RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák

Az adott körülmények között megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök olyan kulcskompetenciák, amelyek egy tudásalapú társadalomban minden egyén számára alapvető fontosságúak. A rugalmasság, az alkalmazkodási képesség, az elégedettség és a motiváció biztosítása által ezek a kulcskompetenciák hozzáadott értéket jelentenek a munkaerő-piacon, illetve a társadalmi kohézió és az aktív polgárság tekintetében. Mivel ezen kulcskompetenciákat mindenkinek el kell sajátítania, ez az ajánlás egy referenciaeszközt javasol az Európai Unió (EU) tagállamai számára annak biztosítására, hogy teljes mértékben beépítésre kerüljenek a stratégiáikba és infrastruktúráikba, különösen az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról [Hivatalos Lap L 394., 2006.12.30.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetét foglalják magukban. Különösen szükségesek a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, az aktív polgársághoz és a foglalkoztatáshoz.

A kulcskompetenciák elengedhetetlenek egy tudásalapú társadalomban, és biztosítják a munkaerő nagyobb rugalmasságát, lehetővé téve az állandó változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást egy egyre nagyobb mértékben összefonódó világban. Fontos tényezői továbbá az innovációnak, a termelő- és versenyképességnek, valamint hozzájárulnak a dolgozók motivációjához és elégedettségéhez, a munka minőségéhez.

A kulcskompetenciákat a következő csoportoknak kell elsajátítaniuk:

  • a fiataloknak a tankötelezettség végéig, felvértezve őket ezzel a felnőttkorra, különös tekintettel a munkába állásra, egyszersmind alapot képezve a további tanuláshoz;
  • a felnőtteknek egész életük során, készségeik fejlesztésével és frissítésével.

A kulcskompetenciák elsajátítása összhangban áll az esélyegyenlőség és az általános hozzáférés elvével. Ez a referenciakeret továbbá alkalmazandó különösen azokra a hátrányos helyzetű csoportokra is, amelyek tanulási képességeik terén támogatásra szorulnak. Az ilyen csoportokra példaként említhetők a gyenge alapkészségekkel rendelkező emberek, a korai iskolaelhagyók, a tartós munkanélküliek, a fogyatékkal élők, a bevándorlók stb.

A nyolc kulcskompetencia

A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg, és leírja az egyes kompetenciákhoz kapcsolódó elengedhetetlen ismereteket, készségeket és attitűdöket. Ezek a kulcskompetenciák a következők:

  • az anyanyelven folytatott kommunikáció, amely annak képessége, hogy az egyén fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket és véleményeket tud kifejezni és értelmezni szóban és írásban egyaránt (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint hogy nyelvileg helyes és kreatív módon kapcsolódik be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe;
  • idegen nyelveken folytatott kommunikáció, amely az anyanyelven folytatott kommunikáció fő készségein felül magában foglalja a közvetítés és az interkulturális megértés készségeit is. A nyelvtudás szintje számos tényező, valamint a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség függvénye;
  • matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, ahol a hangsúly a folyamaton, a tevékenységen, valamint a tudáson van. Az alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok területén a természeti világot magyarázó ismeretek és módszertanok elsajátítására és alkalmazására vonatkoznak. Ezek magukban foglalják az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyes polgár felelősségét;
  • a digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalomhoz kötődő technológiák magabiztos és kritikus használatát, és így az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén meglévő alapvető készségeket;
  • a tanulás elsajátítása a tanuláshoz, a saját tanulás egyéni vagy csoportos, saját igényekhez igazodó megszervezésének képességéhez, valamint a módszerek és lehetőségek ismeretéhez kötődik;
  • szociális és állampolgári kompetencia. A szociális kompetencia a személyi, interperszonális és interkulturális kompetenciákra, illetve minden olyan viselkedésformára vonatkozik, amely képessé teszi az egyént arra, hogy hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben. összefügg az egyéni és társadalmi jóléttel. Elengedhetetlen fontosságú a viselkedési szabályok és az egyéni tevékenység különféle környezeteiben uralkodó szokások megértése. Az állampolgári kompetencia, különösen a társadalmi és politikai koncepciók és struktúrák (a demokrácia, az igazságosság, az egyenlőség, az állampolgárság és a polgári jogok) ismerete felvértezi az egyént, hogy aktívan és demokratikus módon részt tudjon venni a közügyekben;
  • a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia az elképzelések megvalósításának képessége. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Az egyén megérti munkája környezetét és képes arra, hogy megragadja a kínálkozó a lehetőségeket. Ez alapját képezi az olyan speciálisabb készségek és tudás elsajátításának, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. Ez magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot és ösztönzi a jó vezetési gyakorlatot;
  • a kulturális tudatosság és kifejezőkészség, amely magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a különböző művészeti ágakban (a zenében, az előadó-művészetben, az irodalomban és a képzőművészetben).

Ezek a kulcskompetenciák kölcsönösen függenek egymástól, és a hangsúly minden esetben a kritikus gondolkodáson, a kreativitáson, a kezdeményezőkészségen, a problémamegoldáson, a kockázatértékelésen, a döntéshozatalon és az érzelmek konstruktív kezelésén van.

Európai referenciakeret az Európai Unió (EU) tagállamai és a Bizottság számára

Ezek a kulcskompetenciák referenciakeretet alkotnak, amelynek célja, hogy támogassa az általuk meghatározott célok elérésére irányuló nemzeti és európai törekvéseket. A keret elsősorban a politikai döntéshozók, az oktatást és képzést nyújtók, a munkáltatók és a tanulók számára készült.

Referenciaeszközt biztosít az EU-tagállamok, illetve azok oktatási és képzési politikái számára. Az EU-tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy:

  • az alapoktatási és -szakképzési rendszerek minden fiatal számára eszközöket kínáljanak kulcskompetenciáik olyan szintre való fejlesztéséhez, amely felvértezi őket a felnőttkorra és a munkába állásra, és amely így alapot biztosít a jövőbeni tanuláshoz is;
  • megfelelő intézkedéseket hozzanak az oktatási hátránytól szenvedő fiatalok érdekében, hogy utóbbiak ki tudják aknázni tanulási képességeiket;
  • a felnőttek egész életük során képesek legyenek kulcskompetenciáik fejlesztésére és frissítésére, különös tekintettel a prioritást élvező célcsoportokra, például a kompetenciáik frissítésére szoruló személyekre;
  • megfelelő infrastruktúrák álljanak rendelkezésre a felnőttek folyamatos oktatására és képzésére, hogy intézkedéseket hozzanak az oktatáshoz, képzéshez és a munkaerőpiachoz való hozzáférés biztosítása érdekében, valamint hogy támogatást nyújtsanak a tanulók számára sajátos szükségleteiktől és kompetenciáiktól függően;
  • az érintett politikák közötti szoros kapcsolaton keresztül megteremtsék az elérhető felnőttoktatási és -képzési lehetőségek koherenciáját.

Ez alapjául szolgál a közösségi szintű intézkedéseknek, különösen az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramon, illetve általánosabban a közösségi oktatási és képzési programok keretein belül. Ebben a tekintetben a Bizottságnak különösen törekednie kell arra, hogy:

  • segítse az EU-tagállamok oktatási és képzési rendszereinek fejlesztését, alkalmazza a referenciakeretet az egymástól tanulás és a jó gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében, valamint nyomon kövesse az elért eredményeket az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramról készített jelentéseken keresztül;
  • alkalmazza a referenciakeretet a közösségi oktatási és képzési programok végrehajtása során, miközben biztosítja, hogy ezek a programok előmozdítsák a kulcskompetenciák elsajátítását;
  • alkalmazza a referenciakeretet a kapcsolódó közösségi politikák (foglalkoztatási, ifjúsági, kulturális és szociális politika) végrehajtásában, valamint megerősítse a kapcsolatot a szociális partnerekkel és más olyan szervezetekkel, amelyek ezen a téren tevékenykednek;
  • 2010 decemberéig felmérje a referenciakeret hatását az Oktatás és képzés 2010 munkaprogrammal összefüggésben, valamint a szerzett tapasztalatokat és a jövőt érintő következtetéseket.

Háttér

A kulcskompetenciákat transzverzális jellegük teszi alapvető fontosságúvá. Hozzáadott értéket jelentenek a munkaerőpiacon, a társadalmi kohézió tekintetében és a fiatalok számára (Európai Ifjúsági Paktum), így érthető, miért fontos az egész életen át tartó tanulás a változáshoz való alkalmazkodás és a beilleszkedés szempontjából. A referenciakritériumok, amelyek alapján megítélhető az európai teljesítmények fejlődése, egy 2005. évi, összehasonlító eredményeket tartalmazó jelentésben is szerepeltek.

Válaszul a 2000. március 23–24-ei lisszaboni Európai Tanácson megfogalmazott aggályokra, amelyeket 2005-ben a megújított lisszaboni stratégiában is megismételtek, a kulcskompetenciák részét képezik az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram célkitűzéseinek, továbbá belefoglalták őket az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló 2001. évi bizottsági közleménybe és az azt követő, 2002-ben elfogadott tanácsi állásfoglalásba is. Az utóbbi két dokumentum konkrét javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy a kulcskompetenciák elsajátítása minden korosztály számára prioritást élvezzen. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram előrehaladásáról szóló 2004. évi közös időközi jelentés közös európai referenciák és elvek kidolgozását javasolja.

Utolsó frissítés: 03.03.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére