EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A rendelet meghatározza az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának szavazási rendszerét. Az így bevezetett rotációs szavazási rendszer igazságos és hatékony döntéshozatalt tesz lehetővé.

A Kormányzótanács

A Kormányzótanács az EKB egyik döntéshozó testülete, a másik kettő az Igazgatóság és az Általános Tanács.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozatali szerve. A Kormányzótanács irányítja az euróövezet monetáris politikáját.

A Kormányzótanács az EKB Igazgatóságának hat tagjából és az eurót bevezető tagállamok nemzeti (központi) bankjainak elnökeiből áll. Amikor egy új tagállam bevezeti az eurót, a kormányzók száma nő.

Csoportonkénti rotációs szavazási rendszer

Attól a naptól fogva, amikor a Kormányzótanács tagjainak száma meghaladja a 21-et, kiigazítják a szavazás rendszerét.

A szavazati jogok teljes száma legfeljebb 21 lehet. Az Igazgatóság hat tagja megtartja állandó szavazati jogát. A kormányzók rendelkeznek a fennmaradó 15 szavazattal, rotációs rendszerben váltva egymást.

A kormányzókat tehát csoportokba sorolják aszerint, hogy a nekik juttatott szavazati jogokat milyen gyakran gyakorolják. A csoportokba sorolás függ a tagállam és a nemzeti bank rangsorolásától. A rangsorolást a következő feltételek mentén állapítják meg:

• a tagállam részesedésének mértéke az eurót már bevezető tagállamok piaci áron számított bruttó hazai termékén belül;
• a tagállam részesedésének mértéke az eurót már bevezető tagállamok monetáris pénzügyi intézményeinek összesített mérlegében.

Ezek a mutatók biztosítják az elfogulatlanságot, mivel ezek tükrözik legtárgyilagosabban a gazdaság egészének helyzetét, és elismerik a résztvevő tagállamok pénzügyi ágazatának fontosságát.

Ezenkívül a rendelet előírja, hogy a rotációs rendszer bevezetése két lépésben történjen.

1. lépés: amikor a kormányzók száma meghaladja a 15-öt

Attól a naptól kezdve, amikor a nemzeti banki elnökök száma meghaladja a 15-öt, de még nem éri el a 22-t, a kormányzókat két csoportba osztják. Az első csoport azon öt tagállam nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek a fenti feltételek alapján az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki. A második csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.

Az első csoport öt kormányzója összesen négy szavazati jogot kap, a többi kormányzó pedig együttesen tizenegyet. Az első csoportba tartozó kormányzók a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt kormányzók.

2. lépés: amikor a kormányzók száma meghaladja a 22-t

Attól a naptól kezdve, amikor a kormányzók száma meghaladja a 22-t, a kormányzókat három csoportba osztják. Az első csoport azon öt tagállam nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki. A második csoport a kormányzók teljes számának felével megegyező számú nemzeti banki elnökből áll. Ebbe a csoportba azon tagállamok nemzeti banki elnökei tartoznak, akik a feljebb idézett feltételek alapján a rangsor következő helyeit töltik be. A harmadik csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.

Az első csoport négy szavazati joggal, a második nyolccal, a harmadik pedig hárommal rendelkezik. A 27 tagállamú euróövezetben az első csoport szavazási gyakorisága 80%, a második csoporté 57%, a harmadik csoporté pedig 38%.

A kormányzók minden csoportban ugyanannyi ideig rendelkeznek a szavazati joggal. A Kormányzótanács megteszi a szükséges lépéseket az alapelv végrehajtása érdekében.

Alkalmazkodás a gazdasági fejlődéshez és jövőbeni változásokhoz

Ahányszor a kormányzók száma növekszik, vagy a piaci áron számított bruttó hazai terméket módosítani kell (ezt ötévente kötelező megtenni), a csoportok összetétele is változik. Ez az esetleges kiigazítás azon a napon lép hatályba, amikor a kormányzók a Kormányzótanács tagjaivá válnak.

A Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg a rotációs rendszer végrehajtásához szükséges összes intézkedést, kivéve a szavazásra vonatkozó új szabályokat.

Háttér

Az euró közös valutaként való bevezetése előtt a tagállamoknak teljesíteniük kell egy sor gazdasági és pénzügyi követelményt, más néven a konvergenciakritériumokat.

Jelenleg a 27 tagállamból 17 teljesítette ezeket a követelményeket, és így egységes pénznemként bevezethették az eurót. A többi tagállam eltérő státusúnak számít addig, amíg nem teljesítik ezeket a kritériumokat. Emlékeztetőül: Dánia és Nagy-Britannia kivételt képeznek, mivel egyelőre nem tervezik az euró bevezetését.