RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 9 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A felsőoktatás modernizációja

A Bizottság a felsőoktatási rendszerek modernizációjára vonatkozó programot nyújt be, amelynek célja, hogy e rendszerek jobban hozzá tudjanak járulni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. szeptember 20.) – Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése [COM(2011) 567 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európa 2020 stratégia, vagyis az Európai Unió (EU) cselekvési terve az elkövetkező tíz év növekedésére, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés egyik legfontosabb motorjává a tudást teszi meg. Az Európai Uniónak több magasan képzett, alkalmas és innovatív emberre van szüksége, hogy felvegye a versenyt a világgal. A felsőoktatási intézmények ezért döntő fontosságú szerepet játszanak.

Európa mégis le van maradva a felsőoktatásba történő befektetés és a kutatók száma tekintetében. Ennek a helyzetnek az orvoslására a Bizottság áttekintést nyújt azokról a kulcsfontosságú célkitűzésekről, amelyeket a tagállamoknak és a felsőoktatási intézményeknek el kell érniük, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU fog tenni az erőfeszítésük támogatására.

Nemzeti célkitűzések

Reformokat kell végrehajtani a tagállamoknak és maguknak a felsőoktatási intézményeknek. A Bizottság meghatározza a célkitűzéseket és az azokat megvalósító eszközöket.

  • A képesítések szintjének növelése: az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése, hogy 2020-ra a fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Ennek eléréséhez több embert kell a felsőoktatásba vonzani, többek között a hátrányos helyzetű csoportokból származó diákok és a felnőttek megszólításával. A kutatók számának növelése érdekében fejleszteni kell a lehetőségeket az egyetemen kívüli karrierlehetőségekre, és el kell távolítani az akadályokat, amelyekkel a nők találják magukat szemben e szakma területén.
  • A felsőoktatás minőségének és jelentőségének növelése: a tanulmányi programokat, beleértve a kutatók képzését is, a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez kell alakítani. A hatékonyabb kutatási módszerek megtalálásához, valamint a rugalmasabb és személyre szabott oktatás érdekében ki kell használni az új technológiákat (például e-tanulás). Jobb munkakörülményekre és folyamatos képzésre van szükség ahhoz, hogy az EU jól képzett oktatói munkatársakkal rendelkezzen, és azokat meg is tudja tartani.
  • A mobilitás és a határokon átnyúló együttműködés ösztönzése: 2020-ig kétszeresére kell növelni a külföldi tanulmányokat vagy képzési időszakot végző hallgatók számát. Ennek érdekében a mobilitást szisztematikusan bele kell építeni a tantervbe, és a mobilitást gátló akadályokat, mint például az oklevelek és oktatási kreditek elismerésének vagy az ösztöndíjak hordozhatóságának problémáját el kell törölni.
  • Kapcsolatot kell létrehozni a felsőfokú oktatás, a kutatás és a vállalatok között: ösztönözni kell a felsőfokú oktatási intézmények és a vállalatok közötti partnerségeket. Fontos továbbá, hogy az egyetemek is használják a kutatási és innovációs eredményeket oktatási kínálatukban, és előmozdítsák a vállalkozói, a kreatív és az innovációs készségeket.
  • Az irányítás és a finanszírozás javítása: növelni kell a felsőoktatásba történő beruházást, valamint diverzifikálni kell a finanszírozási forrásokat, mindinkább a magánfinanszírozást helyezve előtérbe. A finanszírozási rendszereknek is rugalmasabbnak kell lenniük, lehetővé téve az intézményeknek, hogy megválasszák stratégiai irányvonalukat, valamint e rendszer alapuljon eredményeken, hogy egyfajta verseny jöjjön létre.

Az Európai Unió hozzájárulása

Az Európai Unió szándéka, hogy a nemzeti hatóságok és az intézmények által tett erőfeszítéseket támogassa az Európa 2020 stratégia nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret lehetővé tegye a különböző érintett szakpolitikáknak, hogy támogassák a felsőfokú oktatás modernizációját.

A Bizottság többek között a következő intézkedéseket fogja meghozni:

  • elindít egy rangsorolási eszközt, amely az egyetemeket teljesítményük alapján öt területre sorolja be, így a diákok tájékozottan tudnak dönteni;
  • javítja a külföldön végzett tanulmányok elismerését az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) (DE) (EN) (FR) erősítésével;
  • hitelgarancia-rendszert dolgoz ki a mesterképzésüket egy másik tagállamban végző hallgatók számára;
  • stratégiai innovációs menetrendet fogad el;
  • a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségügyi keretre tesz javaslatot, és egységes platformot hoz létre az európai gyakornoki lehetőségek nyilvántartására;
  • felsőoktatási kapcsolatokat épít ki a harmadik országokkal;
  • a külföldi diákokról és kutatókról szóló irányelvekre vonatkozó módosításokat javasol annak érdekében, hogy az EU vonzóbbá váljon számukra;
  • magas szintű munkacsoportot hoz létre a felsőoktatás modernizációja érdekében.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács ajánlása (2011. június 28.) a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (EGT-vonatkozású szöveg) [HL C 191., 2011.7.1.].

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. január 31.) – Az iskolai lemorzsolódás felszámolása: Az Európa 2020 stratégia sikerének előmozdítása [COM(2011) 18 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 29.11.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére