RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az euróövezet bővítése: az Európai Központi Bank Kormányzótanácsán belüli szavazás kiigazítása

A rendelet rotációs szavazási rendszert vezet be az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsában. A rendelet célkitűzése annak figyelembevétele, hogy az eurót bevezető új tagállamok számának növekedésével megnövekszik a kormányzók száma is.

JOGI AKTUS

Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 2003/223/EK határozata (2003.3.21.) a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A rendelet meghatározza az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának szavazási rendszerét. Az így bevezetett rotációs szavazási rendszer igazságos és hatékony döntéshozatalt tesz lehetővé.

A Kormányzótanács

A Kormányzótanács az EKB egyik döntéshozó testülete, a másik kettő az Igazgatóság és az Általános Tanács.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozatali szerve. A Kormányzótanács irányítja az euróövezet monetáris politikáját.

A Kormányzótanács az EKB Igazgatóságának hat tagjából és az eurót bevezető tagállamok nemzeti (központi) bankjainak elnökeiből áll. Amikor egy új tagállam bevezeti az eurót, a kormányzók száma nő.

Csoportonkénti rotációs szavazási rendszer

Attól a naptól fogva, amikor a Kormányzótanács tagjainak száma meghaladja a 21-et, kiigazítják a szavazás rendszerét.

A szavazati jogok teljes száma legfeljebb 21 lehet. Az Igazgatóság hat tagja megtartja állandó szavazati jogát. A kormányzók rendelkeznek a fennmaradó 15 szavazattal, rotációs rendszerben váltva egymást.

A kormányzókat tehát csoportokba sorolják aszerint, hogy a nekik juttatott szavazati jogokat milyen gyakran gyakorolják. A csoportokba sorolás függ a tagállam és a nemzeti bank rangsorolásától. A rangsorolást a következő feltételek mentén állapítják meg:

  • a tagállam részesedésének mértéke az eurót már bevezető tagállamok piaci áron számított bruttó hazai termékén belül;
  • a tagállam részesedésének mértéke az eurót már bevezető tagállamok monetáris pénzügyi intézményeinek összesített mérlegében.

Ezek a mutatók biztosítják az elfogulatlanságot, mivel ezek tükrözik legtárgyilagosabban a gazdaság egészének helyzetét, és elismerik a résztvevő tagállamok pénzügyi ágazatának fontosságát.

Ezenkívül a rendelet előírja, hogy a rotációs rendszer bevezetése két lépésben történjen.

1. lépés: amikor a kormányzók száma meghaladja a 15-öt

Attól a naptól kezdve, amikor a nemzeti banki elnökök száma meghaladja a 15-öt, de még nem éri el a 22-t, a kormányzókat két csoportba osztják. Az első csoport azon öt tagállam nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek a fenti feltételek alapján az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki. A második csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.

Az első csoport öt kormányzója összesen négy szavazati jogot kap, a többi kormányzó pedig együttesen tizenegyet. Az első csoportba tartozó kormányzók a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt kormányzók.

2. lépés: amikor a kormányzók száma meghaladja a 22-t

Attól a naptól kezdve, amikor a kormányzók száma meghaladja a 22-t, a kormányzókat három csoportba osztják. Az első csoport azon öt tagállam nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki. A második csoport a kormányzók teljes számának felével megegyező számú nemzeti banki elnökből áll. Ebbe a csoportba azon tagállamok nemzeti banki elnökei tartoznak, akik a feljebb idézett feltételek alapján a rangsor következő helyeit töltik be. A harmadik csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.

Az első csoport négy szavazati joggal, a második nyolccal, a harmadik pedig hárommal rendelkezik. A 27 tagállamú euróövezetben az első csoport szavazási gyakorisága 80%, a második csoporté 57%, a harmadik csoporté pedig 38%.

A kormányzók minden csoportban ugyanannyi ideig rendelkeznek a szavazati joggal. A Kormányzótanács megteszi a szükséges lépéseket az alapelv végrehajtása érdekében.

Alkalmazkodás a gazdasági fejlődéshez és jövőbeni változásokhoz

Ahányszor a kormányzók száma növekszik, vagy a piaci áron számított bruttó hazai terméket módosítani kell (ezt ötévente kötelező megtenni), a csoportok összetétele is változik. Ez az esetleges kiigazítás azon a napon lép hatályba, amikor a kormányzók a Kormányzótanács tagjaivá válnak.

A Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg a rotációs rendszer végrehajtásához szükséges összes intézkedést, kivéve a szavazásra vonatkozó új szabályokat.

Háttér

Az euró közös valutaként való bevezetése előtt a tagállamoknak teljesíteniük kell egy sor gazdasági és pénzügyi követelményt, más néven a konvergenciakritériumokat.

Jelenleg a 27 tagállamból 17 teljesítette ezeket a követelményeket, és így egységes pénznemként bevezethették az eurót. A többi tagállam eltérő státusúnak számít addig, amíg nem teljesítik ezeket a kritériumokat. Emlékeztetőül: Dánia és Nagy-Britannia kivételt képeznek, mivel egyelőre nem tervezik az euró bevezetését.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

A 2003/223/EK határozat

A tagállamok általi ratifikálás után

Hivatalos Lap L 83., 2003.4.1.

Utolsó frissítés: 13.07.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére