RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A költségvetési politikák felügyelete

E rendelet célja a tagállamok költségvetési politikáinak felügyelete és összehangolása. Ez az Európai Unió megfelelő működéséhez szükséges költségvetési fegyelem biztosítását szolgáló megelőző intézkedéseket jelent. A rendelet az egységes valutát bevezető és az abban még részt nem vevő tagállamokra egyaránt vonatkozik.

JOGI AKTUS

A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

E rendelet képezi a Stabilitási és Növekedési Paktum preventív ágát. Célja a tagállamok költségvetési politikái felügyeletének és összehangolásának ellátása annak érdekében, hogy az Európai Unióban preventív módon biztosítsa a költségvetési fegyelmet.

E célból a rendelet minden év elejére európai szemesztert irányoz elő, hogy ezzel segítse a tagállamokat rendezett költségvetési politika kidolgozásában. Az eurót bevezető tagállamok stabilitási programokat, az euróövezeten kívüli tagállamok pedig konvergenciaprogramokat terjesztenek az Európai Bizottság elé, amelyekben középtávú költségvetési célkitűzést fogadnak el. Ezeket a programokat a Bizottság értékeli, és azokhoz kapcsolódóan a Tanács tagállamonként ajánlásokat tehet.

A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter

A európai szemeszter olyan hat hónapos időszak, amelynek során megvizsgálják a tagállami költségvetési politikákat.

A szemeszter elején a Tanács meghatározza az Európai Unió előtt álló legfőbb gazdasági kihívásokat, és stratégiai iránymutatásokat nyújt a tagállamoknak a követendő politikákra vonatkozóan.

Ezt követően a tagállamok az iránymutatások alapján kidolgozzák:

Az európai szemeszter végén és e programok értékelését követően a Tanács ajánlásokat intéz az egyes tagállamokhoz. A Tanács így a Bizottság véleményére támaszkodva még azelőtt közzéteszi értékelését, hogy a tagállamok kidolgoznák a következő évre vonatkozó végleges költségvetésüket.

Középtávú költségvetési célkitűzések

Minden tagállamnak rendelkeznie kell a költségvetési egyenlegre vonatkozó, strukturális értelemben meghatározott középtávú hiánycéllal. A középtávú célkitűzések tagállamonként eltérőek: annál nagyobbak, minél magasabb az államadósság szintje és a társadalom elöregedésének becsült költségei.

Az eurót bevezető tagállamok, illetve az ERM II-ben részt vevő tagállamok esetében a középtávú célkitűzések meghaladják a GDP 1%-át. Az államok középtávú célkitűzése jelentős strukturális reform végrehajtásakor vagy háromévente vizsgálható felül a társadalom elöregedése költségeinek aktualizálását lehetővé tevő előrejelzések közzétételének időpontjában.

Többoldalú felügyelet: a stabilitási és konvergenciaprogramok

A stabilitási és konvergenciaprogramok szolgálnak az Európai Unió Tanácsa által végzett többoldalú felügyelet alapjául. Ennek az EU működéséről szóló szerződés 121. cikkében előírt felügyeletnek már korai szakaszban meg kell előznie, hogy túlzott államháztartási hiányok jelenjenek meg, és elő kell mozdítania a gazdaságpolitikák összehangolását.

Az eurót bevezető tagállamoknak stabilitási programot, az euróövezeten kívüli tagállamoknak pedig konvergenciaprogramot kell az EU Tanácsa és a Bizottság elé terjeszteniük.

A stabilitási vagy konvergenciaprogramok a következőket tartalmazzák:

  • a középtávú költségvetési célkitűzést, és az e célkitűzéshez vezető korrekciós pályát, az államháztartási egyenleget a GDP százalékában, az államadósság arányának várható alakulását, az államháztartási kiadások tervezett növekedési pályáját, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedési pályáját és a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések számszerűsítését. A konvergenciaprogramok ezenfelül meghatározzák e célkitűzések összefüggését az ár- és árfolyam-stabilitással, valamint a monetáris politika középtávú célkitűzéseit;
  • tájékoztatást az elöregedéssel kapcsolatos implicit kötelezettségekről, valamint az olyan feltételes kötelezettségekről (például az állami garanciákról), amelyek az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorolhatnak;
  • tájékoztatást a programoknak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és a nemzeti reformprogramokkal való összeegyeztethetőségéről;
  • a gazdasági kilátásokra vonatkozó főbb feltételezéseket, amelyek a stabilitási és konvergenciaprogramok megvalósítása szempontjából lényegesek (növekedés, foglalkoztatás, infláció és egyéb fontos változók);
  • a program célkitűzéseinek elérése érdekében meghozott vagy tervezett releváns költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések értékelését és részletes elemzését;
  • egy elemzést arról, hogy a főbb közgazdasági feltételezések változásai hogyan befolyásolják a költségvetési egyenleget és az adósságot;
  • adott esetben a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósításához vezető korrekciós pályától való eltérésre adott magyarázatot.

A stabilitási és konvergenciaprogramokat minden év áprilisában kell benyújtani. A tagállamok nyilvánosságra hozzák a programokat.

A stabilitási és növekedési programok vizsgálata

Az Európai Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által készített értékelések alapján a Tanács megvizsgálja a tagállamok által a programjukban ismertetett középtávú költségvetési célkitűzéseket. Többek között ellenőrzi, hogy:

  • reálisak-e azok a közgazdasági feltételezések, amelyeken a középtávú költségvetési célkitűzés alapul;
  • a meghozott vagy tervezett intézkedések elegendőek-e a középtávú költségvetési célkitűzés eléréséhez;
  • az érintett tagállam a korrekciós pálya értékelésekor a gazdasági helyzet változásainak figyelembevételével elvégzi-e költségvetési egyenlege éves javítását;
  • az érintett tagállam államháztartási kiadásai nem túlságosan magasak-e, azaz középtávon nem haladják-e meg a referenciaszintet;

Az értékelések során a Tanács figyelembe veszi a nagyobb strukturális reformok, különösen a nyugdíjreform végrehajtását.

A Tanács a benyújtását követő három hónapon belül megvizsgálja a programot. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően véleményezi a programot, és ha megállapítja, hogy annak célkitűzéseit és tartalmát meg kell erősíteni, felkérheti az érintett tagállamot a program módosítására.

A túlzott költségvetési hiány keletkezésének megakadályozása: korai figyelmeztető mechanizmus

A többoldalú felügyelet részeként a Tanács a tagállamok által nyújtott tájékoztatás, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a stabilitási és a konvergenciaprogramok végrehajtását.

Ennélfogva, ha a Bizottság megállapítja, hogy a költségvetési egyenleg a középtávú költségvetési célkitűzéstől, vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltér, figyelmeztetésben részesíti az érintett tagállamot. Amennyiben a helyzet egy hónapon belül nem változik, a Tanács a túlzott költségvetési hiány keletkezésének megakadályozása érdekében („korai figyelmeztető mechanizmus”, az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése) ajánlással fordul az érintett tagállamhoz.

A Tanácsban elfogadott ajánlások nyilvánosságra hozhatók.

Háttér

A Stabilitási és Növekedési Paktum az európai szintű gazdasági és költségvetési felügyeletet megvalósító szabályok összessége. Célja, hogy biztosítsa az Európai Unió gazdasági és pénzügyi stabilitását.

A tagállamok kötelesek rendezett költségvetési politikát folytatni az olyan túlzott államháztartási hiány kialakulásának elkerülése érdekében, amely veszélyeztetné az Unió gazdasági és pénzügyi stabilitását.

2011 során lezajlott a Stabilitási és Növekedési Paktum átfogó reformja. Az újonnan elfogadott intézkedések fontos előrelépést jelentenek a költségvetési fegyelem szavatolása, az európai gazdasági stabilitás előmozdítása és egy újabb uniós válság megelőzése szempontjából.

A Stabilitási és Növekedési Paktumot mostantól a 2011. december 13-án hatályba lépett következő hat jogszabály alkotja:

  • a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló 1173/2011/EU rendelet;
  • a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 1174/2011/EU rendelet;
  • a költségvetési egyenleg felügyeleti eljárásairól szóló jelenlegi rendelet módosításáról szóló 1175/2011/EU rendelet;
  • a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet;
  • a túlzott hiány esetén követendő eljárás módosításáról szóló 1177/2011/EU rendelet;
  • a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

1466/97/EK rendelet

1998.7.1.

HL L 209., 1997.8.2.

Módosító jogszabályok HatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

1055/2005/EK rendelet

2005.7.27.

HL L 174., 2005.7.7.

1175/2011/EU rendelet

2011.12.13.

HL L 306., 2011.11.23.

 
Utolsó frissítés: 06.01.2012

Lásd még

További információkért látogasson el a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság internetes oldalára:

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére