RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A bolognai folyamat az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása

A bolognai folyamat többek között az eltérő felsőoktatási rendszerek egységesítését célozza, egy átláthatóbb, három képzési cikluson (alapképzés – mesterképzés – doktori képzés) alapuló rendszert kíván kialakítani.

JOGI AKTUS

A Bolognai Nyilatkozat (EN ) (1999. június 19.) – Európa oktatási minisztereinek közös nyilatkozata [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bolognai Nyilatkozat vezette be a bolognai folyamatot. Ezzel a folyamattal olyan rendszert terveznek bevezetni, amellyel a felsőoktatási képzés könnyebben megérthető és összehasonlítható lesz, amely támogatja a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását, biztosítja a képzés magas színvonalát, valamint megteremti a felsőoktatásban az európai dimenziót.

A felsőoktatási képzési formák átláthatóbbá tétele és a mobilitás támogatása

A Bolognai Nyilatkozat hat intézkedést foglal magában:

  • a könnyen felismerhető és összehasonlítható felsőoktatási képzések rendszerét. A nyilatkozat tartalmazza egy egységes oklevélmelléklet bevezetését az átláthatóság javítása érdekében;
  • alapvetően két képzési cikluson alapuló rendszert: egy, a munkaerőpiacon hasznosítható és legalább hároméves első képzési ciklust, valamint egy második ciklust (a mesterképzést), amelynek feltétele az első képzési ciklus elvégzése;
  • egy kreditátviteli és -gyűjtési rendszert az ECTS-modell alapján, melyet az Erasmus csereprogram használ;
  • a hallgatók, az oktatók és a kutatók mobilitását: a mobilitás minden akadályának megszüntetését;
  • együttműködést a minőségbiztosítás tekintetében;
  • az európai dimenzió érvényesítését a felsőoktatásban: növeli azon modulok, oktatási és tanulmányi területek számát, amelyek tartalmában, irányában vagy szervezésében megmutatkozik az európai dimenzió.

Az európai felsőoktatási rendszerek reformja

A Bolognai Nyilatkozat az aláíró államok általi önkéntes kötelezettségvállalás saját oktatási rendszerük megreformálására; ezt a reformot nem kötelesek a nemzeti kormányok, illetve egyetemek végrehajtani. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke az Európai Unió (EU) tagállamaira vonatkozóan kimondja, hogy az Unió „a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez”.

Mindazonáltal a tagállamok felelősek saját képzési rendszereiken belül az oktatás tartalmáért és szervezeti felépítéséért éppúgy, mint a kulturális és nyelvi sokszínűségért. Az Unió tevékenységének céljai:

  • az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése révén;
  • a hallgatók és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok elismerésével;
  • az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása;
  • a tagállamok oktatási rendszereit érintő közös kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere.

Prágai Nyilatkozat (EN ) (2001. május 19.) – Az Európai Felsőoktatási Térség felé

A Prágai Nyilatkozat a következő intézkedésekkel egészítette ki a bolognai folyamatot:

  • az egész életen át tartó tanulás az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) fontos eleme, amely a gazdasági versenyképesség növelésére szolgál;
  • a felsőoktatási intézmények és a hallgatók bevonása; a miniszterek hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy bevonják az egyetemeket, a többi felsőoktatási intézményt és a hallgatókat egy konstruktív EFT kialakításába;
  • az EFT vonzerejének növelése az Európában és a világ más részein élő hallgatók körében.

Berlini Nyilatkozat (EN ) (2003. szeptember 19.) – „Az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítása”

A felsőoktatásért felelős miniszterek a 2003. évi berlini konferencián fogadták el ezt a nyilatkozatot, amely a bolognai folyamatba a doktori képzéseket és az EFT és az Európai Kutatási Térség (ERA) közötti együttműködéseket is belefoglalja. A miniszterek hangsúlyozták a kutatásnak, a kutatóképzésnek és az interdiszciplinaritás támogatásának a fontosságát a felsőoktatás minőségének fenntartása és javítása, valamint versenyképességének megerősítése érdekében. Szorgalmazták a doktori képzés alatti és utáni mobilitást, és arra ösztönözték az intézményeket, hogy növeljék a doktori tanulmányok és a fiatal kutatók képzése terén megvalósuló együttműködésüket.

Bergeni Nyilatkozat (EN ) (2005. május 19–20.) – Az Európai Felsőoktatási Térség – A célok elérése

A Bergeni Nyilatkozat utal rá, hogy fontos előrelépés történt a bolognai folyamat céljainak megvalósítását illetően. 2007-ig a miniszterek a következő területeken kívántak eredményeket elérni:

  • a minőség biztosítását célzó referenciák és irányelvek megvalósítása az ENQA-jelentés alapján (A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége);
  • nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetése;
  • közös diplomák kiállítása és elfogadása, beleértve a doktori képzést is;
  • a rugalmas oktatás lehetőségének megteremtése a felsőoktatásban, beleértve a korábban megszerzett ismeretek elismerését szolgáló rendelkezéseket.

Londoni Nyilatkozat (EN ) (2007. május 18.) – Az Európai Felsőoktatási Térség felé: válasz a globalizált világ kihívásaira

2005 és 2007 között összességében nagy előrelépések történtek az EFT megvalósítása felé. Azonban továbbra is sok probléma vár megoldásra. Most a következőkre kell különös figyelmet fordítani:

  • a hallgatók és a személyzet mobilitásának támogatása, beleértve a mobilitás értékelésére irányuló intézkedések kidolgozását;
  • az oktatás szociális dimenzióját érintő nemzeti stratégiák hatékonyságának kiértékelése;
  • mutatók és adatok kidolgozása az eredmények mérésére a mobilitás és a szociális dimenzió területén;
  • a foglalkoztathatóság növelését szolgáló lehetőségek vizsgálata a háromciklusú képzési rendszerrel, valamint az egész életen át tartó tanulással összefüggésben;
  • az EFT-ről rendelkezésre álló információk terjesztésének javítása és a rendszer elismertségének növelése világszerte;
  • az EFT megvalósítása felé történő előrehaladás áttekintésének és értékelésének folytatása, valamint a minőség-ellenőrzés fejlesztése a helyzetértékelés folyamatában.

Leuveni Nyilatkozat (EN ) (2009. április 28–29.) – A bolognai folyamat 2020 – Az Európai Felsőoktatási Térség az új évtizedben

Ez a nyilatkozat megállapítja, hogy a bolognai folyamat tekintetében előrelépések történtek, és hogy az EFT jelentősen fejlődött az 1999-es Bolognai Nyilatkozat óta. Azonban néhány célt még nem sikerült teljesen elérni, és még nem alkalmazták azokat európai, nemzeti és intézményi szinten. Következésképp a nyilatkozatban rögzítették, hogy a bolognai folyamatot 2010 után is folytatni fogják, és az új évtizedben a következők fognak prioritást kapni:

  • az esélyegyenlőség megteremtése a színvonalas oktatásban való részvétel terén – a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét bővíteni kell; különösen a társadalmilag alulreprezentált csoportokból származó hallgatóknak kell lehetőséget biztosítani a felsőoktatásban való részvételre;
  • az egész életen át tartó tanulásban való részvétel kiszélesítése – biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás elérhetőségét és minőségét éppúgy, mint a róla szóló információk átláthatóságát. A kapcsolódó szakpolitikákat foganatosítani kell a nemzeti képesítési keretrendszerekkel együtt és valamennyi érintett között erős partneri viszony kialakításával;
  • a foglalkoztathatóság támogatása – az érintetteknek együtt kell működniük, hogy emeljék az alapképesítések szintjét, valamint megújítsák a képzett munkaerőt, továbbá fejlesszék a pályaválasztási és foglalkoztatási tanácsadó szolgáltatásaikat, valamint ezek elérhetőségét és minőségét. Ezenkívül erőteljesebben ösztönözni kell a képzési programokba ágyazott szakmai gyakorlatokat és a munkahelyen történő tanulást;
  • hallgatóközpontú tanulási eredmények és oktatási célkitűzések fejlesztése – ezeknek magukban kell foglalniuk a nemzetközi hivatkozási pontok fejlesztését a különböző tudományterületeken, valamint a képzési programokhoz kapcsolódó oktatás minőségének javítását;
  • az oktatás, a kutatás és az innováció összefonódása – a kutatói kompetenciákkal rendelkezők számának növekednie kell, a kutatást jobban integrálni kell a doktori programokba, és a pályakezdő kutatók karrierépítését vonzóbbá kell tenni;
  • a felsőoktatási intézményeknek nyitniuk kell a nemzetközi fórumok felé – az európai intézményeknek nemzetközibbé kell tenniük tevékenységeiket és globális szinten is együtt kell működniük;
  • a mobilitás lehetőségeinek bővítése és minőségének fokozása – 2020-ra a végzett hallgatók legkevesebb 20%-ának kell külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkeznie;
  • az adatgyűjtés javítása – adatokat kell gyűjteni annak érdekében, hogy a bolognai folyamat során megfogalmazott célok megvalósítását figyelemmel kísérhessék és értékelhessék;
  • a többdimenziós átláthatósági eszközök fejlesztése – annak érdekében, hogy részletesebb információkat kaphassunk a felsőoktatási intézményekről és az ott folyó programokról, átláthatósági eszközöket kell kifejleszteni a legfőbb érintettekkel szorosan együttműködve. Ezeknek az eszközöknek összehasonlítható adatokon és megfelelő mutatókon kell alapulniuk, valamint integrálniuk kell a bolognai folyamat azon alapelveit, amelyek a minőségbiztosításra és a képesítések elismerésére vonatkoznak;
  • a finanszírozás biztosítása – többféle új finanszírozási lehetőséget kell találni az állami finanszírozás kiegészítésére.

Budapest–bécsi Deklaráció (EN ) (2010. március 12.) az Európai Felsőoktatási Térségről

Ez a deklaráció a bolognai folyamat első évtizedét zárta le, és hivatalosan meghirdette az Európai Felsőoktatási Térséget (EFT), amelyet a Bolognai Nyilatkozat 1999-ben célként tűzött ki. Ebben a deklarációban a miniszterek:

  • üdvözölték Kazahsztánt, mint az Európai Felsőoktatási Térség 47. tagországát;
  • hangsúlyozták a bolognai folyamat sajátosságait, vagyis az állami hatóságok, felsőoktatási intézmények, hallgatók és oktatók, valamint munkaadók, minőségbiztosítási ügynökségek, nemzetközi szervezetek és európai intézmények közötti egyedülálló együttműködést;
  • kiemelték, hogy a bolognai folyamat és az ennek eredményeként létrejött Európai Felsőoktatási Térség, amelyek korábban nem látott példáit jelentik a felsőoktatási regionális, határokon átnyúló együttműködésnek, jelentős érdeklődést váltottak ki a világ más részein, és ráirányították az egész világ figyelmét az európai felsőoktatásra. A miniszterek ezenfelül bejelentették, hogy örömmel élénkítik szakpolitikai párbeszédüket és partnereikkel világszerte folytatott együttműködésüket;
  • tudomásul vették a különböző jelentések ténymegállapításait, amelyek azt mutatták, hogy a bolognai folyamat néhány célkitűzése különböző mértékben valósult meg, és hogy a néhány országban a közelmúltban zajlott tiltakozások figyelmeztettek arra, hogy a bolognai célok és reformok némelyikének indoklása és bevezetése nem volt megfelelő. A miniszterek megígérték, hogy odafigyelnek az oktatók és hallgatók által megfogalmazott kritikákra;
  • ismételten elkötelezték magukat a Leuveni Nyilatkozatban a következő évtizedre meghatározott feladatok és célok teljes és megfelelő megvalósítása mellett.

Ezenkívül a miniszterek felhívták a figyelmet a következő kérdésekre:

  • a felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói szabadsága, autonómiája és elszámoltathatósága mint az Európai Felsőoktatási Térség alapelvei;
  • a felsőoktatási közösség – intézményi vezetők, oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak és hallgatók – kulcsszerepe az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásában;
  • a felsőoktatás mint közfelelősség, vagyis a felsőoktatási intézmények számára biztosítani kell a szükséges forrásokat az állami hatóságok által kijelölt és felügyelt keretek között;
  • nagyobb erőfeszítések szükségessége szociális dimenzió terén annak érdekében, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsanak a minőségi oktatáshoz, kiemelt figyelmet szentelve az alulreprezentált csoportoknak.

A felsőoktatásért felelős miniszterek megegyeztek abban, hogy következő ülésükre Bukarestben kerül sor, 2012. április 26–27-én.

Háttér

1988. szeptember 18-án, a bolognai egyetem fennállásának 900 éves évfordulóján az egyetemi rektorok aláírták az Egyetemi Magna Chartát (EN ). Úgy vélték, hogy „ennek az ezredévnek végén az emberiség jövője nagymértékben függ a kulturális, tudományos és műszaki fejlődéstől”. Ezt a tudást az egyetemek formálják.

A párizsi egyetem megalapításának 800 éves évfordulója alkalmából Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország oktatási miniszterei aláírták a Sorbonne-i Nyilatkozatot (EN ) 1998. május 25-én. Ebben a nyilatkozatban az európai felsőoktatási rendszer felépítésének egységesítését tűzték ki célul. A miniszterek hangsúlyozták, hogy „az az Európa, amelyet építünk, nemcsak az euró, a bankok és a gazdaság, hanem a tudás Európája is kell legyen”.

A Bolognai Nyilatkozatot 1999. június 19-én 30 európai ország írta alá, köztük az akkori 15 EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Olaszország, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország), valamint az a 10 ország, amely 2004. május 1-jén csatlakozott az EU-hoz (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia). Izland, Norvégia és a Svájci Államszövetség ugyancsak aláírták a nyilatkozatot éppúgy, mint Bulgária és Románia, amelyek 2007. január 1-jén csatlakoztak az EU-hoz. Kazahsztán 2010 márciusában csatlakozott a bolognai folyamathoz.

Ma már 47 ország vesz részt a bolognai folyamatban, miután teljesítették a csatlakozási feltételeket és eljárásokat (EN ). Az 1954. december 19-én az Európa Tanács égisze alatt aláírt Európai Kulturális Egyezményhez (EN) (FR) csatlakozott országok is tagjai lehetnek az EFT-nek, feltéve, hogy kinyilvánítják azon szándékukat, hogy beépítik a bolognai folyamat célkitűzéseit saját felsőoktatási rendszerükbe. Csatlakozási kérelmüknek tartalmaznia kell arról szóló információkat, hogy miként tervezik átültetni ezeket az alapelveket és célkitűzéseket.

A bolognai folyamat összhangban áll az Oktatás és Képzés 2020 és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel.

Utolsó frissítés: 09.04.2010

Lásd még

  • Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság bolognai folyamattal (EN) és európai felsőoktatással (DE) (EN) (FR) foglalkozó internetes oldalai
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére