RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló rendelkezések

A Közösségi Vámkódex elfogadása módosította, konszolidálta és egyszerűsítette a vámügyi jogszabályokat, egyetlen jogi okmányban egyesítve azokat. Arra is szükség volt, hogy egységes rendeletben fogják össze a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló rendelkezéseket, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt nagyszámú jogi okmányban voltak szétszórva. Ezen az egyszerűsítésen kívül a végrehajtási rendelkezéseket is tisztázták, hozzáigazították a vámügyi jogszabályok változásaihoz, és kiterjesztették hatókörüket.

JOGI AKTUS

A Tanács 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet a Közösségi Vámkódex (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) végrehajtási rendelkezéseit tartalmazza. Egyetlen okmányba foglalja az európai vámügyi jogszabályok végrehajtási rendelkezéseit. A következőkre terjed ki:

  • általános végrehajtási rendelkezések;
  • vámjogi sorsok;
  • kedvezményes eljárások;
  • vámtartozás és bizonyos ellenőrzések.

ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

Ezek az általános rendelkezések olyan területekre terjednek ki, mint a kötelező felvilágosítás, az áruk származása, értéke és a vámáru-nyilatkozatok.

Kötelező felvilágosítás

Kötelező felvilágosításon tarifális felvilágosítást (BTI) vagy származásra vonatkozó felvilágosítást (BOI) értünk:

  • a BTI olyan, az Európai Unió (EU) vámhatóságai által kibocsátott írásbeli tájékoztatás, amely az áruknak a Kombinált Nómenklatúra vagy egy abból származó nómenklatúra, például a TARIC szerinti osztályozásához kapcsolódik;
  • a BOI olyan, az EU vámhatóságai által kibocsátott írásbeli tájékoztatás, amely meghatározott importálandó vagy exportálandó áruk preferenciális vagy nem preferenciális származásához kapcsolódik.

A BOI-ra vonatkozó kérelmet vagy azon EU-tagállam vámhatóságának kell elküldeni, ahol fel kívánják használni a tájékoztatást, vagy azon EU-tagállam vámhatóságának, ahol a kérelmező letelepedett. A BOI kérelmezőit megadott határidőn belül értesíteni kell.

A BTI-re vonatkozó kérelem a rendeletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon nyújtandó be.

Az áruk származása

A rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek az érintett termékeket abból az országból származóvá teszik, amelyben feldolgozásukat elvégezték. Ez az áruk származásának két típusára terjed ki:

  • a nem preferenciális származásra;
  • a preferenciális származásra.

A nem preferenciális származású áruk esetében meghatározza azokat a megmunkálási vagy feldolgozási folyamatokat, amelyekre szükség van a vámkódexben kijelölt kritériumok kielégítéséhez. Ez a szóban forgó termékeket felruházza abból az országból való származással, ahol megmunkálták vagy feldolgozták azokat. A vámkódex kimondja, hogy azon áruk, amelyek előállítása két vagy több országhoz kötődik, abból az országból származónak minősülnek, ahol az utolsó lényeges feldolgozási vagy megmunkálási folyamatok történtek.

A preferenciális származást illetően a rendelet rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése az árukat olyan származással ruházza fel, amelynek alapján jogosulttá válnak preferenciális tarifális elbánásra. Az ilyen preferenciális tarifális intézkedéseket az EU egyoldalúan fogadja el bizonyos országokra, illetve területekre (fejlődő országokra az általános preferenciarendszer keretében, illetve a nyugat-balkáni országokra és területekre) vonatkozóan. Ahhoz, hogy a termék ilyen preferenciális származásúnak minősülhessen, annak teljes egészében a kedvezményezett országban kell létrejönnie, illetve harmadik országból behozott termék kielégítő mértékű feldolgozása eredményének kell lennie. A rendelet ezenkívül rögzíti a kielégítő mértékű feldolgozásnak a különböző termékkategóriákra érvényes kritériumait, valamint a betartandó eljárásokat.

Vámérték

A vámcélú értékelésről szóló jogszabály a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámérték megállapításáról szóló egyezménye. Ezt a megállapodást átültették a közösségi vámkódexbe és végrehajtási rendelkezéseibe. A vámcélú értékelés fő célja a közösségi vámtarifa alkalmazása. A vámcélú értékelés a vámok kiszámítására szolgál, valamint kihat a hozzáadottérték-adóra (héára), a statisztikára és a kereskedelmi politika végrehajtására is. Az importált áruk vámértéke egyenlő azok ügyleti értékével, azaz az árukért abban az esetben ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár, ha azokat a Közösség vámterületére történő export céljából értékesítik. Amennyiben nem határozható meg ez az ár, a vámértéket különböző kritériumok sora alapján számítják ki.

Az áruk belépése a vámterületre

Az árukat megvizsgálhatják, vagy azokból minta vehető, amint beléptek a Közösség vámterületére. Az áruk vámjogi sorsának kijelölésére felhatalmazással rendelkező személy szóbeli kérése esetén engedélyt kaphat az áruk megvizsgálására. Mintavétel csak a szóban forgó személy írásbeli kérésére engedélyezhető.

Vámáru-nyilatkozat

A rendelet rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek az általában a következő formákban tett vámáru-nyilatkozatokra vonatkoznak:

  • írásban (e rendelkezések különösen az alkalmazandó nyomtatványokra, a szükséges információkra és a kísérő dokumentumokra vonatkoznak);
  • számítógépes úton;
  • szóban.

Egyszerűsített eljárások

Egyszerűsített eljárások kerülnek alkalmazásra a szabad forgalomba bocsátás, a gazdasági vámeljárásokhoz (például vámraktározási, feldolgozási eljárásokhoz, vámfelügyelet melletti feldolgozáshoz, valamint ideiglenes behozatali eljáráshoz) kapcsolódó nyilatkozatok, valamint a kiviteli nyilatkozatok esetében.

AZ ÁRU VÁMJOGI SORSA

Az áru vámjogi sorsával kapcsolatos eljárások elsősorban a következőkre terjednek ki:

  • szabad forgalomba bocsátás;
  • az áruk vámjogi helyzete és az árutovábbítás;
  • gazdasági vámeljárások;
  • az áruk kivitelére és a Közösség vámterületéről történő elszállítására vonatkozó végrehajtási rendelkezések.

Az áruk vámjogi helyzete

A Közösség vámterületén található valamennyi áru közösségi árunak minősül.

Az alábbiak nem minősülnek közösségi áruknak:

  • a Közösség vámterületére behozott nem közösségi áruk, amelyek belépésüktől számítva vámfelügyelet alá tartoztak;
  • átmeneti megőrzés alatt álló, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt áruk;
  • felfüggesztő eljárás alá vont áruk.

Ha bizonyos áruk nem minősülnek közösségi áruknak, közösségi helyzetük csak abban az esetben állapítható meg, ha ezeket:

  • egy másik EU-tagállamból hozzák be anélkül, hogy áthaladnának közben egy EU-n kívüli ország területén;
  • egy másik EU-tagállamból hozzák be úgy, hogy áthaladnak egy EU-n kívüli ország területén, és egyazon fuvarokmánnyal kísérik;
  • egy másik EU-tagállamból hozzák be, és egy EU-tagállam által kiállított egyazon fuvarokmány fedezete mellett, egy EU-n kívüli országban az eredeti szállítási eszközről másik szállítási eszközre rakodják át.

Árutovábbítás

A Közösség vámterületén történő mozgást a külső árutovábbítási eljárás szabályozza. A következőkkel kapcsolatban kerül alkalmazásra:

  • a vámok és más behozatali adók fizetésének felfüggesztése nem közösségi áruk esetén;
  • közösségi áruk a jogszabályban meghatározott egyes esetekben.

A belső árutovábbítási eljárás fenntartja az áruk közösségi helyzetét, ha az EU-n belüli kiindulási és érkezési helyük között át kell haladniuk egy EU-n kívüli országon.

Árutovábbítás a – mindenekelőtt a közösségi árutovábbításra és a TIR-eljárásra vonatkozó – jogszabályokban rögzített eljárások alapján történhet.

Gazdasági vámeljárások

Ezek a rendelkezések lehetővé teszik bizonyos gazdasági tevékenységek elvégzését anélkül, hogy vámfizetés válna esedékessé, és ezáltal az EU-ba vonzzák a szóban forgó gazdasági tevékenységeket, illetve itt tartják azokat. Lehetővé teszik például a nem közösségi áruk tárolását a Közösség vámterületén, illetve a nyersanyagok importját ezt követő feldolgozásuk, valamint későbbi újrakivitelük céljából. Az egyes rendelkezések a következőkre vonatkoznak:

  • vámraktározás;
  • aktív feldolgozás;
  • vámfelügyelet melletti feldolgozás;
  • ideiglenes behozatali eljárás (ez bizonyos speciális rendeltetésű áruknak a behozatali vámok alóli teljes mentesülését szabályozza);
  • passzív feldolgozás.

Kivitel

A kiviteli eljárás révén a közösségi áruk elhagyhatják a Közösség vámterületét. A passzív feldolgozás tárgyát képező vagy árutovábbítási eljárásnak alávetett áruktól eltekintve a vámterületet elhagyó valamennyi közösségi áru a kiviteli eljárás tárgyát képezi.

Az exportőr az a személy, akinek a nevében a kiviteli nyilatkozatot tették, és aki annak elfogadásakor a kérdéses áruk tulajdonosa, illetve akinek az áruk felett hasonló rendelkezési joga van. Ha a tulajdonjog vagy az áruk feletti hasonló rendelkezési jog olyan személyt illet, aki az EU-n kívül letelepedett, akkor az EU-n belül letelepedett szerződő fél tekintendő exportőrnek.

A Közösség vámterületét elhagyó áruk

A rendelet meghatározza az olyan árukra vonatkozó feltételeket, amelyek a Közösség vámterületének egyik pontjából a másikba haladva átmenetileg elhagyják ezt a területet, akár áthaladnak egy harmadik ország területén, akár nem, és amelyeknek a Közösség vámterületéről történő eltávolítása vagy kivitele tilos vagy korlátozás alá esik.

KEDVEZMÉNYES ELJÁRÁSOK

Ezek a rendelkezések olyan közösségi árukra vonatkoznak, amelyeket kivitelük után visszahoznak a Közösség vámterületére (térti áruk). A cél annak megakadályozása, hogy behozatali vámok kerüljenek felszámításra az exportált közösségi áruk visszahozásakor, például olyan esetekben, amikor nem sikerült azokat értékesíteni vagy hibásak voltak. A jogszabálynak ez a címe olyan esetekre is kiterjed, amelyekben az EU export-visszatérítést vagy egyéb hasonló anyagi előnyt nyújtott, például a közös agrárpolitika keretében.

VÁMTARTOZÁS

A rendelet meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a mulasztásoknak nincs jelentős kihatásuk az átmeneti megőrzésre, illetve a vámeljárásra. Kitér továbbá a természetes veszteségre és egyes különös helyzetekben levő árukra, például olyanokra, amelyek tulajdonjogáról lemondtak. Ezenkívül meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek mellett a vámtartozások könyvviteli nyilvántartásba történő utólagos felvétele nem kötelező a vonatkozó eljárások értelmében.

Behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetése, illetve elengedése

A vámok visszafizetésére, illetve elengedésére vonatkozó általános rendelkezések lefektetik azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a kérelmezés módját, valamint a benyújtott kérelmek elbírálására szolgáló eljárást. Meghatározzák, hogy mely határozatok essenek az EU-tagállamok vámhatóságainak és melyek a Bizottságnak a hatáskörébe, valamint biztosítják az EU-tagállamok vámügyi hatóságai közötti adminisztratív segítségnyújtás lehetőségét.

A FELHASZNÁLÁS ÉS A RENDELTETÉSI HELY ELLENŐRZÉSE

A szabályok alkalmazásának feltétele lehet annak bizonyítása, hogy a kérdéses áruk megfelelnek-e a használatuk vagy rendeltetési helyük tekintetében előírt feltételeknek. Ennek bizonyítására a „T5 ellenőrző példány” használható, amelyet a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban állítanak ki és használnak fel.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2454/93/EGK rendelet

1993.10.14.

HL L 253., 1993.10.11.

A 2454/93/EGK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Utolsó frissítés: 30.07.2010

Lásd még

  • További információk az Európai Bizottság Adó- és Vámügyi Főigazgatóságának (DE) (EN) (FR) internetes oldalán érhetők el
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére