RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió Afrika-stratégiája

Az Európai Unió (EU) Afrika-stratégiája arra a kettős kihívásra adandó válaszként született meg, amit Afrika fenntartható fejlődési pályára állítása és a millenniumi fejlesztési célok (MFC) 2015-ig történő megvalósítása jelent. Az Afrikával kialakított, hosszú időre visszanyúló partnerségi viszony és az afrikai kontinens közelsége különösen alkalmassá teszi az Európai Uniót annak elősegítésére, hogy Afrika határozott lendületet tudjon adni e folyamatnak.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Az EU Afrika-stratégiája – Európai-afrikai egyezmény Afrika fejlődésének gyorsításáért [COM(2005) 489 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) Afrika-stratégiája együttes cselekvési keretet határoz meg a tagállamok számára azzal a céllal, hogy támogatni tudják a millenniumi fejlesztési célok (MFC) elérése érdekében Afrika által kifejtett erőfeszítéseket. Az utóbbi években Afrika jelentős haladást ért el mindenekelőtt a kormányzás és a gazdasági növekedés terén. Az Afrikai Unió (AU), az Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért (NEPAD) és a nemzetközi szervezetek politikai és gazdasági ütemtervet, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket dolgoztak ki Afrika számára. Mindazonáltal a fenntartható fejlődés megvalósításáig Afrikának még hosszú utat kell bejárnia.

A kontrasztok világa

Az afrikai valóság eltérő politikai rendszereket, történelmi múltat, kulturális, vallási, gazdasági és földrajzi hátteret takar. Konfliktusövezetek és stabilitási központok léteznek egymás szomszédságában. Bizonyos afrikai országok hosszabb időszakon keresztül éltek és élnek a béke, a biztonság, a gazdasági és politikai stabilitás és a demokratikus részvétel jegyében, míg más államok végeláthatatlan konfliktusokba merültek. A megnövekedett bizonytalanság pedig együtt jár a határokon átnyúló szervezett bűnözés előretörésével is, egyre fokozva a kábítószerek fogyasztása és kereskedelme, az emberkereskedelem, a természeti erőforrások csempészése és a fegyverkereskedelem okozta fenyegetést.

Mindezek mellett azonban a növekedést ösztönző tényezők is jelen vannak. A természeti erőforrások fenntartható kiaknázása, a mezőgazdasági fejlődés, az emberi erőforrásokba történő beruházások mind kedvező környezetet kínálnak a befektetőknek. Számos afrikai ország természeti erőforrásokban gazdag, ami lehetővé teszi a valódi fenntartható fejlődés megvalósulását. A mezőgazdasági alaptermékektől függő afrikai gazdaságok mérsékelhetik sebezhetőségüket, ha beavatkoznak az árak csökkenésének hosszú távú tendenciájába és a világpiaci árak fluktuációjába.

A növekedés szempontjából alapvető fontosságú a kiszámítható és vonzó befektetési környezet. Az országok stabilitása, kormányzási szintje, az átláthatóság, a nemzeti és nemzetközi üzleti világgal való párbeszéd, valamint a regionális integráció mind hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. A Brazíliához, Indiához vagy Kínához hasonló, újonnan megjelent külső szereplőket egyre inkább vonzzák az Afrikában rejlő gazdasági lehetőségek, de Afrikai régebbi partnerei, mint az Egyesült Államok, Japán vagy Oroszország is megújult érdeklődéssel tekintenek a kontinensre.

Az afrikai régiókban különösen fontos az összekapcsolódások kiépítése annak megkönnyítése érdekében, hogy a népesség hozzáférjen a piacokhoz és csökkenjenek a kereskedelmi tevékenységek költségei. Szükség van tehát a regionális integráció folyamatának kidolgozására, hogy megerősödjön Afrika szerepe a világgazdaságban.

A társadalom dinamikája

Afrikában a humán fejlődés is igen változatos körülmények között megy végbe. Bár néhány afrikai ország lenyűgöző gazdasági növekedést ért el, a jövedelmek erősen egyenlőtlen eloszlása gyakran akadályozza, hogy a növekedés pozitív hatást gyakoroljon a szegénység alakulására.

A szegénység csökkentése és a társadalmi fejlődés szempontjából az egyik fő kihívás a munkahelyteremtés, különösen a nők és az etnikai kisebbségek viszonylatában. A munkaügyi helyzet szoros összefüggésben áll az írni-olvasni tudás egyébként lassanként javuló arányával. A lakosság jóléte függ a rendelkezésre álló higiéniai és egészségügyi körülményektől is. E tekintetben Afrika számos országában különösen a HIV/AIDS járvány jelent nehéz terhet.

A környezet dinamikája

Az afrikai kontinens környezeti szempontból igen szélsőséges képet mutat. Az éghajlatváltozás tovább növeli majd a vízkészletekre nehezedő nyomást, rányomja a bélyegét a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre, csökkenti az élelmezésbiztonságot és súlyosabbá teszi az elsivatagosodást. A gyakori áradások és aszályok az éghajlatváltozás következtében valószínűleg intenzívebben jelentkeznek majd; ezzel szemben a korai előrejelző rendszerek működése nem megfelelő, a katasztrófavédelem pedig közepes színvonalú. A kontinens fejlődése szempontjából tehát elsődleges fontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

Az elsivatagodási folyamat az afrikai kontinens közel felét érinti, a leginkább veszélyeztetett térségek a sivatagok mentén helyezkednek el. Ezenfelül Afrika megújuló vízkészleteinek mennyisége alacsonyabb a világátlagnál: több államot sújt vízstressz vagy vízhiány. Ezen túlmenően Afrikában található a Föld erdeinek 17%-a, és a kereskedelmi vagy mezőgazdasági célú erdőirtás igen aggasztó méreteket ölt.

Az Európai Unió és Afrika közötti kapcsolatok alapelvei

Az utóbbi évtizedek alatt egyre nőtt az Európai Unió és Afrika közötti megállapodások száma, amelyek magukban foglalják az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államokkal (AKCS) kötött loméi egyezményeket, amelyeket 2000-ben felváltott a Cotonoui Megállapodás, továbbá a Dél-afrikai Köztársasággal kötött megállapodásokat, valamint az euro-mediterrán partnerségi megállapodásokat.

Ideje tehát kidolgozni az Afrika és az Európai Unió közötti kapcsolatot szabályozó alapelveket. A közlemény három ilyen alapelvre helyezi a hangsúlyt:

  • az egyenlőségre, amelynek alapja az intézmények kölcsönös elismerése és tisztelete, valamint a kölcsönös kollektív érdekek meghatározása;
  • a partnerségre, azaz a kereskedelmi és politikai együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlesztésére;
  • a saját felelősségre, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési stratégiák és politikák az adott ország sajátjai legyenek, ne kívülről határozzák meg azokat.

A szubszidiaritás elvére tekintettel az Európai Unió Afrikában a kormányzás három szintjén – nemzeti, regionális és kontinentális szinten – vállal kötelezettségeket: csak azok a problémák kerülhetnek magasabb szintre, amelyeket alsóbb szinten kevésbé hatékonyan tudnának csak kezelni. Az Európai Uniónak növelnie kell a három szint együttműködéséhez szükséges, Afrikán belüli szolidaritást, és a párbeszédet a legmagasabb politikai szintre kell emelnie az afrikai kontinens egészén.

Az Európai Unió válaszstratégiája

Az Európai Uniónak növelnie kell támogatását a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának előfeltételeként azonosított területeken (azaz a béke, a biztonság és a felelősségteljes kormányzás terén), amelyek szükségesek a gazdasági növekedésnek, a kereskedelemnek, az összekapcsolódásoknak, valamint a társadalmi és a környezeti kohéziónak kedvező körülmények megteremtéséhez.

Az Unió tehát meg fogja növelni a béke és a biztonság előmozdítására tett erőfeszítéseit; teszi mindezt tevékenységek széles skáláján keresztül, az afrikai békeműveletek támogatásától kezdve az erőszakos konfliktusok alapvető okaira megoldást kereső, konfliktusmegelőzést célzó átfogó megközelítésig. E tevékenységek további céljai között szerepel a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelmet érintő együttműködés, valamint a leszerelést, a lefegyverzést és az újrabeilleszkedést érintő regionális és nemzeti stratégiák támogatása a háborús veteránok (beleértve a gyermekkatonákat is) civil életbe történő visszailleszkedéséhez és a konfliktusok utáni helyzet stabilizálódásához való hozzájárulás érdekében.

A felelősségteljes kormányzás terén, az eddigi haladás ellenére, még sok a tennivaló. Az állam megreformálása érdekében az Európai Unió hozzájárul a hatékony és hiteles központi intézmények felállításához, és e célból egy, a kormányzásra irányuló kezdeményezést indít majd el az afrikai szakértői értékelési mechanizmus támogatására. A kezdeményezés céljai közé tartozik az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának megerősítése, valamint a demokrácia és a fejlődés támogatása a helyi kapacitás és a decentralizációs folyamat fejlesztése révén. Az Európai Unió arra is ösztönözni fogja az afrikai államokat, hogy írják alá a bűnmegelőzésről szóló főbb nemzetközi okmányokat, és alkalmazzák a bennük foglaltakat.

A szegénység hatékony csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében az Európai Unió a makrogazdasági stabilitás támogatásával és az integrált regionális piacok létrehozásának elősegítésével ösztönözni fogja a gyors és diverzifikált gazdasági növekedést Afrikában. A közlekedési és kommunikációs szolgáltatásokhoz, a vízhez és az egészségügyi felszerelésekhez való korlátozott hozzáférés fékezi a gazdasági növekedést. A Bizottság ezért javaslatot tesz egy EU-Afrika infrastrukturális partnerség kialakítására. Ezen túlmenően szükség van a közlekedéspolitikák összehangolására (ami a Szubszaharai Afrika Közlekedéspolitikai Programjának támogatásán keresztül valósulhat meg), az energetikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint az integrált vízgazdálkodás javítására a határokon átnyúló vízgyűjtőterületeken.

Figyelembe véve, hogy Afrika lakosságának 40%-a él napi egy dollárnál kevesebb összegből, egyértelműen szükséges hozzájárulni a legsérülékenyebb rétegek szociális védelmének megszervezéséhez. Ennek megfelelően az Európai Unió támogatni fogja az oktatást, az ismeretekhez való hozzáférést és a szaktudás átadását, az alapfokú oktatás keretein túlnyúló, egész életen át tartó folyamattá téve azokat, ezenfelül a vízhez, a megfelelő higiéniai körülményekhez és az energiához való hozzájutást, illetve a szennyvíz-infrastruktúrák javítását és az alapvető egészségügyi szolgáltatások biztosítását.

Különös figyelmet fognak szentelni a foglalkoztatáspolitikának, a kulturális sokszínűség támogatásának, illetve annak, hogy a migrációt a fejlődés folyamatát támogató tényezővé alakítsák át.

A környezetet illetően az Európai Unió tevékenysége a környezet sokszínűségének kezelésére, az elsivatagosodás folyamatának a földek fenntartható felhasználásának javítása útján történő megállítására, a biodiverzitás megőrzésére, az éghajlatváltozás hatásainak korlátozására és a kémiai termékek megfelelő kezelésének támogatására irányul.

Bár az Európai Unió világszinten Afrika legnagyobb adományozójának számít, szükség van a közösségi finanszírozás jelentős emelésére. 2005 júniusában az Unió vállalta, hogy a Közösség egészében a hivatalos támogatás arányát 2010-ig a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,56%-ára, 2015-ig pedig 0,7%-ára emeli. A tizedik Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretéből Afrika szubszaharai része számára mintegy évi 4 milliárd euró áll majd rendelkezésre; a programok és az intézkedések keretét a jelen Afrika-stratégia képezi.

Az Afrika-stratégiát a 2005. december 15–16-i Európai Tanács fogadta el.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Kairótól Lisszabonig – Az EU és Afrika stratégiai partnersége [COM(2007) 357 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 19.05.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére