RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A koppenhágai folyamat: a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés

A 2002-ben indult koppenhágai folyamat célja, hogy javítsa a szakoktatás és a szakképzés teljesítményét, minőségét és vonzerejét az európai szintű együttműködés bővítése révén. A folyamat olyan közös megegyezésen alapuló prioritásokon alapul, amelyeket kétévente felülvizsgálnak.

JOGI AKTUS

A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság 2002. november 29–30-án Koppenhágában tartott ülésükön elfogadott nyilatkozata a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről − „A koppenhágai nyilatkozat (EN )” [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A koppenhágai nyilatkozat lefekteti a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről szóló koppenhágai folyamat prioritásait. Ez a folyamat azt a célt tűzi ki, hogy javítsa az európai szakoktatás és szakképzés teljesítményét, minőségét és vonzerejét. Arra törekszik, hogy ösztönözze a különféle szakképzési lehetőségek kihasználását az egész életen át tartó tanulás keretein belül és az ehhez kapcsolódó eszközök segítségével.

A koppenhágai folyamat a következőkből áll:

  • egy politikai dimenzió, amelynek célja közös európai célkitűzések lefektetése és a nemzeti szakoktatási és szakképzési rendszerek reformja;
  • olyan közös európai keretrendszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek javítják a kompetenciák és képesítések átláthatóságát és minőségét, valamint elősegítik a mobilitást;
  • az egymástól tanulás elősegítése európai szinten és az összes érintett nemzeti szintű bevonását célzó együttműködés.

A koppenhágai nyilatkozat által lefektetett prioritások alapul szolgálnak a szakoktatás és a szakképzés terén megvalósuló önkéntes együttműködés számára. 2010-re a következő célokat tűzték ki:

  • az európai dimenzió megerősítése a szakoktatás és szakképzés terén;
  • a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos tájékoztatási, pályaorientációs és tanácsadási szolgáltatások bővítése, valamint a szakoktatás és szakképzés átláthatóságának növelése;
  • a kompetenciák és képesítések kölcsönös elismerése és érvényesítését szolgáló eszközök kifejlesztése;
  • a minőségbiztosítás fejlesztése a szakoktatás és szakképzés terén.

Maastrichti közlemény (DE ) (EN ) (FR ) (2004. december 14) a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló bővített európai együttműködés jövőbeli prioritásairól.

A maastrichti közlemény megerősíti a koppenhágai folyamat sikerességét a szakoktatás és a szakképzés ismertségének és profiljának európai szintű javítása terén. Ezzel egyidejűleg a közlemény részletesebben is kidolgozza a koppenhágai nyilatkozat által lefektetett prioritásokat. Ezenfelül első ízben a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatban végzett nemzeti szintű munka számára konkrét prioritásokat is meghatároz:

  • közös eszközök és referenciák használata a szakoktatási és szakképzési rendszerek és gyakorlatok reformjának és fejlesztésének terén;
  • a szakoktatásba és szakképzésbe történő állami és magánberuházások bővítése;
  • európai források (például a szociális és a regionális fejlesztést szolgáló alapok) felhasználása a szakoktatás és szakképzés fejlesztésére;
  • olyan szakképzési és szakoktatási rendszerek kifejlesztése, amelyek kielégítik a hátrányos helyzetű személyek és csoportok igényeit;
  • nyitott tanulási (open learning) módszerek, valamint rugalmas és nyitott szakoktatási és szakképzési keretrendszerek bevezetése annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a különböző oktatási szintek és keretek közötti mobilitást;
  • a szakképzés és szakoktatás relevanciájának és színvonalának növelése az összes érintett résztvevővel együttműködésben;
  • a tanulást elősegítő környezetek megteremtése mind az oktatási intézményekben, mind a munkahelyeken;
  • a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő tanárok és képzésért felelős személyek folyamatos készségfejlesztésének ösztönzése.

Helsinki közlemény (DE ) (EN ) (FR ) (2006.december 5.) a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről.

A helsinki közlemény értékeli a koppenhágai folyamatot, valamint felülvizsgálja annak prioritásait és stratégiáit. A maastrichti közlemény elfogadása óta előrelépések történtek a szakoktatás és a szakképzés területén kialakítandó közös európai keretrendszerek és eszközök tekintetében. Elfogadták az EUROPASS-t, a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes keretrendszerét, valamint jelenleg is dolgoznak az európai képesítési keretrendszeren, az európai szakképzési kreditrendszeren (ECVET), illetve a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretén. Most a következő prioritások terén van szükség fokozott lépésekre:

  • a szakoktatás és a szakképzés arculatának, státuszának, vonzerejének és színvonalának javítása;
  • a szakoktatáshoz és szakképzéshez szükséges közös európai eszközök kifejlesztése, tesztelése és végrehajtása azzal a céllal, hogy ezek 2010-re rendelkezésre álljanak;
  • az egymástól tanulás és együttműködés erősítésének módszeres megközelítése különösen a következetes és összehasonlítható adatok és mutatók használata által;
  • minden érdekelt résztvevő bevonása a koppenhágai folyamat végrehajtásába.

Bordeaux-i közlemény (EN ) (FR ) (2008. november 26.) a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről.

A bordeaux-i közlemény áttekinti a koppenhágai folyamat prioritásait és stratégiáit a 2010 utáni jövőbeli oktatási és képzési programok fényében. A folyamat hatásos eszköznek bizonyult a szakoktatásról és szakképzésről kialakult kép javítása tekintetében, de eközben megőrizte a nemzeti szakoktatási és szakképzési rendszerek sokszínűségét. Mindazonáltal új lendületre van szükség különösen a következőket illetően:

  • az európai és nemzeti szintű együttműködés előmozdítását célzó szakoktatási és szakképzési eszközök és rendszerek végrehajtása;
  • a szakoktatási és szakképzési rendszerek minőségének további javítása, valamint a szakoktatás és a szakképzés vonzerejének növelése az összes célcsoport szempontjából;
  • szorosabb kapcsolat megteremtése a szakoktatás és szakképzés, valamint a munkaerőpiac között;
  • az európai együttműködési intézkedések megszilárdítása.

A 2010. december 7-i bruges-i közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről a 2011–2020-as időszakra vonatkozóan

A bruges-i közlemény hosszú távú stratégiai célkitűzéseket határoz meg a szakképzésre irányuló európai együttműködésben a 2011–2020 közötti időszakra vonatkozóan. E célkitűzések az eddig elért eredményeken alapulnak, a jelenlegi és a jövőben várható kihívásokra adandó válaszokat célozzák, valamint figyelembe veszik a koppenhágai folyamat alapelveit és eszméit.

A koppenhágai folyamat döntő szerepet játszott a szakképzés jelentőségének megismertetésében, nemzeti és uniós szinten egyaránt, különösen a közös európai szakképzési eszközök, elvek és iránymutatások végrehajtása révén. Mélyreható reformokat indított el, amelyek révén elmozdulás történt a tanulási eredményeken alapuló megközelítés irányába. Ugyanakkor javítani kell a kommunikációt, hogy minden érintett érdekelt felet be lehessen vonni, valamint jobban össze kell kapcsolni a szakképzést más szakpolitikákkal, hogy kezelni lehessen a társadalmi-gazdasági kihívásokat, és megvalósuljon a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás.

Ahhoz, hogy a szakképzés választ adhasson az aktuális és jövőbeli kihívásokra, az európai képzési rendszereknek:

  • rugalmasnak és magas színvonalúnak kell lenniük;
  • alkalmazkodniuk kell a piaci fejleményekhez és meg kell érteniük az újonnan megjelenő ágazatokat és készségeket;
  • személyre szabott és könnyen hozzáférhető képzést kell biztosítaniuk;
  • közös minőségbiztosítási megközelítés révén biztosítaniuk kell a szakképzés fenntarthatóságát és magas színvonalát;
  • lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy kulcskompetenciák elsajátításával alkalmazkodhassanak a változásokhoz, és irányíthassák azokat;
  • mindenki számára nyitva kell állniuk;
  • elő kell mozdítaniuk és ösztönözniük kell a szakképzésben részt vevő tanulók és oktatók határokon átnyúló mobilitását;
  • fenntartható finanszírozást kell kínálniuk a szakképzés számára, és biztosítaniuk kell a források hatékony és méltányos felhasználását.

A koppenhágai folyamat az „Oktatás és képzés 2020” elnevezésű stratégiai keret szerves részét képezi, és hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia oktatással kapcsolatos céljainak megvalósításához. Ezt szem előtt tartva a szakképzés 2020. évi helyzetére vonatkozó átfogó elképzelés vonzóbb, mindenki számára nyitottabb, aktuálisabb, elérhetőbb, életpálya-orientáltabb, rugalmasabb és innovatívabb európai szakképzési rendszereket irányoz elő. Erre az elképzelésre alapozva az európai szakképzési együttműködés 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 11 hosszú távú célkitűzése, valamint a 2011 és 2014 közötti időszakban a stratégiai célkitűzések megvalósítására konkrét intézkedéseket kínáló 22 rövid távú célkitűzés a következőket irányozza elő:

  • a szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerőpiachoz történő igazodásának fokozása;
  • az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;
  • a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése;
  • a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása.

Háttér

A Európai Tanács 2000 márciusában tartott lisszaboni ülésszaka elismerte a magas színvonalú szakoktatás és szakképzés kialakításának fontosságát a társadalmi befogadás, a kohézió, a mobilitás, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség javítása tekintetében.

A Európai Tanács 2002 márciusában tartott barcelonai ülésszaka egy kifejezetten a szakoktatás és a szakképzés területére vonatkozó folyamat létrehozására szólított fel, amely elősegítené, hogy az európai oktatási és képzési programok a világ számára példaadó értékűvé váljanak 2010-ig. Ezért a Tanács 2002 novemberében állásfoglalást fogadott el a szakoktatás és a szakképzés terén megvalósuló együttműködés bővítéséről.

Utolsó frissítés: 08.04.2011

Lásd még

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság internetes oldalai:

  • szakoktatás és szakképzés (DE) (EN) (FR)
  • koppenhágai folyamat (DE) (EN) (FR)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére