben (például a politikai pártokban való szerepvállalásuk támogatása révén), és ezáltal fokozzuk szerepvállalásukat a képviseleti demokráciában.

Végül, támogatni kell a szerepvállalás megtanulásának különböző módjait. Ezzel összefüggésben szinergiákat kell kialakítani az oktatás területén hozott intézkedésekkel. Európai szinten ez az oktatási és képzési nyitott koordinációs módszerhez való szorosabb kapcsolódás révén érhető el. A szerepvállalás megtanulásának különböző módjaihoz nyújtott támogatás egyben azt jelenti, hogy fokozottabban el kell ismerni a fiatalok részvételének különböző formáit.

A FIATALOK AKTÍV RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ ALAKÍTÁSÁBAN

Javítani kell az Európa jövőjéről a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédet. A Bizottság és a tagállamok megerősítették, hogy a fiatalokat aktívan be kell vonni a politika alakításáról folytatott vitába és párbeszédbe. Az európai intézmények és a tagállamok többféleképpen törekednek arra, hogy az elveket gyakorlatra váltsák, és a fiatalokat jobban bevonják az EU alakításába, többek között az alábbiakkal:

• a 2001-es „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című fehér könyvet megelőző konzultációs folyamat;
• az ifjúsági szervezetekkel tartott rendszeres találkozók;
• az európai ifjúsági hét;
• az európai ifjúsági portálon tartott konzultációk;
• a soros elnökség által szervezett ifjúsági rendezvények;
• a tagállamokban tartott egyéb konferenciák, kampányok, fórumok és konzultációk.

A Bizottság ennek ellenére azon a véleményen van, hogy fejleszteni és strukturálni lehetne az európai témákkal kapcsolatos már létező konzultációs lehetőségeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szinteken.

A Bizottság elképzelése a strukturált párbeszéd javításáról

A fiatalok részvételével zajló vitáknak a lehetőségekhez mérten széles körben és a fiatalok különböző csoportjait bevonva kell zajlaniuk, hogy legitimitásuk maximális legyen. Éppen ezért szorgalmazniuk kell a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét, illetve azokét is, akik nem tartoznak semmilyen szervezethez. Ahhoz, hogy koherensebb és több részterületet átfogó megközelítés váljon lehetővé, ezeknek a vitáknak találkozási lehetőséget kell nyújtaniuk mindazok számára, akik – közvetve vagy közvetlenül – ifjúsági ügyekkel foglalkoznak.

A Bizottság a konstruktív partnerség nyílt légkörében folytatott hároméves állandó párbeszéd mellett foglal állást. A következőket javasolja:

• ösztönözni kell a helyi szintű párbeszédet annak érdekében, hogy a fiatalok véleménye mindenkor kellő időben befolyásolja az európai vitákat;
• meg kell állapodni uniós szinten 2009-ig megvitatandó kiemelt témákban: ezek 2007-ben a társadalmi befogadás és a sokféleség, 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd, 2009-ben pedig az ifjúság területén tovább folytatandó együttműködéssel kapcsolatos kilátások;
• informális fórumot kell létrehozni a fiatalok képviselői, a soros elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság részvételével;
• európai biztosok és más európai intézmények képviselőinek részvételével rendszeresen meg kell rendezni az európai ifjúsági hetet;
• találkozókat kell szervezni olyan fiatalokkal, akiknek általában nincs kapcsolata az európai intézményekkel;
• szervezni kell egy, a fiatalokkal foglalkozó Eurobarométer felmérést (2006 vége);
• mobilizálni kell az európai információs hálózatokat a strukturált párbeszéd támogatására.

NYITOTT KOORDINÁCIÓS MÓDSZER

A Bizottság véleménye szerint meg kell erősíteni a nyitott koordinációs módszert. E tekintetben javasolja, hogy:

• a tagállamok 2006 végéig válasszák ki azokat az intézkedéseket, amelyekre összpontosítani kívánnak a fiatalok részvétele és tájékoztatása területén, és dolgozzák ki, hogyan kívánják ezeket megvalósítani;
• a tagállamok alakítsanak ki a fiatalokat és szervezeteiket a további munkába bevonó mechanizmusokat, és 2008 végéig készítsenek erről mérleget;
• a tagállamok kapjanak lehetőséget arra, hogy önkéntes alapon kísérleti jelleggel áttekintsék egymás munkáját a fiatalok tájékoztatása és részvétele területén;
• a tagállamok támogassák nemzeti szinten a közös célok elérését a regionális és helyi hatóságok, ifjúsági szervezetek és általában véve a fiatalok körében;
• a Bizottság rendszeresen konzultáljon a fiatalokkal, különösen az Európai Ifjúsági Fórummal a nyitott koordinációs módszerrel kapcsolatos javaslatok tekintetében;
• egy munkacsoport határozza meg a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítását tükröző mutatókat.

Felkérik a Tanácsot, hogy támogassa az e közleményben ismertetett javaslatokat.