Az euróövezetre vonatkozó 2009. évi éves beszámoló

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2009) 527 végleges) – Éves beszámoló az euróövezetről – 2009

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

• Részletezi az euróövezet által a 2008-as gazdasági válságra, valamint a gazdasági és monetáris unió működése fejlesztésének módjára adott választ.
• Megállapítja, hogy az euróövezeten belül a pénzügyi rendszerek szélesebb körű makrogazdasági felügyeletére van szükség, hogy lehetségessé váljon egy gyorsabb és hatékonyabban koordinált szakpolitikai válasz megalapozása a jövőben.

FŐBB PONTOK

• A 2007 nyarán kezdődött és 2008-ban kicsúcsosodott gazdasági válságot követően a stabilitás jelei kezdenek mutatkozni a pénzügyi rendszerben. A válság során az euró hatékonyan védte meg az euróövezetet a múltbéli pénzügyi piaci zavarok időszakaiban az Európai Unió (EU) országai számára romboló hatásúnak bizonyuló árfolyam- és kamatláb-ingadozásoktól. Az euróövezet gyors, a központi bankokkal összehangolt cselekvőképessége hozzájárult a teljes nemzetközi monetáris rendszer stabilitásához.
• A pénzügyi válság rámutatott az euróövezeti tagság előnyeire és megnövelte annak vonzerejét az euróövezeten kívüli uniós országok számára. Ezen előnyök közé tartozik a belföldi intézmények részére hozzáférés biztosítása az európai központi banki likviditáshoz.
• Az euró azonban nem képes arra, hogy az euróövezetet minden gazdasági problémától megvédje – különös tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiánnyal összefüggő problémákra. A válság hangsúlyosan megjelenített bizonyos gyengeségeket is az euróövezeten belül. Az euróövezeten belüli egyensúlytalanságok azt jelentették, hogy egyes gazdaságok kitettebbek maradtak a válság hatásaival szemben, mint mások. A válság előtt sok euróövezeti ország figyelmen kívül hagyta az egyensúlytalanságok kockázatát, de a pénzügyi válság felhívta a figyelmet a változás szükségességére.

Az euróövezet reagálása a válságra

• Hiányzott a megfelelő felügyeleti szabályozás, ami miatt elmaradt a gyors és összehangolt válaszadás a válság kezdetekor. A kezdeti reakciókat nagyrészt az euróövezeti országok egyedi, belföldi megfontolásai határozták meg. 2008 októberében az első eurócsoport csúcstalálkozó segített egy uniós szintű válasz meghatározásában, amelynek során az Európai Bizottság közös stratégiát biztosított a nemzeti bankmentő tervek végrehajtásához.
• A Bizottság az azóta eltelt időszakban benyújtotta hivatalos jogalkotási javaslatait, amelyek eredménye egy új európai pénzügyi felügyeleti rendszer lett. A cél megerősíteni a prudenciális felügyeletet az egyes pénzügyi intézmények tekintetében, valamint a pénzügyi rendszer egészének vonatkozásában is.
• A belső politikák mellett az EU a pénzügyi piacok szabályozói reformjának élvonalában van, amelynek révén hozzájárul a G20-ak kezdeményezéseinek és kötelezettségvállalásainak alakításához és fejlesztéséhez.
• A Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban folytatott költségvetési konszolidáció azt jelentette, hogy a legtöbb ország sokkal jobb helyzetben volt a válság átvészeléséhez, mint előtte. A költségvetési kiigazítás azonban befejezetlen maradt néhány euróövezeti országban, ahol az államadósság szintjei magasabbak maradtak és az államháztartás az adóbevételektől vált függővé. Ennek eredményeképpen egyes euróövezeti országok nem tudtak megfelelő módon hozzájárulni az európai gazdaságélénkítési tervben meghatározott közös költségvetési ösztönzéshez.
• A közös valuta és az egységes monetáris politika révén fennálló szoros gazdasági és pénzügyi kapcsolataik miatt a koordináció alapvető fontosságú az euróövezet országai számára. Az euróövezet válasza a válságra gyorsabb és hatásosabb lehetett volna, ha a koordináció a tagállamok között hatékonyabban működött volna.

A követendő út – szélesebb körű makrogazdasági felügyelet

• A válság rámutatott arra, hogy az euróövezeti országoknak tovább kell lépniük és alkalmazniuk kell az EMU@10, azaz a tízéves GMU reformjának ütemtervét. Ebben a 2008. május 7-i közleményben a Bizottság egy reformpolitikai ütemtervre tett javaslatot a gazdasági és monetáris unió (GMU) működésének javítása érdekében a gyorsan változó globális környezet, az elöregedő népességek, valamint a növekvő energiaigény és az éghajlatváltozások okozta aggodalmak kontextusában. Külpolitikai vonatkozásban a reform ütemterv arra tett javaslatot, hogy az euróövezet jelentős szerepet töltsön be a globális gazdasági irányításban.
• Az euróövezeten belüli egyensúlytalanságokkal nem foglalkoztak a pénzügyi válságot megelőzően. Szükséges tehát egy szélesebb körű felügyelet az összehangolt szakpolitikai válasz létrehozásához. Ezen szélesebb körű felügyeletnek ki kell terjednie a pénzügyi piaci fejleményekre is. A túl magas adósságállomány a magánszektorban fenntarthatatlan gazdasági trendeket eredményezett. Ezeket a pénzügyi egyensúlytalanságokat korábban kell észlelni és kezelni.
• A felügyeletet szélesebbé kell tenni a fenntartható államháztartás biztosítása érdekében. Az alacsony szintű növekedés és a növekvő adósságállomány bizonytalan államháztartási helyzetet teremt, miközben a népesség elöregedéséből származó hatások is kezdenek jelentkezni. Egy konkrét stratégiai kötelezettségvállalásra van szükség a megerősített adózási együttműködés elérése érdekében, ami megfelelő módon kiegyenlíti a stabilizáció és a fenntarthatóság szempontjait, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktummal.
• A megfontolt kilépési stratégiák lehetővé tétele érdekében célszerű fokozni a politikák és az euróövezeti országok közötti koordinációt. Az ilyen koordinációnak a politikai irányok normalizálásának megfelelő időzítésére, ütemére és szakaszaira vonatkozó közös megegyezést kell magában foglalnia.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Központi Banknak – Éves beszámoló az euróövezetről – 2009 (COM(2009) 527 végleges, 2009.10.7.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Központi Banknak – A tíz éves GMU – a gazdasági és monetáris unió első tíz évének sikerei és kihívásai {SEC(2008) 553} (COM(2008) 238 végleges, 2008.5.7.)

utolsó frissítés 28.03.2017