RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására irányuló európai vízalap

Az Európai Unió (EU) vízalapot hoz létre a Cotonou-i Megállapodást aláíró afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására. Az 500 millió eurós költségvetésű alap célja, hogy a finanszírozási hiány problémájának aktív kezelésével elősegítse az AKCS-államok lakosságának hátrányos helyzetű rétegei számára az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés javítását. E közlemény javaslatot tesz a vízalap létrehozásának módjára és bemutatja az európai vízellátási kezdeményezés jövőbeni alakulását.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Communication on the future development of the EU Water Initiative and the modalities for the establishment of a Water Facility for ACP countries [COM(2004) 43 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság 2004. január 26-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – „Communication on the future development of the EU Water Initiative and the modalities for the establishment of a Water Facility for ACP countries" (Közlemény – Az európai vízellátási kezdeményezés jövőbeni alakulása, valamint az AKCS-államok támogatására irányuló európai vízalap létrehozása) [COM(2004) 43 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé])

ÖSSZEFOGLALÓ

Az AKCS-államok támogatására irányuló vízalap

Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) államok támogatására irányuló vízalap katalizátorként kíván működni a fejlesztés és a területtel foglalkozó ágazati politikák reformjának támogatása, valamint a vízellátási és csatornázási projektek és programok finanszírozásának rugalmas és innovatív módszerei révén.

Az alapelvek

A vízalap három alapelven nyugszik:

  • kormányzás: a vízalap különösen azokra az AKCS-államokra összpontosítja tevékenységét, amelyek vagy már rendelkeznek a vízügyi ágazatra vonatkozó ésszerű nemzeti politikával, vagy eltökélt szándékuk annak kidolgozása, ezenfelül kiemelt szerepet szánnak a szociális kiadásoknak. Az alap segítséget nyújt ezeknek az országoknak a kiegészítő pénzügyi források bevonásához szükséges intézményi és jogszabályi keret létrehozásában;
  • szerepvállalás: az alapot teljes mértékben a kereslet vezérli. Az eszköz segítségével támogatható és továbbfejleszthető az AKCS-országokbeli szereplők részvétele a vízügyi politikák kialakításában és megvalósításában;
  • innováció és rugalmasság: a cél minél nagyobb hatás elérése az alapvető infrastruktúrák részére nyújtott támogatások és egyéb pénzügyi források kreatív kombinációi által. A felajánlott támogatások indulótőkét képezhetnek a projektek elindításához, és elősegíthetik a finanszírozás növeléséhez szükséges köz- és magánszféra-partnerségek létrehozását.

A támogatott tevékenységek

A vízalap két fő tevékenységi típust fog támogatni: a vízgazdálkodás és a kormányzás javítását, valamint az ivóvíz és a csatornázás infrastruktúráinak társfinanszírozását.

A vízgazdálkodás és a kormányzás javítását célzó tevékenységek körébe tartozik:

  • az intézmények megerősítése és az ágazat reformjának támogatása;
  • a vízkészlet integrált kezelése, a nemzeti szintre és az AKCS-országok vízgyűjtő területeire összpontosítva.

A támogatott tevékenységek második típusánál a vízalap rugalmas és innovatív módszerek alkalmazásával finanszírozza a szociálisan hátrányos helyzetű térségek és az alacsony jövedelmű lakosok ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférését támogató projekteket és programokat.

A vízalap igazgatása

A vízalap igazgatásáért felelős szervezeti struktúra az Európai Bizottság keretén belül működik. A szerv európai uniós tisztviselőkből áll, akik az alap végrehajtásának részleteit hivatottak kidolgozni.

Mindazonáltal a támogatandó projektek előkészítése és megvalósítása során a Bizottságon kívül, a tagállamok szakértői csoportjaiban felhalmozott tudás legjobb kihasználása érdekében szükséges az együttműködés az Európai Beruházási Bankkal és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézetekkel, illetve adott esetben a magánszférával és a nem kormányzati szervezetekkel (NGO).

A projektek kiválasztása az AKCS és az Európai Unió országaiban érintett állami és nem állami szereplők többsége számára nyitott pályázati felhívás keretében történik. A kiválasztás alapját az Európai Bizottság által a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok képezik, amelyeknek összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel, az Európai Uniónak a fejlődő országokban alkalmazott vízgazdálkodási politikájával és a vízgyűjtő területek integrált kezelésére vonatkozó programokkal, valamint figyelembe kell venniük többek között a partnerek végrehajtási képességét és a projekt előrehaladottságát.

Az európai vízellátási kezdeményezés jövője

A közlemény előretekintő értékelést is készít a fenntartható fejlődésről szóló világszintű csúcstalálkozón elindított európai vízellátási kezdeményezésről.

Az értékelés megállapítja, hogy az európai vízellátási kezdeményezés jelentős előrehaladást mutat, az ivóvízzel és a csatornázással kapcsolatban meghatározott célkitűzéseket pedig a vízgyűjtő területek integrált kezelése révén kell elérni.

A kezdeményezés középpontjában Afrika, valamint a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (EECCA) országok, a Földközi-tenger térsége és Latin-Amerika áll.

A Bizottság mindamellett úgy véli, hogy az eddigi előrehaladás nem teszi lehetővé a millenniumi fejlesztési célok elérését a finanszírozás jelentős emelése és a fejlesztési támogatás egyéb források (magánszféra, fejlesztési bankok) bevonását lehetővé tevő mechanizmusainak javítása nélkül – e két cél megvalósítását kell az európai vízalapnak elősegítenie.

Háttér

A közleményt a 2002 szeptemberében Johannesburgban tartott, a fenntartható fejlődésről szóló világszintű csúcstalálkozón útjára indított európai vízellátási kezdeményezés (EN) folytatásaként teszik közzé. A csúcstalálkozó megerősítette a millenniumi fejlesztési célok keretében megfogalmazott azon célkitűzést, amely 2015-ig világviszonylatban a felére csökkentené azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez és alapvető szennyvízszolgáltatásokhoz.

Az egészségtelen víz évről évre több halálesetet okoz, mint a háború. Világszerte több mint 1,1 milliárdan nem jutnak ivóvízhez, 2,4 milliárd ember pedig nem megfelelő higiéniai körülmények között él. Az Afrikában élők közel 40%-a nem jut ivóvízhez, és ennél is többen vannak azok, akiknél nem biztosított a szennyvíz megfelelő elvezetése.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 7/2005 határozata (2005. november 22.) az AKCS–EK Vízalap második részletére fordítandó, a kilencedik EFA keretén belül rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd EUR második, 250 millió EUR keretösszegének felhasználásáról [Hivatalos Lap L 48., 2006.2.18.]
E határozattal az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa hivatalosan engedélyezi az AKCS–EK Vízalap második részletére fordítandó 250 millió eurós keretösszeg kiutalását.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2004/632/EK határozata (2004. május 6.) a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának, valamint a 9. Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EU vízellátási rendszer létrehozására irányuló felhasználásáról [Hivatalos Lap L 289., 2004.9.10.]
E határozattal az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa hivatalosan engedélyezi az AKCS–EK Vízalap első részletére fordítandó 250 millió eurós keretösszeg kiutalását, míg a jövőben további 250 millió euró kerül feloldásra.

A Tanács határozata (2004. április 26.) a Közösség által az AKCS–EK Miniszterek Tanácsában a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának, valamint a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EK Vízalap létrehozására irányuló felhasználásáról szóló határozat tekintetében teendő állásfoglalásról [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé]
A Tanács rendelkezik a hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékának és a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciós keretéből származó forrásoknak az AKCS–EU Vízalap létrehozására történő felhasználásáról.

A Tanács 2004/289/EK határozata (2004. március 22.) az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott együttműködésre létrehozott kilencedik Európai Fejlesztési Alap keretében 1 milliárd euró feltételes összegnek vízvezeték létesítése céljából történő részleges felszabadításáról [Hivatalos Lap L 94., 2004.3.31.]
E határozattal a Tanács létrehozta az AKCS-államok támogatására irányuló vízalapot. Az AKCS–EK partnerségi megállapodáshoz csatolt pénzügyi jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően a Tanács úgy határozott, hogy a 2003. év végi kötelezettségvállalások és kifizetések szintje, valamint a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések lehetővé teszik a kilencedik Európai Fejlesztési Alap forrásainak 1 milliárd eurós keretéből 500 millió euró felszabadítását a vízellátási rendszer létrehozásának finanszírozására. A Tanács jóváhagyta a 250 millió eurós első részlet kifizetését. A fennmaradó összegről később rendelkeznek.

Utolsó frissítés: 08.08.2007

Lásd még

  • További tájékoztatást a EuropeAid Főigazgatóság következő honlapján talál: „Az AKCS–EK vízalap (EN) (FR)”
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére