EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség elfogadta a millenniumi nyilatkozatot (EN) (FR), elkötelezve magát a különböző formában megjelenő mélyszegénység erőteljes csökkentésének világméretű terve mellett. A millenniumi nyilatkozat a következő millenniumi fejlesztési célokat fogalmazza meg:

• a szegénység és az éhezés csökkentése a világon;
• az alapfokú oktatás biztosítása mindenki számára;
• a nemek közötti egyenlőség elősegítése;
• a gyermekhalandóság csökkentése;
• a várandós nők egészségének javítása;
• küzdelem a HIV/AIDS és más betegségek ellen;
• a fenntartható környezet biztosítása;
• részvétel az egész világra kiterjedő fejlesztési partnerségben.

Az Európai Unió (EU) konkrét kötelezettségvállalásokat tett e célkitűzések 2015-ig történő megvalósítására. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a közösség és tagállamai már jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez, hiszen az Európai Unió a segélyek legbőkezűbb finanszírozója (55%-át biztosítja a világ hivatalos fejlesztési támogatásának). Mindemellett szükséges a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása felé való haladás gyorsítása, mivel a jelenlegi politikák egyszerű továbbvitele nem elegendő elérésükhöz.

Az Európai Uniónak a 2005. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozóhoz való hozzájárulására történő felkészülés keretében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tekintettel a 2015. évi határidőre, dolgozzon ki ambiciózus javaslatokat a millenniumi célok megvalósítása felé tett haladás gyorsítása érdekében, különösen a fejlesztési célú finanszírozás, a fejlesztési politikák koherenciája és az Afrikára való összpontosítás terén. A Bizottság javaslatai alapvetően a következőket célozzák:

• a hivatalos támogatások költségvetésének növelésére vonatkozó új, középtávú célkitűzések rögzítése 2010-ig annak érdekében, hogy 2015-re teljesíthető legyen a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ának elérését kitűző globális cél;
• a reformok gyorsítása a támogatás minőségének javítása érdekében;
• annak újragondolása, hogy az Európai Unió milyen módon befolyásolja bel- és külpolitikája, valamint saját fenntartható fejlődési modellje által a fejlesztés feltételeit;
• annak biztosítása, hogy az új megközelítés első számú kedvezményezettje Afrika legyen, valamint a két kontinens közötti partnerség tekintetében megnyíló új lehetőségek kihasználása.

Megnövekedett források

A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy a monterrey-i kötelezettségvállalásukat meghaladó mértékben növeljék a hivatalos fejlesztési támogatásokra (ODA) előirányzott költségvetésüket. A Bizottság azt javasolja, hogy az ODA/GNI arány tekintetében 2010-ig új, legalább 0,51%-os (az új tagállamok esetén 0,17%-os) egyéni célkitűzést szabjanak meg, ami 0,56%-ra emelné az Európai Unió kollektív erőfeszítését. Ez a kötelezettségvállalás 2010-ig évi 20 milliárd eurós évi növekedést jelentene, így 2015-ben elérhetővé válna az ENSZ által a GNI 0,7%-ában rögzített arány.

A hivatalos támogatás költségvetésén kívül fontolóra kell venni új, kiegészítő pénzügyi források bevonását, amelyeknek hosszú távon állandó és előrelátható jellegűeknek kell lenniük.

Jobb minőségű támogatás

A hatékonyságnövelés és a támogatás tranzakciós költségeinek csökkentése érdekében a nemzetközi támogatás összegének növelésén felül fokozni kell az adományozók közötti együttműködést és harmonizációt, és össze kell hangolni a partnerek stratégiáit. A harmonizáció hiánya ugyanis szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket ró a partnerországokra.

A koherencia a fejlesztés szolgálatában

A fejlesztési együttműködés javítása önmagában nem elegendő a millenniumi célok kihívásainak teljesítéséhez. A támogatásokon kívül más intézkedéseknek is meghatározó szerepük lehet abban, hogy a fejlődő országok elérjék a millenniumi fejlesztési célokat. A fejlesztési politikák koherenciájáról szóló összefoglaló meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek egyértelműen hozzájárulhatnak a fejlődő országok erőfeszítéseihez.

Afrika a középpontban

Afrika számos szubszaharai területe a millenniumi célok elérése terén jelentősen elmaradt a világ többi részétől. A Bizottság erőfeszítéseit Afrikára kívánja összpontosítani és a földrész államait támogatni annak érdekében, hogy azok saját kezükbe vehessék a fejlődésüket.

E cél eléréséhez az Európai Unió a következő területekre kíván fókuszálni:

• a kormányzás javítása Afrikában, különösen az Afrikai Unió (AU) pénzügyi támogatása, az intézmények közötti testvérkapcsolatok kialakítása, valamint az Afrikai békére irányuló támogatási eszköz újrafinanszírozása révén;
• az afrikai kereskedelem és hálózatok összekapcsolása: a regionális infrastruktúra-szolgáltatások és -hálózatok létrehozása és fenntartása fontos úgy a gazdasági növekedés és a kereskedelem versenyképessé tétele szempontjából, mint annak érdekében, hogy az afrikai exportálók megtalálják a helyüket a világpiacon. Ebben a vonatkozásban a Bizottság létrehozta az európai–afrikai partnerséget az infrastruktúra területén. Növelni kell továbbá az Afrika szubszaharai részével folytatott kereskedelem volumenét és minőségét;
• az igazságos társadalom, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a tisztességes munka és a környezet fenntarthatósága érdekében kifejtett erőfeszítések: az Európai Unió támogatni fogja az ilyen irányú kezdeményezéseket, és afrikai partnereivel együttműködve folytatni kívánja a részvételen alapuló megközelítések fejlesztését a helyi, nemzeti és regionális szintű források tervezése és a vonatkozó költségvetések kidolgozása során. Ugyanakkor a fejlesztés során a fenntartható környezetgazdálkodásra is figyelmet kell fordítani. Az Európai Unió konkrét politikai intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy az AKCS-országokra irányuló támogatás elbírálásánál megerősítse az olyan kritériumok fontosságát, mint az igazságosság vagy a fenntartható környezet.