RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Korrekciós ág: a túlzott hiány esetén követendő eljárás

A Stabilitási és Növekedési Paktum a költségvetési fegyelem szilárd támasza. E rendelet a paktum részét képezi, és célja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának oly módon történő felgyorsítása és pontosítása, hogy az valódi visszatartó erővel bírjon. A rendelet a túlzott hiány esetén követendő eljárást meghatározó 1993-as rendeletet egészíti ki.

JOGI AKTUS

A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról [Hivatalos Lap L 209., 1997.8.2.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

E rendelet célja, hogy felgyorsítsa és pontosítsa a túlzott hiány esetén követendő eljárást, amelyről az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés 126. cikke (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke) rendelkezik. A túlzott hiányt meg kell előzni, illetve gyorsan ki kell igazítani.

A referenciaérték: a GDP 3%-a

Az 1992-ben a Maastrichti Szerződéssel az EU működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv szerint a költségvetési hiány referenciaértéke a bruttó hazai termék (GDP) 3%-a. Ezen érték túllépése kivételesnek tekintendő:

  • ha az érintett tagállam által nem befolyásolható rendkívüli esemény eredménye, amely jelentősen befolyásolja az államháztartás pénzügyi helyzetét;
  • ha súlyos gazdasági hanyatlás eredménye (a GDP 3%-ának a túllépése a GDP volumene negatív éves növekedési ütemének, vagy egy nagyon alacsony éves növekedési ütemmel jellemezhető, hosszabban tartó időszak alatt felhalmozódott kibocsátási veszteségnek az eredménye).

Emellett a referenciaérték túllépése átmenetinek tekintendő, ha az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a költségvetési hiány a rendkívüli esemény vagy a súlyos gazdasági hanyatlás után a referenciaérték alá fog esni.

Túlzott hiány fennállása: valamennyi tényező figyelembevétele

Az Európai Bizottság értékelését követően az Európai Unió Tanácsa határoz arról, hogy fennáll-e a túlzott hiány. A Bizottság jelentést készít, amelyben figyelembe veszi a túlzott hiánnyal kapcsolatos valamennyi érdemleges tényezőt.

Ezek az érdemleges tényezők többek között a következők:

  • a középtávú gazdasági pozíció alakulása (a potenciális növekedés);
  • a fennálló ciklikus feltételek;
  • a kutatást és az innovációt ösztönző politikák végrehajtása;
  • a középtávú költségvetési helyzet alakulása, különösen a „kedvező időkben” megvalósított költségvetési konszolidációs erőfeszítések;
  • a nyugdíjreformok végrehajtása.

Az európai intézményeknek különös figyelmet kell fordítaniuk minden egyéb olyan tényezőre, amely az érintett tagállam szerint lényeges a referenciaérték túllépésének értékeléséhez.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás

A Bizottság jelentése. Ha valamely tagállam nem felel meg az EU működéséről szóló szerződés 126. cikkében foglalt kritériumoknak, a Bizottság által készített jelentés elfogadását követő két héten belül a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság kialakítja véleményét.

Ha megítélése szerint egy tagállamban túlzott hiány áll fenn, a Bizottság az érintett tagállamnak megküldi a véleményét, amelyben figyelembe veszi a fent említett bizottság véleményét. Erről a Tanácsot is tájékoztatja.

A Tanács ajánlásai. A Tanács a Bizottság véleménye alapján minősített többséggel határoz arról, hogy fennáll-e a túlzott hiány. A Tanács az érintett tagállam esetleges észrevételeit is figyelembe veszi.

Ha a Tanács úgy határoz, hogy a túlzott hiány fennáll, akkor ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tagállam számára. A Tanács legfeljebb hat hónapos határidőt állapít meg az érintett tagállam által meghozandó hatékony intézkedésre. A túlzott hiánynak a hiány megállapítását követő évben meg kell szűnnie, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. Ajánlásaiban a Tanács felkéri a tagállamot, hogy strukturális költségvetési egyenlegében érje el az éves minimális, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5%-ának megfelelő mértékű javulást.

Amennyiben a Tanács ajánlásainak elfogadását követően az érintett tagállam államháztartására jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következnek be, és az érintett tagállam a Tanács ajánlásainak megfelelően járt el, úgy ez utóbbi felülvizsgált ajánlásokat fogadhat el.

Ha a túlzott hiány megállapítását követő legfeljebb hat hónapon belül nem történt eredményes intézkedés, a Tanács ajánlásainak nyilvánosságra hozataláról határoz. Amikor a Tanács azt vizsgálja, hogy ajánlásaira válaszul történt-e eredményes intézkedés, határozatát az érintett tagállam nyilvános nyilatkozataira alapítja.

Felszólítás és szankciók. Az eredményes intézkedések meghozatalának hiányát megállapító határozatát követő két hónapon belül a Tanács felszólíthatja az érintett tagállamot, hogy hozzon intézkedéseket a hiány csökkentésére. Ha a tagállam a felszólításnak eleget téve eredményes intézkedéseket kezdeményezett, és e felszólítás elfogadása után az érintett tagállam államháztartását rendkívül hátrányosan érintő, előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács – a Bizottság ajánlására – a felszólítás felülvizsgálatáról határozhat.

Ha a tagállam a felszólítás után legkésőbb négy hónapig nem tesz eleget a Tanács határozatainak, akkor ez utóbbi rendszerint szankciókat állapít meg.

Az EU működéséről szóló szerződés 139. cikke (2) bekezdésének b) pontja (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 122. cikke) értelmében az euróövezeten (még) kívüli tagállamokra a Tanács felszólítása és a 126. cikkben (a (9) és (11) bekezdésben) előírt szankciók sem vonatkoznak.

Az eljárás felfüggesztése

A túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggeszthető:

  • ha az érintett tagállam a Tanács ajánlásainak eleget téve intézkedéseket hoz;
  • ha az érintett részt vevő tagállam a Tanács felszólításának eleget téve intézkedéseket hoz.

Azon időszak, amely alatt az eljárást felfüggesztik, nem számít bele a felszólításra, illetve a szankciók kiszabására megállapított határidőbe.

Eredményes intézkedések

A Tanács határidőt állapít meg, amelyen belül a tagállam eredményes intézkedéseket hozhat. Ezen intézkedéseknek meg kell felelniük a Tanács ajánlásainak, és végre kell hajtaniuk a Tanács által megállapított szankciókat. A határidő lejártakor a Bizottság benyújtja véleményét a Tanácsnak, amelyben értékeli a tagállam által a túlzott hiány kiigazítására hozott intézkedéseket. A Bizottság által benyújtott vélemény abból indul ki, hogy ezen intézkedéseket teljes mértékben végrehajtották, és hogy a gazdasági helyzet az előrejelzéseknek megfelelően alakul.

A Tanács kérheti a részt vevő tagállamot, hogy meghatározott menetrend szerint nyújtson be számára jelentéseket, amelyek segítségével ellenőrizhetőek a kiigazítás érdekében tett erőfeszítések:

  • ha a részt vevő tagállam nem hajtja végre a meghozott intézkedéseket, vagy ha a Tanács véleménye szerint az intézkedések nem bizonyulnak megfelelőnek;
  • ha a tényleges adatok azt mutatják, hogy az adott részt vevő tagállam az ajánlásokban előírt határidőn belül nem igazította ki a túlzott hiányt.

Szankciók

A túlzott hiány miatt indított eljárást követő szankciók kezdetben az EU-nál elhelyezett nem kamatozó letét formáját öltik. A letét összege magában foglal:

  • egy állandó elemet, amely a GDP 0,2%-ának felel meg;
  • egy változó elemet, amely a hiány (azon év GDP-jének százalékában kifejezve, amelynek folyamán megállapították a túlzott mértékű hiányt) és a referenciaérték (3%) közötti különbség egytizedének felel meg.

Ezt követően a Tanács minden évben úgy határozhat, hogy további letét előírásával szigorítja a szankciókat. A letét ez esetben az előző évi GDP százalékában kifejezett költségvetési hiány, illetve a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték közötti különbség egytizedének felel meg.

A letétek éves összegének felső határa a GDP 0,5%-a.

A letét rendszerint pénzbírsággá változtatható, ha a Tanács véleménye szerint a túlzott hiányt a következő két év során sem igazították ki.

A Tanács határozhat úgy, hogy a szankciók egészét vagy részét hatályon kívül helyezi, attól függően, hogy az érintett részt vevő tagállam a túlzott hiány kiigazítása terén mennyire jelentős előrelépéseket ért el.

A Tanács valamennyi még fennálló szankciót visszavonja, amennyiben a túlzott hiányt megállapító határozat hatályát veszti. Az esetlegesen már kiszabott pénzbírságokat nem térítik vissza az érintett részt vevő tagállamnak.

A Bizottságnál elhelyezett letétek kamatait és a pénzbírságok összegét a túlzott hiánnyal nem rendelkező tagállamok között a jogosult tagállamok összesített GNP-jében való részesedésük arányában kell felosztani.

Háttér

A Stabilitási és Növekedési Paktum célja, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) harmadik szakaszának elindulása – 1999. január 1-je – után megelőzze a túlzott költségvetési hiány kialakulását az euróövezetben.

Mivel a Szerződés a közös valuta elfogadására vonatkozóan kizárólag mennyiségi kritériumokat határoz meg, és az euró bevezetése utáni időszak költségvetési politikája tekintetében nem tartalmaz semmilyen rendelkezést, a tagállamok úgy ítélték meg, hogy szükség van egy ilyen paktum elfogadására. A Stabilitási és Növekedési Paktum tehát a Szerződésben meghatározott irányvonalat követi, és a Szerződés rendelkezéseinek kiegészítését képezi.

A paktum rendeltetése, hogy egyrészt biztosítsa az euróövezeten belüli rendezett államháztartást, ezzel elkerülve, hogy valamely tagállam laza költségvetési politikája a kamatlábakon keresztül a többi tagállamot is sújtsa, másrészt, hogy fenntartsa az euróövezet gazdasági stabilitásába vetett bizalmat. Célja, hogy biztosítsa az euróövezet tagállamai gazdaságainak töretlen és tartós konvergenciáját.

E rendeletet egyébiránt első alkalommal 2005 júniusában vizsgálták felül. A második felülvizsgálat jelenleg folyik. Az új rendeletre irányuló javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa várhatóan 2011 végén fogadja el.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

Az 1467/97/EK rendelet

1999.1.1.

HL L 209., 1997.8.2.

Módosító jogszabályHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

Az 1056/2005/EK rendelet

2005.7.27.

HL L 174., 2005.7.7.

Utolsó frissítés: 02.09.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére