RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos európai politika

E közlemény célja, hogy értékelje a tagállamok munkáját a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos azon közös célok tekintetében, amelyeket a Tanács 2003-ban fogadott el. A dokumentum emellett hasznos változtatásokra tesz javaslatot. Ezek elsősorban a fiatalok aktív és felelősségteljes polgári szerepvállalásának megerősítésére irányulnak. A fiatalok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a közügyek iránt, ezért fennáll a nem kielégítő mértékű polgári szerepvállalás veszélye.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak (2006. július 20.) a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos európai politikáról [COM(2006) 417 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az ifjúságpolitika arra törekszik, hogy megkönnyítse a fiatalok bejutását a munkaerőpiacra, és hogy aktív európai szintű polgári szerepvállalásra nevelje őket. A „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című fehér könyvet követően európai ifjúságpolitikai együttműködési keretet fogadtak el, amelyben a a tagállamok megegyeztek arról, hogy a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának előmozdítása érdekében négy sajátosan ifjúsági témára fognak összpontosítani:

  • tájékoztatás;
  • részvétel;
  • önkéntes tevékenységek;
  • a fiatalokról való ismereteink gyarapítása.

A tagállamok nemzeti jelentést nyújtottak be a Bizottsághoz a fiatalok részvételéről és tájékoztatásáról. Megerősítik, hogy a fiatalok részvételének és tájékoztatásának európai szinten való kiemelt kezelése, amely a nyitott koordinációs módszerrel (DE) (EN) (FR) történik, lendületet adott a nemzeti ifjúságpolitikának, és továbbra is elengedhetetlen a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának fejlesztéséhez. Ugyanakkor elismerik, hogy ez a folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tagállamok továbbra is együttműködnek egymással és saját országuk regionális, illetve helyi hatóságaival.

A közlemény ezeket a jelentéseket vizsgálja, és a fent említett két kiemelt cél tekintetében értékeli a közös célok megvalósítását az Európai Unió egész területén.

A FIATALOK INFORMÁCIÓHOZ JUTÁSA ÉS RÉSZVÉTELE A TÁJÉKOZTATÁSBAN

A fiatalok tájékoztatásával kapcsolatos közös célok az alábbi szempontok alapján szerveződnek: a fiatalok információhoz jutása, minőségi tájékoztatás, a fiatalok részvétele a tájékoztatásban.

A fiatalok információhoz jutása

Bár minden tagállamban a fiatalok rendelkezésére bocsátottak tájékoztatási eszközöket, csak 12 tagállam alakított ki olyan információs stratégiát, amely számol minden olyan kérdéssel, amely fontos a fiatalok számára, és amely a helyitől az európaiig valamennyi szintet magában foglal.

A fiatalokat tájékoztató internetes oldalak a legfontosabb információs eszközök. A 2003-ban létrehozott európai ifjúsági portál összeköttetésben áll a már 19 tagállamban működő nemzeti ifjúsági portálokkal. A tagállamok elismerik, hogy mindez elősegíti a minisztériumok közötti együttműködést és párbeszédet az ifjúság tájékoztatása területén.

A jelentésekből kiderül, hogy a tagállamok:

  • tovább kívánják fejleszteni az egyéni arculatú tájékoztató irodákat;
  • elő kívánják segíteni, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok hozzáférjenek az olyan eszközökhöz, mint az internet, és ezáltal részt vehessenek az információs társadalomban.

Az intézkedések elsősorban a szabadidő, az ifjúsági szervezetek és az önkéntes tevékenységek témájára összpontosítanak, és néha elhanyagolják a részvétel, az oktatás, a foglalkoztatás és az Európában való utazás témáját.

Angliában a nemzeti internetes ifjúsági szolgálat (Connexions Direct) telefonon, szöveges üzenetekben, internetes tanácsadó révén és e-mailben nyújt tájékoztatást a fiataloknak. Szlovéniában az ifjúsági tájékoztató és tanácsadó irodák különös figyelmet fordítanak a fiatal roma népességre. Cipruson és Spanyolországban a vidéken élő fiatalok tájékoztatását mobil egységek végzik.

Minőségi tájékoztatás

A tagállamok törekednek arra, hogy biztosítsák a fiataloknak nyújtott tájékoztatás megfelelő minőségét. Ez az oka annak, hogy a legtöbben közülük alkalmazzák az európai ifjúsági információs chartát.

A hálózatok fontos szerepet játszanak az ifjúságtájékoztatási szakemberek hozzáértésének javítása szempontjából. A EURODESK (EN), az ERYICA (EN) és az EYCA (EN) európai ifjúsági információs hálózatok elősegítik a tagjaiknak szánt képzések kidolgozását. Emellett készítettek egy összefoglalót a megfelelő minőségű kezdeményezésekről.

Franciaországban ifjúsági tájékoztató irodák képzést nyújtanak saját alkalmazottaiknak, hogy biztosítsák a minőségi előírások betartását. Az európai ifjúsági információs chartát további nemzeti minőségi előírásokkal együtt alkalmazzák.

A fiatalok részvétele a tájékoztatásban

Ezen a téren jóformán egy intézkedés sem született. Mindazonáltal néhány nemzeti jelentés megemlíti, hogy egyeztetni lehet a fiatalokkal az információs stratégiákról vagy tájékoztató anyagok kidolgozásáról. Szlovákiában az ifjúsági tájékoztató irodák önkéntesekkel működnek együtt, akik elviszik a fiatalokat érintő információkat az iskolákba, egyetemekre és más helyekre.

Problémák és kihívások

A fiatalok tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása során a tagállamok nehézségekbe ütköznek. Ezek a problémák három csoportba sorolhatók:

  • módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják a kiindulópont meghatározását, illetve az elért eredmények értékelésére szolgáló mutatók megállapítását;
  • a szereplők koordinálása: javítani kell az ifjúságért felelős különböző intézményi szereplők közötti koordinációt;
  • forráshiány, mindenekelőtt helyi szinten.

Az uniós tagállamok folytatni kívánják a közös célok megvalósítását. Az előttük álló legnagyobb kihívások többek között jobb kapcsolatok kialakítása az országos ifjúsági tanácsok között és a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok fokozott figyelemben részesítése.

Ahhoz, hogy javítani lehessen a fiatalok információs szolgáltatásokhoz való hozzáférését, a Bizottság szerint az alábbiakra van szükség:

  • olyan információs stratégiák kidolgozása, amelyek számolnak minden, a fiatalok számára releváns kérdéssel;
  • az információs társadalom eszközeinek és az innovatív megközelítéseknek a népszerűsítése.

A Bizottság szerint a minőségi tájékoztatás feltételei a következők:

  • az egyéni tanácsadó szolgáltatások továbbfejlesztése;
  • az európai ifjúsági információs charta szisztematikus alkalmazása.

Ezenfelül a fiatalokat jobban be kell vonni a tájékoztatási stratégiákba, és meg kell erősíteni az ifjúsági szervezetek szerepét a fiatalokkal kapcsolatos információk terjesztésében.

A FIATALOK RÉSZVÉTELE A DEMOKRÁCIÁBAN

A fiatalok demokráciában való részvétele érdekében tett lépések koordináltabbak, mint korábban. A fiatalok részvételével kapcsolatos közös célokat a tagállamok a következők révén valósíthatják meg: a jogi keretek megerősítése, a részvételi és képviseleti struktúrák támogatása és projektek támogatása.

A jogi keretek megerősítése

Javultak a fiatalok részvételének jogi keretei. Egyes tagállamok új jogszabályokat fogadtak el, mások stratégiai terveket dolgoztak ki vagy új kötelezettségeket vállaltak a fiatalokkal való konzultáció vonatkozásában. Az alábbi országok valamennyien különböző intézkedéseket fogadtak el:

  • Írország ifjúsági törvényt;
  • Csehország ifjúsági koncepciót;
  • Portugália nemzeti ifjúsági reformprogramot;
  • Svédország „A döntés hatalma” címmel kormányjavaslatot;
  • Észtország és Szlovénia stratégiai tervet;
  • Lettország az ifjúságnak szóló politikai programot;
  • Szlovákia pedig a fiatalok részvételét célzó tervet.

Ezenfelül Olaszország külön forrásokat állított az ifjúságpolitika szolgálatába.

A részvételi és képviseleti struktúrák támogatása

Számos intézkedésre került sor az ifjúságpolitika területén a részvételi struktúrák támogatása és a partnerek közötti párbeszéd elősegítése érdekében. Továbbra is szükség van azonban a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködés javítására. A nemzeti jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség helyi szinten, illetve a fiatalok bizonyos csoportjainak részvételét hátráltató akadályok megszüntetése terén.

Gyakrabban került sor párbeszédre a fiatalok és a döntéshozók között rendszeres egyeztetések, találkozók és meghallgatások formájában.

Egyes országokban a fiatalokkal kapcsolatos ügyekért felelős személyt neveztek ki: Finnországban például ombudsmant, az Egyesült Királyságban országos ifjúsági összekötőt, Litvániában pedig önkormányzati ifjúsági koordinátorokat.

Mások inkább horizontális megoldásokat választottak, például minisztériumközi értekezletek formájában. Szintén mások konzultációs struktúrákat hoztak létre:

  • a tagállamok többségében nemzeti tanácsokat;
  • Luxemburgban és Belgiumban ifjúsági bizottságokat és helyi tanácsokat;
  • Cipruson és Máltán ifjúsági parlamenteket;
  • Görögországban és Spanyolországban fiatalok részére kiépített részvételi struktúrákat;
  • Németországban konkrétabban a hátrányos helyzetű fiatalokat célzó struktúrákat;
  • Lengyelországban a vidéki fiatalokat célzó struktúrákat;
  • Ausztriában pedig ifjúsági projektek támogatására szolgáló struktúrákat.

A fiatalok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a demokráciában való részvétel iránt, de a jelek szerint csak kevés tagállam törekszik arra, hogy a problémát a gyakorlatban orvosolja. Ennek ellenére néhányan a fiatalok választási részvételi arányának növelését célzó megoldásokat dolgoztak ki:

  • Hollandia párhuzamos szavazást vezetett be a serdülők számára;
  • Finnország a helyi választásokon 16 éves kortól biztosítja a szavazati jogot;
  • Franciaország létrehozta a választási listán való regisztráció automatikus rendszerét;
  • Belgium, az Egyesült Királyság és Hollandia az internetet hívta segítségül.

Projektek támogatása

A fiatalok részvételét minden olyan területen támogatni kell, ahol projektekre kerül sor, és fontos, hogy a fiatalok részvételi projektjeik főszereplőivé váljanak. Támogatni kell továbbá a vonatkozó struktúrákat, például az ifjúsági szervezeteket.

Több tagállam is tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok előtt is megnyissa a projekteket. Franciaországban az „Envie d'agir” elnevezésű program célja a fiatalok első projektjeinek, illetve a fiatalokért létrejött első projektek támogatása és díjazása, továbbá innovatív és kreatív projektek, valamint önkéntes tevékenységek és vállalkozói projektek finanszírozása. Dániában az „Ifjúságpolitika a dán településeken” címmel létrehozott projekt hangsúlyozza, hogy a fiatalokat fokozottabban be kell vonni a szakpolitika alakításába.

Felmerült problémák és kihívások

A tagállamok által érzékelt nehézségek négy csoportba sorolhatók:

  • módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják a kiindulópont meghatározását, illetve az elért eredmények értékelésére szolgáló mutatók megállapítását;
  • a közvetlen vagy közvetett támogatás hiánya: forrásokat kell juttatni a struktúráknak és a projekteknek, valamint tartós segítséget kell nyújtani ezekhez jogalkotói tevékenység, fiatalokkal kialakítandó társulások vagy közös eszközök kidolgozása révén;
  • a szerepvállalás hiánya a fiatalok részéről: még ha a fiataloknak joguk van is arra, hogy ne vállaljanak szerepet, továbbra is fokozottan ösztönözni kell a szerepvállalásukat. Kortársaik „követ” szerepét tölthetik be, akik tapasztalataikat megosztják a többiekkel. Ezen túlmenően a szerepvállalásból származó egyéni és társadalmi előnyök fokozottabb elismerésével és támogatásával növelni lehetne a fiatalok részvételét;
  • az intézményi szereplők tétlensége: javítani kell a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködést, támogatni kell a fiatalok részvételi struktúráinak kiépítését, és több kérdésben kell párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. Emellett a helyi hatóságok mobilizálása révén elő kell segíteni a fiatalok helyi részvételét.

A fiatalok tájékoztatásához hasonlóan az uniós tagállamok ezen a téren is folytatni kívánják a közös célok megvalósítását. Alátámasztják annak fontosságát, hogy többek között interaktív szakpolitikai részvételre szánt információs társadalmi eszközöket alkalmazzanak (pl. szakpolitikai webnaplózás – „policy blogging”), valamint növeljék a fiatalok választási részvételi arányát.

A Bizottság szerint a fiatalok civil társadalomban való részvételéhez

  • strukturált konzultációt kell biztosítani számukra azokban a kérdésekben, amelyek foglalkoztatják őket. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az országos ifjúsági tanácsok szerepét a konzultációs folyamatban;
  • helyi részvételi struktúrákat kell kialakítani, amelyek révén a fiatalok rendszeresen részt vehetnek a helyi döntéshozó szervek munkájában;
  • meg kell vizsgálni azokat az akadályokat, amelyek hátrányosan hatnak a fiatalok egyes csoportjainak részvételére, hogy ezzel erősítsük az ifjúság reprezentatív jellegét;
  • a részvételt fokozó segédeszközöket kell kifejleszteni (például útmutatót a részvételi mechanizmusokról).

Ezenfelül konkrét intézkedéseket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy a fiatalok nagyobb arányban vegyenek részt a képviseleti demokrácia intézményeiben (például a politikai pártokban való szerepvállalásuk támogatása révén), és ezáltal fokozzuk szerepvállalásukat a képviseleti demokráciában.

Végül, támogatni kell a szerepvállalás megtanulásának különböző módjait. Ezzel összefüggésben szinergiákat kell kialakítani az oktatás területén hozott intézkedésekkel. Európai szinten ez az oktatási és képzési nyitott koordinációs módszerhez való szorosabb kapcsolódás révén érhető el. A szerepvállalás megtanulásának különböző módjaihoz nyújtott támogatás egyben azt jelenti, hogy fokozottabban el kell ismerni a fiatalok részvételének különböző formáit.

A FIATALOK AKTÍV RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ ALAKÍTÁSÁBAN

Javítani kell az Európa jövőjéről a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédet. A Bizottság és a tagállamok megerősítették, hogy a fiatalokat aktívan be kell vonni a politika alakításáról folytatott vitába és párbeszédbe. Az európai intézmények és a tagállamok többféleképpen törekednek arra, hogy az elveket gyakorlatra váltsák, és a fiatalokat jobban bevonják az EU alakításába, többek között az alábbiakkal:

  • a 2001-es „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című fehér könyvet megelőző konzultációs folyamat;
  • az ifjúsági szervezetekkel tartott rendszeres találkozók;
  • az európai ifjúsági hét;
  • az európai ifjúsági portálon tartott konzultációk;
  • a soros elnökség által szervezett ifjúsági rendezvények;
  • a tagállamokban tartott egyéb konferenciák, kampányok, fórumok és konzultációk.

A Bizottság ennek ellenére azon a véleményen van, hogy fejleszteni és strukturálni lehetne az európai témákkal kapcsolatos már létező konzultációs lehetőségeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szinteken.

A Bizottság elképzelése a strukturált párbeszéd javításáról

A fiatalok részvételével zajló vitáknak a lehetőségekhez mérten széles körben és a fiatalok különböző csoportjait bevonva kell zajlaniuk, hogy legitimitásuk maximális legyen. Éppen ezért szorgalmazniuk kell a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét, illetve azokét is, akik nem tartoznak semmilyen szervezethez. Ahhoz, hogy koherensebb és több részterületet átfogó megközelítés váljon lehetővé, ezeknek a vitáknak találkozási lehetőséget kell nyújtaniuk mindazok számára, akik – közvetve vagy közvetlenül – ifjúsági ügyekkel foglalkoznak.

A Bizottság a konstruktív partnerség nyílt légkörében folytatott hároméves állandó párbeszéd mellett foglal állást. A következőket javasolja:

  • ösztönözni kell a helyi szintű párbeszédet annak érdekében, hogy a fiatalok véleménye mindenkor kellő időben befolyásolja az európai vitákat;
  • meg kell állapodni uniós szinten 2009-ig megvitatandó kiemelt témákban: ezek 2007-ben a társadalmi befogadás és a sokféleség, 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd, 2009-ben pedig az ifjúság területén tovább folytatandó együttműködéssel kapcsolatos kilátások;
  • informális fórumot kell létrehozni a fiatalok képviselői, a soros elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság részvételével;
  • európai biztosok és más európai intézmények képviselőinek részvételével rendszeresen meg kell rendezni az európai ifjúsági hetet;
  • találkozókat kell szervezni olyan fiatalokkal, akiknek általában nincs kapcsolata az európai intézményekkel;
  • szervezni kell egy, a fiatalokkal foglalkozó Eurobarométer felmérést (2006 vége);
  • mobilizálni kell az európai információs hálózatokat a strukturált párbeszéd támogatására.

NYITOTT KOORDINÁCIÓS MÓDSZER

A Bizottság véleménye szerint meg kell erősíteni a nyitott koordinációs módszert. E tekintetben javasolja, hogy:

  • a tagállamok 2006 végéig válasszák ki azokat az intézkedéseket, amelyekre összpontosítani kívánnak a fiatalok részvétele és tájékoztatása területén, és dolgozzák ki, hogyan kívánják ezeket megvalósítani;
  • a tagállamok alakítsanak ki a fiatalokat és szervezeteiket a további munkába bevonó mechanizmusokat, és 2008 végéig készítsenek erről mérleget;
  • a tagállamok kapjanak lehetőséget arra, hogy önkéntes alapon kísérleti jelleggel áttekintsék egymás munkáját a fiatalok tájékoztatása és részvétele területén;
  • a tagállamok támogassák nemzeti szinten a közös célok elérését a regionális és helyi hatóságok, ifjúsági szervezetek és általában véve a fiatalok körében;
  • a Bizottság rendszeresen konzultáljon a fiatalokkal, különösen az Európai Ifjúsági Fórummal a nyitott koordinációs módszerrel kapcsolatos javaslatok tekintetében;
  • egy munkacsoport határozza meg a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítását tükröző mutatókat.

Felkérik a Tanácsot, hogy támogassa az e közleményben ismertetett javaslatokat.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak (2006. május 10.) Polgárközpontú program – Eredményeket Európának [COM(2006) 211 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Fehér könyv (2006. február 1.) az európai kommunikációs politikáról [COM(2006) 35 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. május 30.) az ifjúságot érintő európai szakpolitikákról – Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az Európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése [COM(2005) 206 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2005. október 13.) – A Bizottság hozzájárulása az elméleti útkeresési szakasz munkájához, és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében [COM(2005) 494 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

European Commission white paper of 21 November 2001 – A new impetus for European youth [COM(2001) 681 final – Not published in the Official Journal] (Az Európai Bizottság fehér könyve [2001. november 21.] – Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot [COM(2001) 681 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Utolsó frissítés: 30.04.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére