RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A valamely EU-tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatása

Ez az irányelv biztosítja az olyan művészeti, történelmi vagy archeológiai értékű nemzeti kincsek visszaszolgáltatását, amelyeket jogszerűtlenül szállítottak el egy uniós tagállam területéről azt követően, hogy megszüntették az ellenőrzést a belső határokon.

JOGI AKTUS

A Tanács 93/7/EGK irányelve (1993. március 15.) a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen irányelv célja, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás által „művészeti, történelmi, vagy archeológiai értékkel bíró nemzeti kincsek” közé sorolt kulturális tárgyak visszaszolgáltatását, amennyiben ezek:

  • az irányelv mellékletében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartoznak;
  • múzeumok, levéltárak leltári anyagaiban, illetve a könyvtárak vagy egyházi intézmények állományában felsorolt közgyűjteményi anyagok szerves részét képezik.

Az irányelv alkalmazásához az Európai Unió (EU) országai nemzeti kincsként sorolhatnak be egy tárgyat akár azt követően is, hogy az elhagyta az adott tagállam területét. A tagállamok olyan kulturális tárgyak visszaszolgáltatására is kiterjeszthetik az irányelv hatályát, amelyek a mellékletben felsorolt kategóriák egyikébe sem sorolhatók.

Az irányelv akkor alkalmazandó, ha a fentiek szerinti tárgyakat jogellenesen, azaz a hatályos jogszabályok vagy az ideiglenes engedély feltételeinek megsértésével szállították el egy EU-tagállam területéről. A tárgyakat következésképpen vissza kell szolgáltatni függetlenül attól, hogy azokat az Unió területén belülre szállították el vagy először egy harmadik országba vitték ki, majd onnan egy másik EU-tagállamba hozták be újra.

Az irányelv csak azokra a kulturális tárgyakra vonatkozik, amelyeket 1993. január 1-jét követően szállítottak ki jogellenesen egy tagállam területéről. A tagállamok azonban kibővíthetik a fentiek hatályát olyan módon, hogy abba a területükről 1993. január 1-je előtt jogellenesen elszállított tárgyak is beletartozzanak.

Minden tagállam egy vagy több központi szervet jelöl ki az irányelvben elrendelt feladatok végrehajtására. A Bizottság az EU Hivatalos Lapjában teszi közzé e szervek frissített listáját.

Közigazgatási együttműködés a tárgyak békés úton történő visszaszolgáltatására

Valamennyi EU-tagállam központi hatóságai kötelesek együttműködni és elősegíteni az egyeztetéseket a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságaival a kulturális tárgyak visszaszolgáltatásának biztosítása érdekében. A központi hatóságok kötelesek:

  • felkutatni valamely EU-tagállam területéről jogellenesen elszállított, meghatározott kulturális tárgyat, azonosítva annak tulajdonosát és/vagy birtokosát *;
  • értesíteni az érintett tagállamot, ha olyan kulturális tárgy található a területükön, amellyel kapcsolatban alapos a gyanú, hogy azt jogellenesen szállították ki egy másik tagállam területéről;
  • lehetővé tenni az érintett tagállam számára, hogy az értesítéstől számított két hónapon belül ellenőrizze, hogy a kérdéses kulturális tárgyra kiterjed-e az irányelv hatálya;
  • megtenni a szükséges intézkedéseket a kulturális tárgy fizikai megóvása érdekében;
  • megelőzni a visszaszolgáltatási eljárás elkerülésére irányuló lépéseket;
  • közvetítőként eljárni a tulajdonos és/vagy birtokos, valamint a megkereső tagállam között a visszaszolgáltatás ügyében *.

Bírósági eljárás kezdeményezése tárgyak visszaszolgáltatására

Kizárólag a megkeresett EU-tagállam bíróságai * jogosultak elrendelni a tárgynak a megkereső tagállamba való visszaszállítását, amennyiben annak tulajdonosa vagy birtokosa megtagadja a visszaszolgáltatást. A bizonyítási teher kérdésében a megkeresett tagállam jogszabályai az irányadók.

Kizárólag EU-tagállam kezdeményezhet eljárást egy kulturális tárgy visszaszolgáltatása ügyében. Kulturális tárgyak magántulajdonosai csak a nemzeti jogszabályok alapján indíthatnak pert.

Visszaszolgáltatási eljárást nem lehet kezdeményezni, ha több, mint egy év eltelt azóta, hogy a megkereső tagállam illetékeseinek tudomására jutott, hogy a kulturális tárgy hol található és ki annak tulajdonosa, illetve birtokosa. Az eljárás kezdeményezéséhez az alábbiakat kell mellékelni a kérelemhez:

  • a kérelemben szereplő tárgy leírását tartalmazó és azt az irányelv által meghatározottak szerinti kulturális tárgynak minősítő dokumentumot;
  • a megkereső tagállam illetékes hatóságainak nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó kulturális tárgyat jogellenesen szállították ki az ország területéről.

A fenti eljárásokat legkésőbb 30 évvel azt követően lehet kezdeményezni, hogy az adott tárgyat jogellenesen elszállították a megkereső tagállam területéről, kivéve a közgyűjtemények részét képező tárgyakat, illetve az egyházi jellegű javakat, amelyek tekintetében a határidőt a nemzeti jogszabályok vagy az EU-tagállamok között érvényben levő kétoldalú megállapodások határozzák meg.

Az ebben az irányelvben foglaltak nem sérthetik a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a megkereső tagállam és/vagy a tárgy tulajdonosa által megindítható polgári és büntetőjogi eljárásokat.

Pénzügyi aspektusok

Ha elrendelik egy kulturális tárgy visszaszolgáltatását, a birtokos méltányos kártérítésre jogosult, amennyiben bizonyítja, hogy kellő gondossággal és körültekintéssel járt el a tárgy megszerzése során. Ezen kártérítést a megkereső tagállam illetékes hatósága köteles megfizetni, amely azonban követelheti a kártérítés összegének megtérítését a tárgy kulturális tárgy jogellenesen elszállításáért felelős személytől. A tárgy visszaszolgáltatását követően a tulajdonjog kérdésére és megkereső EU-tagállam jogszabályai az irányadóak.

Végrehajtás

A kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság (korábbi nevén a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság) segíti a Bizottságot az irányelv mellékletének alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

Az EU-tagállamok kötelesek a Bizottság számára minden harmadik évben jelentést küldeni az irányelv alkalmazásáról, amelynek alapján a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Megkereső tagállam: az az EU-tagállam, amelynek területéről a kulturális tárgyat jogellenesen kiszállították;
  • Megkeresett tagállam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről a jogellenesen kiszállított kulturális tárgy található;
  • Tulajdonos/birtokos: az a személy, aki a kulturális tárgyat ténylegesen magánál tartja, és azzal sajátjaként rendelkezik.

HIVATKOZÁSOK

JOGI AKTUSHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 93/7/EGK irányelve

1993.3.27.

1993.12.15 (1994.3.15. Belgium, Hollandia és Németország vonatkozásában)

HL L 74., 1993.3.27.

Módosító jogszabály(ok):HatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
Az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve

1997.3.21.

1997.9.1.

HL L 60., 1997.3.1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve

2001.7.30.

2001.12.31.

HL L 187., 2001.7.10.

A 93/7/EGK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSA

Azok a kategóriák, amelyekbe a nemzeti kincsek közé sorolt tárgyaknak tartozniuk kell ahhoz, hogy a visszaszolgáltatási kötelezettség vonatkozzon rájuk:
Az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve [Hivatalos Lap L 60., 1997.3.1.];
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve [Hivatalos Lap L 187., 2001.7.10.].

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2002. január 21-i határozata a kulturális javak exportjáról szóló 3911/92/EGK számú rendelet (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV), valamint a valamely EU-tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK irányelvre vonatkozó bizottsági jelentésről [Hivatalos Lap C 32., 2002.2.5].
A Tanács tudomásul veszi a Bizottság kezdeményezését, és felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt szorosabban egymással és a Bizottsággal, valamint felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a kezdeményezéseket és a tagjelölt országok uniós csatlakozásakor fordítson különös figyelmet a 3911/92/EGK számú rendeletre és a 93/7/EGK irányelvre.

Jelentések

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2009.7.30.) – Harmadik jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [COM(2009) 408 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ez a jelentés áttekinti, hogy az irányelvet hogyan alkalmazták a tagállamok a 2004–2007 közötti időszakban. Az irányelv általánosságban hasznos eszköznek tűnik a jogellenesen elszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatására és a kulturális örökség védelmére. Az EU-tagállamok elismerik, hogy az irányelv csökkenti a kulturális tárgyak jogellenes elszállítására való hajlandóságot, azonban úgy vélik, hogy az irányelv önmagában nem elégséges eszköz a kulturális javak illegális kereskedelme elleni fellépéshez.
A referencia időszakban ritkán került sor az irányelv alkalmazására közigazgatási együttműködés vagy visszaszolgáltatási eljárás céljaira. Ennek fő oka az irányelv alkalmazásának adminisztratív komplexitása és költségei, az irányelv korlátozott hatálya, valamint az a rövid határidő, amely a visszaszolgáltatási eljárás kezdeményezésére és a kapcsolódó fogalmak értelmezésére rendelkezésre áll.
Az EU-tagállamok közigazgatási szempontból együttműködtek a kulturális tárgyak felkutatása és azok más EU-tagállam területén való megtalálásáról való értesítés érdekében. Ennek eredményeképpen 148 esetben került sor kulturális tárgyak békés úton történő visszaszolgáltatására. Nyolc alkalommal indult jogi eljárás a tárgyak visszaszolgáltatására.
Habár javult a közigazgatási együttműködés az EU-tagállamokon belül és között, mind nemzeti, mind az európai szinten javítani szükséges a hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság ebből a célból frissíteni fogja a meglévő irányelveit és közzéteszi a felelős nemzeti hatóságok listáját. Ezen kívül a tagállamok is módosításokat javasolnak az irányelv hatékonyságának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a visszaszolgáltatási eljárás beindítására vonatkozó határidő egyről három évre való emelése, az irányelv tárgyi hatályának áttekintése, valamint a melléklet kiegészítése a javak új kategóriáival, illetve a pénzügyi küszöb vagy a bejelentési arány módosítása.
A Bizottság a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon belül ad hoc munkacsoport létrehozását fogja javasolni, hogy meghatározza az irányelv alkalmazásával kapcsolatos problémákat és valamennyi EU-tagállam által elfogadható megoldásokat javasoljon, az irányelv esetleges módosítására tekintettel.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2005.12.21.) – Második jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [COM(2005) 675 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ez a jelentés áttekinti, hogy az irányelvet hogyan alkalmazták a tagállamok az 1999–2003 közötti időszakban. A jelentés megállapítja, hogy az irányelvet csak néhány esetben alkalmazták. Az EU-tagállamok összesen öt, békés úton történő visszaszolgáltatásról és három visszaszolgáltatás iránt indított jogi eljárásról adtak jelentést. Ezek az igen alacsony számok felhívják a figyelmet az egyes tagállamok központi hatóságai közötti közigazgatási együttműködés és konzultáció hiányosságaira. A Bizottság ezen hiányosságok orvoslására megvizsgálja, hogy milyen mértékben teljesültek a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság által elfogadott irányelvekben rögzített, a közigazgatási együttműködés javítását célzó ajánlások.
Az EU-tagállamok úgy vélik, hogy a kulturális tárgyak visszaszolgáltatására indítandó eljárás egy éves határideje nem elégséges. A Bizottság a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációk eredményétől függően a határidő három évre való meghosszabbítását javasolja.
A jelentés a 93/7/EKG irányelv hatálya alá eső kulturális tárgyakra vonatkozó pénzügyi küszöböt illetően ellentétes véleményeket fed fel az EU-tagállamok között a tekintetben, hogy emelni vagy csökkenteni kellene ezt a küszöböt. A Bizottság ezért nem szándékozik javaslatot tenni a küszöbök módosítására.
Tekintettel arra, hogy a 93/7/EKG irányelvet korlátozott számú esetben alkalmazták, a Bizottság a három évenkénti beszámolási kötelezettség eltörlését javasolja. Ezt a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottságnak is véleményeznie kell.

Report from the Commission to the Council, the European Parliament and the Economic and Social Committee of 25 May 2000 on the implementation of Council Regulation (EEC) No 3911/92 on the export of cultural goods and Council Directive 93/7/EEC on the return of cultural objects unlawfully removed from the territory of a Member State [COM (2000) 325 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2000. május 25.) a kulturális javak exportjáról szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet, valamint a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [COM(2000) 325 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A jelentés megállapítja, hogy a felsorolt intézkedések tudatosították az EU-tagállamokban és a nemzetközi kereskedőkben annak szükségességét, hogy európai szinten kell fokozni a kulturális javak védelmét. A jelentés ugyanakkor azt is elismeri, hogy az intézkedések korlátozott hatást gyakoroltak a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelemre. Rámutat, hogy a közigazgatási együttműködés és az illetékes hatóságok közötti információcsere struktúrájának rögzítése javíthatja az irányelv és a rendelet alkalmazását.
A jelentés tartalmazza a kulturális javak exportjával kapcsolatos hivatalos ügyintézésre jogosult vámhivatalok, a kulturális javakra vonatkozó kiviteli engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a Tanács 93/7/EKG irányelvének végrehajtásáért felelős központi hatóságok jegyzékeit.

Utolsó frissítés: 25.06.2010

Lásd még

  • Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának honlapján található tájékoztató a kulturális javakról (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére