RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A tíz éves GMU – a gazdasági és monetáris unió első tíz évének sikerei és kihívásai

Az európai vezetők tíz éve döntöttek a közös valuta, az euró bevezetéséről. Ebben a közleményben az Európai Bizottság értékeli a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) első évtizedének tapasztalatait, megállapítja az euróövezet előtt álló célokat és kihívásokat, valamint a GMU sikeres működésére irányuló politikai ütemtervet terjeszt elő.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2008. május 7.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Központi Banknak: A tíz éves GMU – a gazdasági és monetáris unió első tíz évének sikerei és kihívásai [COM(2008) 238 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az euró a bevezetése után tíz évvel még mindig sikeres, és az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb eredménye. Az alacsony és stabil infláció, valamint kamatlábak az elmúlt tíz évben ösztönözték az euróövezetbe történő befektetéseket. A költségvetési konszolidáció folytatódott, és a munkahelyteremtés is elérte az elvárt szintet. Mindazonáltal a termelés és a termelékenység növekedése nagyobb mértékben lassult, mint más fejlett gazdaságokban és növekedtek a jövedelmek elosztásával kapcsolatos aggodalmak. A jövőben a GMU-nak meg kell birkóznia a globalizáció kihívásaival, a népesség elöregedésével, a növekvő élelmiszer- és energiaárakkal, valamint az éghajlatváltozás hatásaival.

A Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásának és integrációjának 10 éve

A GMU az árfolyamkockázat megszüntetésével és a határokon átnyúló tranzakciók költségeinek csökkentésével támogatja a gazdaságok és piacok integrációját, és hozzájárul az egységes piac fejlődéséhez és a termékpiacok integrációjához. Miután az euró a dollár után a világ második legfontosabb fizetőeszköze lett, a pénzpiacok integrációjának katalizátorává vált. Az egységes eurófizetési övezet (SEPA (DE) (EN) (FR)) felszámolja az országon belüli és a határokon kiskereskedelmi fizetések közötti különbségeket.

Rekordszámú, 16 millió munkahelyet teremtettek a GMU első évtizede alatt, míg a munkanélküliség kb. 7%-ra esett vissza, amely tizenöt évre visszamenőleg a legalacsonyabb érték. Emellett a GMU jelentős előnyöket hozott az Európai Unió felzárkózási folyamatban résztvevő tagállamai számára, mivel makrogazdasági stabilitással és alacsony kamatlábakkal jellemezhető környezetet biztosított, és a kohéziós politika, valamint a strukturális alapok révén támogatást nyújtott nekik.

Az Európai Központi Bank (EKB) által irányított egységes monetáris politika a nemzeti, ám összehangolt költségvetési politikákkal együtt lehetővé teszi a makrogazdasági stabilitás biztosítását. Az euróövezeten belüli monetáris ingadozás és a valutaárfolyam-változás már a múlté. Emellett a monetáris politika konszolidálta a hosszú távú inflációs kilátásokat: az 1990-es éves 3%-ával és az 1970-es és 1980-as évek 8% és 10%-ával szemben a GMU első évtizedében alig haladta meg a 2%-ot. Ez hozzájárult az euróövezet kedvezőtlen külső folyamatokkal szembeni ellenálló képességének növekedéséhez.

A Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) javította a költségvetési fegyelmet, valamint az euróövezet gazdasága sokkal gyorsabban haladt a gazdasági és pénzügyi integráció felé, mint az EU többi országa. A makrogazdasági stabilitás és a költségvetési konszolidáció terén figyelemreméltó fejlődés mutatkozott az elmúlt évek során, és ez lehetővé tette, hogy 2007-ben a hiány csupán a GDP 0,6%-át tegye ki a nyolcvanas és a kilencvenes években jelentkező 4%-os átlag után.

A GMU előtt álló új globális trendekkel kapcsolatos kihívások

Bár a GMU első évtizede általánosságban véve kedvező képet mutat, bizonyos elvárások nem teljesültek, és még mindig vannak olyan megoldandó kihívások, mint a globalizáció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a népesség elöregedése. Az évi kb. 2%-os potenciális gazdasági növekedés túl alacsony, és lényeges különbséget mutat az egyes országok között az infláció és a munkaerő költségének tekintetében. Nemzetközi szinten világos stratégia meghatározására lenne szükség annak érdekében, hogy az euróövezet megfelelően tudja képviseltetni magát a globálisan növekvő nemzetközi gazdasági környezetben. Végül, az euróról alkotott általános kép nem türközi teljes mértékben a GMU sikeres gazdasági teljesítményét. Bizonyos országok polgárai úgy vélik, hogy az euró jelentős áremelkedést idézett elő. Tény, hogy bár az összinflációra elhanyagolható hatást gyakorolt az euróra történő átállás, egyes ágazatokban és országokban a helyzettel visszaélő áremelések sokat rontottak az euró megítélésén.

A következő évtizedben jelentkező kihívások kezelése érdekében ki kell használni a jelenlegi makrogazdasági stabilitást a növekedési potenciál erősítése és az euróövezet polgárainak jólétének javítása érdekében, biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet a GMU új tagokkal való bővülése során, valamint sikeresen megvédve az euróövezet érdekeit a globális gazdaságban. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése érdekében a Bizottság három pillérre épülő ütemtervet javasol:

  • Belpolitikai ütemterv: a költségvetési politikák felügyeletének szigorítása és kiterjesztése, a strukturális politikák jobb beépítése a GMU-n belüli általános politikai koordinációba;
  • Külpolitikai ütemterv: célja az euróövezet szerepének növelése a globális gazdasági irányításban a nemzetközi kérdéseket érintő közös álláspont kialakításával, képviseletének megszilárdításával, azt a célt tűzve ki, hogy közös képviselettel rendelkezzen a nemzetközi pénzügyi szervezetekben és eseményeken;
  • A GMU hatékonyabb irányításának elősegítése: e két ütemterv végrehajtásához sokkal hatékonyabb gazdasági irányítási rendszerre van szükség.

Háttér

1998-ban a Tanács úgy határozott, hogy elindítja a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik és egyben utolsó szakaszát, és bevezeti a közös valutát, az eurót. Ennek megfelelően 1999. január 1-jétől számlapénzként használták az eurót, majd 2002. január 1-jén 12 tagállamban bevezették az euróbankjegyeket és -érméket. Jelenleg a 27 tagállamból 17 része az euróövezetnek.

Utolsó frissítés: 11.06.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére