Pénzügyi szolgáltatások távértékesítésére vonatkozó szerződések
Az európai jogszabály megállapítja a távértékesítés keretében nyújtható pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó elveket. Az elvek ilyen jellegű harmonizációja magasabb szintű védelmet biztosít a fogyasztó számára akkor, amikor egy másik tagállamban letelepedett szolgáltatóval szerződésről tárgyal vagy vele szerződést köt.
JOGI AKTUS
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról [Hivatalos Lap L 271., 2002.10.9.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az irányelvet a távollévő felek között (például telefonon, faxon vagy interneten keresztül), azaz a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötött kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatásokra (banki, biztosítási, fizetési és beruházási szolgáltatások, a nyugdíjalapokat is beleértve) kell alkalmazni.
Gondolkodási időhöz való jog
Az irányelv értelmében a fogyasztót gondolkodási idő illeti meg, mielőtt a szolgáltatóval szerződést kötne. A szolgáltató tehát köteles írásban vagy tartós adathordozón (például floppy lemezen, CD-ROM-on vagy e-mailben) a fogyasztó rendelkezésére bocsátani egy valamennyi szerződéses feltételt tartalmazó szerződéstervezetet. A gondolkodási idő 14 nap, amelynek során a szerződés feltételei érvényesek. A felek ugyanakkor ennél hosszabb időben vagy eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
Elállási jog
A fogyasztót 14 napig (életbiztosítás és magán-nyugdíjpénztári műveletek esetén 30 napig) megilleti az elállás joga, amennyiben:
- a szerződés megkötésére azt megelőzően került sor, hogy a szerződéses feltételeket előzetesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátották volna (például azonnali biztosítási fedezetet nyújtó biztosítási szerződés kötésekor);
- a fogyasztót a szerződéses feltételek kézhezvételét követően a gondolkodási idő során tisztességtelen eszközökkel a szerződés megkötésére ösztönözték.
Ha a fogyasztó azt követően él elállási jogával, hogy beleegyezett a szolgáltatás részleges teljesítésébe, a szolgáltatóval szemben a nyújtott szolgáltatásért kártérítésre kötelezhető. Ha az elállási jogot azt követően kívánják gyakorolni, hogy a szolgáltatásnyújtás maradéktalanul teljesült, az elállási jog megszűnik, és a fogyasztó köteles kifizetni a nyújtott szolgáltatás árát. A fizetendő összegről (vagy ezen összeg számítási alapjáról) a fogyasztót előzetesen tájékoztatni kell.
A spekulatív ügyletek megelőzése érdekében a gondolkodási idő és az elállási jog nem vonatkozik azokra a szolgáltatásokra, amelyek ára a pénzügyi piacok (például az értékpapírpiac) működésének függvényében változhat.
Költségtérítéshez való jog
Egyes pénzügyi szolgáltatások, elsősorban a határidős szolgáltatások (például amikor a fogyasztó meghatározott áron bizonyos számú részvény vásárlására ad megbízást) esetében előfordulhat, hogy azok a szerződés megkötésekor részben vagy egészben nem teljesíthetők. Ilyenkor a fogyasztó jogosult a szolgáltatások ellenértékeként kifizetett összeg visszatérítésére.
Bankkártyás fizetés törlése kártyalopás esetén
Az a fogyasztó, akinek hitelkártyáját csalárd módon használják fel, kérheti a fizetés törlését, illetve teljesített fizetés esetén az összeg visszatérítését.
Nem kezdeményezett szolgáltatásokkal szembeni védelem
A fogyasztó védelmét a 2005/29/EK irányelv biztosítja, amelynek értelmében a nem kért szolgáltatások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ilyen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó ajánlatok esetén a válasz hiánya nem kötelezi a fogyasztót, és nem eredményez hallgatólagos elfogadást.
Jogorvoslati eljárások
A tagállamok gondoskodnak a szolgáltató és a fogyasztó közötti esetleges jogviták rendezését célzó megfelelő és hatékony (igazságügyi, közigazgatási vagy peren kívüli) panasz- és jogorvoslati eljárások kialakításáról.
Szankciók
A tagállamok ezenfelül kötelesek biztosítani, hogy a távközlő eszközök üzemeltetői és szolgáltatói – ha erre a technológia lehetőséget ad – véget vessenek az ilyen eszközök segítségével végrehajtott jogellenes tevékenységeknek.
Háttér
Az irányelv célja, hogy kiegészítse az Európai Parlament és a Tanács 97/7/EK irányelvét, amely – az ilyen szolgáltatások sajátos jellege miatt – a pénzügyi szolgáltatások kivételével a legtöbb termék és szolgáltatás tekintetében megfelelő szintű védelmet nyújt a fogyasztónak. Az irányelv ezt a jogi hiányosságot hivatott pótolni azáltal, hogy megteremti azon feltételek közös alapját, amelyek esetén távollévők között pénzügyi szolgáltatási szerződések köthetők.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
|
2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv |
2002.10.9. |
2004.10.9. |
HL L 271., 2002.10.9. |
| Módosító jogszabályok | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
|
2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv |
2005.6.12. |
2007.12.12. |
HL L 149., 2005.6.11. |
|
2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv |
2007.12.25. |
2009.11.1. |
HL L 319., 2007.12.5. |
A 2002/65/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat
kizárólag tájékoztató jellegű.



