RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Központi Bank (EKB)

Az Európai Központi Bank 1998. június 1-jén jött létre. Jogi személyiséggel rendelkezik, és a nemzeti és európai intézményekkel szemben teljes körű függetlenséget élvez. Az EKB a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) irányítása révén biztosítja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megfelelő működését. Fő feladata, hogy az Unió monetáris politikájának meghatározása révén fenntartsa az árstabilitást.

JOGI AKTUS

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv [Hivatalos Lap C 83., 2010.3.30.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A jegyzőkönyv meghatározza az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozó szerveinek feladatait. Ezek a szervek látják el a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) irányítását. A jegyzőkönyv továbbá ismerteti a KBER célkitűzéseit és feladatait. A jegyzőkönyvet az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolták, és az az EKB és a KBER jogalapját képezi.

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)

A Központi Bankok Európai Rendszerét az Európai Központi Bank (EKB) és a tagállamok nemzeti központi bankjai alkotják. Elsődleges célja az árstabilitás fenntartása az Unión belül. E célból a KBER feladatai a következők:

  • az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
  • az euró és a nemzeti valuták közötti devizaműveletek végzése;
  • a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése;
  • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

A KBER-t az EKB döntéshozó szervei irányítják. Ennek megfelelően az EKB feladata, hogy saját tevékenységei által biztosítsa a KBER feladatainak megvalósítását. A tagállamok nemzeti központi bankjai a KBER szerves részét képezik, és az EKB iránymutatásainak és utasításainak megfelelően tevékenykednek.

Emlékeztetőül: a KBER az EKB-t és valamennyi tagállam központi bankját magában foglalja attól függetlenül, hogy az ország bevezette-e már az eurót. Ezzel szemben a jegyzőkönyv említi az eurórendszert is, amelyet az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai alkotnak, amelyek pénzneme az euró. Az eurórendszer fő feladata ennek megfelelően az euróövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása.

Az Európai Központi Bank (EKB)

Az EKB-t három testület igazgatja:

  • a kormányzótanács: az EKB Kormányzótanácsa az EKB Igazgatóságának tagjaiból és az eurót bevezető tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll. A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozatali szerve. A Kormányzótanács felel az EKB feladatainak ellátásához szükséges iránymutatások és határozatok elfogadásáért. Fő feladata többek között az euróövezet monetáris politikájának meghatározása. Ennek érdekében meghatározhatja például azt a kamatlábat, amely alapján a kereskedelmi bankok saját központi bankjuktól pénzt igényelhetnek.
  • az Igazgatóság: az Igazgatóság az EKB elnökéből, alelnökéből és négy további tagból áll. Az igazgatósági tagokat az Európai Tanács nevezi ki. Az Igazgatóság a Kormányzótanács által meghatározott monetáris politikát hajtja végre. Ennek érdekében kiadja a szükséges utasításokat a nemzeti központi bankok számára. Az Igazgatóság felel a Kormányzótanács üléseinek előkészítéséért és az EKB folyó ügyeinek intézéséért.
  • az Általános Tanács: az Általános Tanács tagjai az EKB elnöke és alelnöke, valamint az uniós tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökei. Ennek megfelelően az Általános Tanácsban egyaránt jelen vannak az eurót már bevezető és még nem bevezető tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökei. Bár döntéshozatali jogköre korlátozott, az Általános Tanácsot az EKB harmadik döntéshozó szervének tekintik. Közreműködik többek között az EKB tanácsadó feladatainak ellátásában. Ezen túlmenően részt vesz a statisztikai adatok gyűjtésében, tevékenységi jelentéseket készít stb.

Az EKB jogkörei

Az EKB fő feladata a KBER feladatai végrehajtásának biztosítása. Fellépéseit a tagállamok nemzeti központi bankjaival közösen valósítja meg, ezzel egyidejűleg azonban az EKB fogadja el a nemzeti központi bankok intézkedéseire vonatkozó feltételeket.

A KBER keretében tehát az EKB és a nemzeti központi bankok monetáris feladatai a következők:

  • bankjegyek és pénzérmék kibocsátása: az euróövezetben kizárólag az EKB jogosult bankjegyek kibocsátására. A tagállamok pénzérméket kibocsáthatnak, de az EKB-nak előzetesen engedélyeznie kell a kibocsátott érmék mennyiségét;
  • az EKB és a nemzeti központi bankok számlát nyithatnak hitelintézeteknek, közigazgatási intézményeknek és más piaci szereplőknek;
  • nyíltpiaci műveletek, vagyis amikor az EKB vagy a nemzeti központi bankok műveleteket végeznek a pénzügyi piacokon, például hitelfelvétel vagy hitelnyújtás formájában;
  • hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel végzett hitelműveletek;
  • a tagállamokban létrehozott hitelintézetek számára annak előírása, hogy kötelező tartalékot tartsanak az EKB-ban és a nemzeti központi bankokban;
  • szabályok elfogadása az elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működése érdekében;
  • nemzetközi kapcsolatok létesítése harmadik országok központi bankjaival és hitelintézeteivel, illetve nemzetközi szervezetekkel.

Általános és különleges pénzügyi rendelkezések

A jegyzőkönyv a KBER-re vonatkozóan pénzügyi rendelkezéseket ír elő. Ilyen például a pénzügyi beszámolókra, a pénzügyi ellenőrzésre, az EKB tőkéjére, a tőkejegyzési kulcsra, a devizatartalékokat megtestesítő eszközök EKB-nak történő átadására stb. vonatkozó rendelkezések.

Az EKB a jegyzőkönyvben meghatározott feladatok ellátásához szükséges mértékben rendeleteket alkothat (valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó) vagy határozatokat hozhat (a címzettre nézve kötelező). Ezen túlmenően (jogilag nem kötelező erejű) ajánlásokat tehet és véleményeket adhat.

Az EKB aktusainak és mulasztásainak bírósági ellenőrzését az Európai Unió Bírósága (Bíróság) végzi. Nemzeti szinten az egyrészről az EKB, másrészről annak hitelezői, adósai vagy bármely más személy közötti jogvitákban a tagállami bíróságok járnak el, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az EKB az Európai Unió működéséről szóló szerződés 340. cikkében meghatározott felelősségi szabályok hatálya alá tartozik. Végül, az EKB-t a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint.

Az EKB székhelye a tagállamok állam- és kormányfőinek közös megállapodása értelmében a németországi Frankfurtban található.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

(4.) Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról

Hivatalos Lap C 83., 2010.3.30.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 07.01.2011

Lásd még

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére