RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Európai Fejlesztési Alap (EFA)

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) a Közösség első számú, együttműködést támogató eszköze az AKCS-államok, valamint a tengerentúli országok és területek (TOT) fejlesztésére. Létrehozásáról az 1957-es Római Szerződés rendelkezett, eredetileg annak érdekében, hogy a Közösség az akkor még kolonizált, illetve bizonyos tagállamokhoz történelmi szálakkal kötődő afrikai országok számára műszaki és pénzügyi segítséget nyújtson.

Bár a közösségi költségvetésben 1993 óta – az Európai Parlament kérésére – külön megnevezést tartanak fenn számára, az EFA még nem tartozik az általános közösségi költségvetés hatálya alá. Az Alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és külön bizottság irányítja. Az AKCS-országoknak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtott segítséget a 2008 és 2013 közötti időszakban továbbra is az EFA keretében finanszírozzák.

Minden EFA körülbelül ötéves időtartamra jön létre. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA-ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusaihoz igazodnak.

  • 1. EFA: 1959–1964
  • 2. EFA: 1964–1970 (I. Yaoundéi Egyezmény)
  • 3. EFA: 1970–1975 (II. Yaoundéi Egyezmény)
  • 4. EFA: 1975–1980 (I. Loméi Egyezmény)
  • 5. EFA: 1980–1985 (II. Loméi Egyezmény)
  • 6. EFA: 1985–1990 (III. Loméi Egyezmény)
  • 7. EFA: 1990–1995 (IV. Loméi Egyezmény)
  • 8. EFA: 1995–2000 (IV. Loméi Egyezmény és annak felülvizsgált változata)
  • 9. EFA: 2000–2007 (Cotonoui Megállapodás)
  • 10. EFA: 2008–2013 (felülvizsgált Cotonoui Megállapodás)

Az EFA több eszközből tevődik össze, amelyek a következők: vissza nem térítendő támogatás, kockázati tőke, magánszektornak nyújtott kölcsön. A mezőgazdasági, illetve bányászati szektor támogatására létrehozott Stabex és Sysmin eszközöket a 2000 júniusában Cotonouban aláírt új partnerségi megállapodás megszüntette. Ugyanez a megállapodás ésszerűsítette az EFA eszközeit, és bevezette a gördülő programozás rendszerét, amely nagyobb rugalmasságot biztosít, és több felelősséggel ruházza fel az AKCS-államokat.

A 9. EFA összesen 13,5 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik a 2000 és 2007 közötti időszakra. Ezenfelül a korábbi EFA-kból fennmaradt összegek meghaladják a 9,9 milliárd EUR-t.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2005. november 22-i 6/2005/EK  határozata rendelkezik a 9. Európai Fejlesztési Alap keretében biztosított feltételes egymilliárd EUR-ból fennmaradó 482 millió EUR felhasználásáról. Ez az összeg az alábbiak szerint oszlik meg: 352 millió EUR a hosszú távú fejlesztés támogatására, 48 millió EUR a regionális együttműködés és integráció támogatására és 82 millió EUR a beruházási konstrukcióra. Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 7/2005/EK határozata egy második, 250 millió EUR keretösszeget is megállapít az AKCS–EK Vízalap második részletének finanszírozására.

Az EFA által nyújtott fejlesztési támogatás alkalmazási köre magára Európára is kiterjed. Az általános közösségi költségvetésből származó forrásokat az Európai Unión belül meghatározott intézkedésekre lehet fordítani. Egyébként az Európai Beruházási Bank (EBB) amellett, hogy kezeli az EFA-források egy részét (kölcsönök és kockázati tőke), saját forrásaiból is támogatja azt: a 9. EFA időszakára nyújtott hozzájárulásának összege eléri az 1,7 milliárd EUR-t.

A 10. EFA, amely a 2008-tól 2013-ig tartó időszakot fedi le, összesen 22,682 milliárd EUR költségvetési keretet irányoz elő. Ebből az összegből 21,966 milliárd EUR-t utalnak ki az AKCS-államoknak, 286 millió EUR-t a tengerentúli országoknak és területeknek, 430 millió EUR-t pedig a Bizottság fizet ki az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos kiadásokra. Az AKCS-államok részére meghatározott összeg az alábbi módon oszlik meg: 17,766 milliárd EUR a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására, 2,7 milliárd EUR az AKCS-országok, illetve a régiók közötti együttműködés finanszírozására, 1,5 milliárd EUR pedig a beruházási konstrukció finanszírozására. Ezúttal a költségvetés jelentősebb részét fordítják a regionális programokra, ami kiemeli, milyen fontos szerepet játszik a regionális gazdasági integráció a nemzeti és helyi szintű fejlődésben, amelynek egyúttal alapvető keretét is meghatározza. A 10. EFA egyik újdonsága az úgynevezett „ösztönző összegek” bevezetése az egyes országok számára.

A tagállamok saját kétoldalú megállapodásokat kötnek a fejlődő országokkal és saját kezdeményezéseket hajtanak velük végre, amelyeket nem az Európai Fejlesztési Alapból vagy egyéb közösségi alapokból finanszíroznak.

Utolsó frissítés: 14.06.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére