RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Éghajlatváltozás elleni globális szövetség

Az Európai Unió (EU) egy globális szövetség létrehozását javasolja azoknak a fejlődő országok részvételével, amelyeket az éghajlatváltozás leginkább veszélyeztet. A szövetség létrehozásának célja, hogy ezek az országok segítséget kapjanak az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal való szembenézésben. Azáltal, hogy a szövetség a legkevésbé fejlett országokra és a fejlődő kis szigetállamokra koncentrál, lehetőséget nyújt a strukturált párbeszédre és a konkrét együttműködésre az EU fejlesztési politikája által finanszírozott tevékenységek terén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. szeptember 18.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között [COM(2007) 540 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az éghajlatváltozás leginkább a fejlődő országokat fogja érinteni, különösen a legkevésbé fejlett országokat (LDC országokat) és a fejlődő kis szigetállamokat (SIDS országokat), amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással a változásokra való felkészüléshez és a szükséges alkalmazkodáshoz. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) szerint Afrika különösen sérülékenynek számít ezen a téren. Afrikát különösen a vízellátási problémák, a szélsőséges időjárási események és a szárazsággal és sivatagosodással kapcsolatos élelmiszerellátási bizonytalanság érintik.

Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség (GCCA) célja a legszegényebb és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodási képesség szempontjából legsérülékenyebb országok támogatása. A GCCA egyrészt az ezen országok és az EU közötti párbeszédre és véleménycserére alkalmas kereteket biztosít azzal a céllal, hogy az országok az éghajlatváltozás problémáját belefoglalják a nemzeti fejlesztési stratégiáikba, illetve a fejlesztési együttműködéseikbe. Ez a párbeszéd regionális szinten is zajlik majd, így például az afrikai, karibi és csendes-óceáni (vagyis az AKCS) országok, az Afrikai Unió (AU), a SIDS országok, valamint az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) keretei között. A GCCA másrészt technikai és pénzügyi támogatást is fog nyújtani az alkalmazkodási intézkedések végrehajtásához, illetve az éghajlatváltozás problémájának a fejlesztési stratégiákba való illesztéséhez.

Ez a tárgyalási környezeten kívüli nézet- és tapasztalatcsere hozzá fog segíteni az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez (UNFCCC) kapcsolódó folyamat támogatásához, hozzájárul Európa és a fejlődő országok nézeteinek közeledéséhez, és beleilleszkedik egy 2012 utáni éghajlat-változási egyezmény fejlesztésének folyamatába.

A Bizottság öt kiemelt tevékenységi területet határoz meg, amelyeket a GCCA-párbeszéd keretében kell megvitatni és pontosítani. Ezek a következők:

  • az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések végrehajtása a nemzeti alkalmazkodási akcióterveknek az LDC országok kivételével a sebezhető országokban való támogatásával, valamint az ilyen terveknek a végrehajtása azon LDC és SIDS országokban, amelyek már véglegesítették ezeket az akcióterveket. A további javasolt intézkedések közé tartozik a kísérleti alkalmazkodási tervek finanszírozása, és az éghajlatváltozásnak a fejlődő országokra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatás támogatása. A javaslatok között szerepelnek az innovatív alkalmazkodási megoldások tervei is az EU hetedik kutatási keretprogramján, valamint a tematikus élelmiszer-biztonsági programon belül;
  • az erdőirtásokból származó kibocsátás lecsökkentése a fejlődő országokban az erdőirtás felügyeletére vonatkozó nemzeti keretek megerősítése és a jelenség elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozása révén. Az EU emellett gazdasági ösztönzők bevezetését, valamint „Az erdészeti jogszabályok irányításával, végrehajtásával és kereskedelmével” (FLEGT) kapcsolatos kezdeményezés kiterjesztését is javasolja;
  • a tiszta fejlesztési mechanizmusban (CDM) való részvétel támogatása a kapacitások megerősítésének és a költséghatékony projektfejlesztés technikai támogatásának, valamint az LDC és SIDS országok sajátos körülményeinek leginkább megfelelő projektek értékelésének köszönhetően;
  • a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének ösztönzése (Disaster Risk Reduction – DRR) az éghajlat-előrejelzés és az információs rendszerek fejlesztése, valamint az összegyűjtött adatok hatékony felkészülési intézkedésekre való felhasználása révén. A Bizottság emellett javasolja a regionális kapacitások megerősítésének támogatását, hogy ily módon szembe lehessen nézni az éghajlati viszonyokhoz kapcsolódó katasztrófák lehetséges veszélyeivel, valamint a fejlődő országokat segítő intézkedések kidolgozását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajthassák a hyogói cselekvési keretet (EN);
  • az éghajlatváltozás integrálása a szegénység csökkentését célzó stratégiákba és programokba. Ez magában foglalja egyrészt az alkalmazkodási terveknek a fejlesztési stratégiákba való belefoglalásának, másrészt az LDC és a SIDS országok intézményi kapacitásai megerősítésének támogatását, hogy ily módon figyelembe vegyék az éghajlatváltozást a politikáikban. A Bizottság javasolja továbbá az EU-támogatást élvező fejlesztési projektek és programok környezetvédelmi hatásainak elemzését is. A Bizottság szándéka szerint különösen az országos és regionális stratégiai dokumentumok félidei felülvizsgálata során fog foglalkozni az éghajlatváltozás kérdésével.

Finanszírozás

A GCCA finanszírozása elsősorban a „Környezetvédelem és a természetes erőforrások, többek között az energia fenntartható kezelésére” vonatkozó tematikus programon keresztül történik, amelyhez további 50 millió eurót rendelnek hozzá a 2008–2010 közötti időszakra. Emellett hozzáférhetőek lesznek még a 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretein belül megjelölt források, vagyis azok a nemzeti és regionális keretek is, amelyek hozzájárulhatnak a GCCA-hoz, illetve további körülbelül 200 millió euró az AKCS programon belüli forrásokból az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a katasztrófa-megelőzés terén.

A Bizottság a tagállamokat is felhívja arra, hogy járuljanak hozzá a GCCA finanszírozásához a megemelt hivatalos fejlesztési segélye egy részével, amelynek 2010 előtti elérésére elkötelezték magukat. A tervek között szerepel egy közös GCCA finanszírozási mechanizmus is, melyet a Bizottság igazgatna.

Háttér

Az éghajlatváltozás és a szegénység közötti szoros kapcsolatot az EU már 2003-ban kihangsúlyozta. Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség létrehozására 2007-ben tettek először javaslatot, az éghajlatváltozáshoz való európai alkalmazkodásról szóló zöld könyvben, amely tartalmaz egy, „Alkalmazkodás beépítése az EU külső fellépéseibe” című pillért. A 2007-es európai tanácsi következtetések folytatásaként a zöld könyv az EU és a fejlődő országok közötti párbeszédre és hangsúlyosabb együttműködésre hív fel a területen.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető, szegény fejlődő országok közötti, éghajlatváltozás elleni globális szövetségről. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa – 2007. november 20. [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 12.12.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére