EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A sport témakörében, valamint a sportnak az európai polgárok hétköznapjaiban játszott szerepe tekintetében e fehér könyv képezi a Bizottság legfontosabb munkáját.

A fehér könyv megerősíti, hogy a sport az uniós politikák összességére hatással lehet.

Ezenfelül megjelöli a szükségleteket, valamint a kifejezetten a sportot jellemző sajátosságokat.

Végül a szubszidiaritás, a sportszervezetek önállósága és a közösségi jog tiszteletben tartása mellett a sporttal kapcsolatos különböző jövőbeli uniós szintű megközelítéseket mutatja be.

Célkitűzések

A sportról szóló fehér könyv különösen a következőket célozza:

• stratégiai iránymutatásokat ad;
• ösztönzi a különleges problémákról folytatott vitákat;
• nagyobb láthatóságot biztosít a sport számára az uniós politikaalkotásban;
• felhívja a közfigyelmet az ágazat szükségleteire és sajátosságaira;
• meghatározza a jövőbeli fellépésekhez szükséges megfelelő hatásköröket.

Pontosabban a Bizottság e fehér könyvön keresztül kíván(ja):

• elérni, hogy a sport dimenzióját valamennyi uniós politikában vegyék teljes mértékben figyelembe;
• fokozni a jogi átláthatóságot a közösségi vívmányoknak a sport területén való alkalmazása kapcsán, valamint hozzájárulni Európában a sportirányítás javításához.

Tematikus struktúra

A fehér könyvben szabályozott három kérdéskör a következő:

• a sport társadalmi szerepe, azaz a sport mint társadalmi jelenség;
• a sport gazdasági vetülete, azaz a sport hozzájárulása a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez Európában;
• a sport szervezése, azaz az egyes érintett (állami vagy magán-, gazdasági vagy sport-) felek szerepe a sportmozgalom irányításában.

Cselekvési terv

A fehér könyvet egy cselekvési terv egészíti ki, amely az újkori olimpiai játékok alapítójának tiszteletére Pierre Coubertin nevét viseli.

E cselekvési tervben a Bizottság egy sor konkrét intézkedést javasol a sport társadalmi és gazdasági szempontjaival – így az egészséggel, a társadalmi beilleszkedéssel, az önkéntességgel, az oktatással és a külkapcsolatokkal – összefüggésben.

A cselekvési tervben is megjelennek a következő javaslatok:

• a fizikai aktivitásról szóló iránymutatások kidolgozása, valamint a sportot mint az egészségre kedvező tényezőt előmozdító uniós hálózat kialakítása;
• a doppingolás elleni küzdelem fokozottabb uniós szintű összehangolása;
• európai díj odaítélése a fizikai aktivitás végzését előmozdító iskolák számára;
• tanulmány készítése az önkéntesség szerepéről a sportban;
• az uniós programok és alapok útján a sport általi társadalmi befogadás és integráció fokozása;
• a bűnüldöző hatóságok és a sportszervezetek között az információ- és tapasztalatcsere, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása a rasszista és erőszakos események bekövetkezésének megelőzése területén;
• az európai fejlesztési politika eszközeként a sport fokozottabb felhasználása;
• a sport gazdasági hatásának számszerűsítésére szolgáló statisztikák létrehozása;
• a sport állami és magánfinanszírozásáról szóló tanulmány elkészítése;
• a játékosok ügynökeinek tevékenységére vonatkozó hatáselemezés, valamint e területen egy esetleges közösségi fellépés hozzáadott értékének vizsgálata;
• a közösségi szinten a sportról folytatott párbeszéd– különösen egy évente szervezendő sportfórum útján való – jobb strukturálása;
• a sport területén a kormányközi együttműködés fokozása;
• a sportágazatban tevékenykedő európai szociális párbeszéd bizottságok létrehozatalának előmozdítása és a munkáltatók és munkavállalók támogatása.

Nyomon követés

A Bizottság a sportban érdekelt valamennyi féllel folytatott strukturált párbeszéd útján biztosítja a fehér könyvben bemutatott kezdeményezések nyomon követését. E felek a következők:

• európai sportszövetségek;
• európai esernyőszervezetek a sport területén, nevezetesen az európai olimpiai bizottságok (EOC), az európai paralimpiai bizottság (EPC) és az európai nem kormányzati sportszervezetek;
• nemzeti esernyőszervezetek a sport területén és a nemzeti olimpiai és paralimpiai bizottságok;
• a sport egyéb, európai szinten képviselt szereplői, beleértve a szociális partnereket;
• más európai és nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács sportstruktúrái és az ENSZ szervei, UNESCO, WHO stb.

Háttér

A sport társadalmi és gazdasági jelenségként hozzájárul az Európai Unió szolidaritással és jólléttel kapcsolatos stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához. A sport olyan fogalmakat közvetít, mint a béke, a tolerancia, a kölcsönös megértés és az oktatás, amelyek megfelelnek az uniós eszmének.

A sport jelenleg olyan új jelenségekkel szembesül, mint a kereskedelmi nyomás, az emberkereskedelem, a dopping, a rasszizmus, az erőszak, a korrupció és a pénzmosás.

2000 decemberi nyilatkozatában az Európai Tanács felismerte a sport alapvető szerepét, majd 2007 júniusában meghatározta a kormányközi konferencia feladatait. Ezek szerint a jövőbeli szerződésben külön rendelkezést szentelnek majd a sportnak.

A fehér könyv – 2005 óta, különösen az olimpiai bizottságokkal, a sportszövetségekkel és a tagállamokkal folytatott – széles körű konzultációk eredményein alapul.