RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Hatékony befektetés az oktatásba és a képzésbe

E közlemény célja, hogy javaslatot tegyen az európai oktatásba és képzésbe való befektetések hatékonyabb rendszerére. Azt javasolja továbbá a tagállamoknak, hogy hozzanak létre partnerségeket és ösztönzőket a vállalkozások és az egyének befektetéseinek tartós növekedése érdekében.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission of 10 January 2003 – Investing efficiently in education and training: an imperative for Europe [COM(2002) 779 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye [2003. január 10.] – Hatékony befektetés az oktatásba és a képzésbe: követelmény Európa számára [COM(2002) 779 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

Ahhoz, hogy az oktatási és képzési rendszerek meghatározó szerepet tölthessenek be az Európai Tanács lisszaboni ülésén kitűzött stratégiai cél elérésében, azaz abban, hogy az Európai Unió (EU) a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy fektessenek be elegendő erőforrást – oly módon, hogy azok célirányosak legyenek és azokkal a lehető leghatékonyabban gazdálkodjanak.

Egy igen versenyképes és dinamikus nemzetközi környezetben az oktatásba és a képzésbe való befektetésre irányuló politikának figyelembe kell vennie a tudásalapú gazdaság új követelményeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy az EU valamelyest elmarad az Egyesült Államoktól. Ez az elmaradás főként abban nyilvánul meg, hogy nem tudja a tehetségeket Európába vonzani és Európában tartani. Az EU és az Egyesült Államok közötti, a termelékenység terén tapasztalható szakadék tovább mélyül. E tendencia megfordítása érdekében szükség van nemcsak a kutatásba és a fejlesztésbe, illetve az információs és kommunikációs technológiákba (ikt), hanem az európai oktatási és képzési rendszer egészébe való pótlólagos befektetésekre is.

Az összes oktatási befektetés lényeges növelésének megvalósítása

Európában láthatóan nincs elegendő humánerőforrás-befektetés. Annak ellenére, hogy az uniós országok és az Egyesült Államok is átlagosan a GDP-jüknek valamivel több mint 5%-át fordítják oktatási és képzési célú közkiadásra, a magánfinanszírozás szintjén továbbra is nettó hiány mutatkozik. Ha elismerjük, hogy az európai szociális modellben a magánforrásokat mindig is a közfinanszírozás kiegészítőjének, nem pedig a helyettesítőjének tekintették, a globalizáció új kihívásaival szemben a források növelése szükségesnek bizonyul.

Az oktatás és a képzés magánfinanszírozásának szintje jelentősen eltér az EU-ban és az Egyesült Államokban; ez az eltérés folyamatosan növekszik. Az oktatási intézményeknek szánt magánkiadás csak nagyon kis mértékben (körülbelül a GDP 0,55–0,66%-ával) növekedett az EU-ban 1995 óta, míg Japánban ennek majdnem a kétszerese (körülbelül a GDP 1,2%-a), az Egyesült Államokban pedig majdnem a háromszorosa (1,6%) figyelhető meg.

Ez a hiány főként a tudásalapú gazdaság szempontjából lényeges területeken, például a felsőoktatás, a felnőttoktatás és a szakmai továbbképzés területén nyilvánvaló. Összességében az EU jóval kevesebbet fektet a felsőoktatásba, mint az Egyesült Államok: az Egyesült Államokban az egy hallgatóra eső kiadás kétszerese az Európai Unióénak. A GDP viszonylatában a felsőoktatásra fordított uniós átlag mindössze 1,1% az USA-beli 2,3%-kal szemben. Az e területen tapasztalható finanszírozási eltérés így még markánsabb a kutatás és fejlesztés (K+F) területén, ahol az arány az Európai Unióban a GDP 1,9%-a, az Egyesült Államokban pedig 2,7%-a. Ebből az európai egyetemek költekeznek.

A másik terület, ahol jelentősebb magánbefektetésre van szükség, a szakmai továbbképzés és a felnőttoktatás területe, ahol még számottevő eltérések vannak az egyes országok között. Az európai munkavállalóknak csak 40%-a vesz részt szakmai továbbképzésben (23%-uk kis- és középvállalkozásokban, kkv-kban), és az összes vállalkozásnak csak 62%-a biztosít valamilyen képzést az alkalmazottai számára (a kkv-k esetében ez az arány 56%).

Annak ellenére, hogy az európai szociális modellben a vállalkozásoktól és a magánszemélyektől származó magánforrások kiegészítik a közfinanszírozást, a jelenlegi helyzet új, célirányos közbefektetéseket és a közfinanszírozás kiegészítéseként több magánkiadást tesz szükségessé. Ez egészen sajátos kihívást jelent több új tagállam számára, költségvetési megszorításaik és a formális oktatásra fordított kiadások nagy aránya miatt.

A meglévő erőforrások jobb kihasználása európai szinten

A pénzügyi juttatások lehető leghatékonyabbá tétele érdekében ez a közlemény azt is kéri a tagállamoktól, hogy foglalkozzanak a nem hatékony kiadási területekkel, például az iskolai bukások nagy arányával, a tanulmányok idő előtti befejezésével, a diplomások munkanélküliségével, a tanulmányok túlságosan hosszú időtartamával, az alacsony tudásszinttel, emellett azt javasolja, hogy a figyelmet az oktatási személyzet képzésére, az új alapkompetenciákra, az egész életen át tartó tanulásra, az ikt-ra, az aktív polgárságra és a tájékoztatásra összpontosítsák.

Ami a pótlólagos humán erőforrások és pénzügyi források mobilizálásának módját illeti, a közlemény kiemeli a vállalkozásokkal és az egyénekkel létesítendő partnerségre irányuló megközelítés kialakításának jelentőségét. Ennek a meglévő erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az erőforrás-gazdálkodás és a programirányítás területén regionális szinten megvalósítandó decentralizáció révén kellene megvalósulnia. Ennek a decentralizációnak, amelyhez a tagállami minisztériumok közötti fokozottabb koordinációnak kell társulnia, természetesen tiszteletben kell tartania a befektetési döntések európai dimenzióját.

Végezetül annak érdekében, hogy az oktatás és a képzés teljes értékű szerepet tölthessen be az európai foglalkoztatási stratégiában és a lisszaboni stratégiában, ez a közlemény arra szólítja fel a tagállamokat, hogy:

  • az európai szociális modell által megkövetelt közfinanszírozási szintet biztosítsanak;
  • hozzanak létre partnerségeket és ösztönzőket a vállalkozások és az egyének befektetéseinek tartós növelése érdekében;
  • a finanszírozásokat az eredmények felmutatására leginkább alkalmas területekre összpontosítsák;
  • hajtsanak végre a tananyagokra, a minőségre és az elismerésre vonatkozó reformokat – oly módon, hogy maximalizálják azok európai szintű hatékonyságát.

Háttér

Az oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseire vonatkozó részletes program keretében, amelynek célkitűzései között szerepel az erőforrások lehető leghatékonyabb kihasználása, ez a közlemény az oktatásba és a képzésbe való befektetés kérdését tárgyalja, különösen a kutatásra, az egész életen át tartó tanulásra és a foglalkoztatásra vonatkozó szempontokra való tekintettel.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2005. április 20.) – Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához! [COM(2005) 152 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2003. február 5.) – Az egyetemek szerepe a tudás Európájában [COM(2003) 58 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 11.05.2006
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére