RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Fogyasztási cikkek adásvétele és a kapcsolódó jótállás

A fogyasztási cikkek adásvételére az Európai Unióban (EU) minimálisan harmonizált fogyasztóvédelmi szabályozás vonatkozik, amely elsősorban a fogyasztóknak a szerződésnek nem megfelelő árucikkekkel összefüggő védelmére terjed ki.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 99/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv a törvényi és kereskedelmi jótállásokkal foglalkozik.

A törvényi jótállás a vásárló törvény általi védelmét jelenti, amennyiben hibás árucikket vásárolt. Ez a jogi védelem törvényileg garantált, és független a szerződéstől. Az irányelv ezért rendelkezik a fogyasztási cikk szerződésnek való megfelelése elvéről.

A kereskedelmi jótállás ezzel szemben egy személy – a jótállást nyújtó – kifejezett szándékán múlik, aki a fogyasztási cikk bizonyos hibáiért önként felelősséget vállal.

Az irányelv terminológiája nem a „törvényi, illetve kereskedelmi jótállás” kifejezéseket követi. Ahol „jótállás” szerepel, az kizárólag a kereskedelmi jótállásra vonatkozik, amelyet az irányelv a következőképpen határoz meg: „az eladó vagy a gyártó kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben külön díj felszámítása nélkül, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak nem megfelelő fogyasztási cikk vételárát visszatéríti, vagy az ilyen fogyasztási cikket kijavítja, kicseréli vagy az igényt más módon kezeli”.

Fogyasztási cikk minden ingó dolog (testi tárgy), kivéve:

  • a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített áruk;
  • a víz és a gáz, feltéve, hogy nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben ajánlják fel adásvételre;
  • a villamos energia.

A tagállamok előírhatják, hogy nem minősül fogyasztási cikknek a fogyasztók személyes részvételét lehetővé tevő nyilvános árverésen értékesített használt áru. Az irányelv ugyanakkor a legyártandó vagy előállítandó fogyasztási cikkek adásvételi szerződéseire is vonatkozik.

Adásvételi szerződés

A fogyasztási cikkeknek meg kell felelniük az adásvételi szerződésnek.
Egy termék akkor tekinthető a szerződésnek megfelelőnek, ha a fogyasztó számára történő átadáskor:

  • megfelel az eladó által adott leírásnak, és rendelkezik az eladó által a fogyasztónak bemutatott próba vagy minta tulajdonságaival;
  • alkalmas minden olyan célra, amelyre az azonos fajtájú árukat szokásosan használják;
  • alkalmas a fogyasztó által meghatározott sajátos célra, amelyet a fogyasztó a szerződéskötéskor az eladó tudomására hozott, és az eladó elfogadott;
  • felmutatja az áru természetének és az eladó, a gyártó vagy annak képviselője által a fogyasztási cikkre vonatkozóan tett nyilvános kijelentéseknek megfelelő minőséget és teljesítményt.

Az eladó a megfelelés hibája esetén akkor felel, ha ez a hiba a fogyasztási cikk átadásakor fennáll és az attól számított két éven belül megnyilvánul. Ugyanakkor nem minősül a megfelelés hibájának, ha a szerződés megkötésének időpontjában a fogyasztó a hibáról tudott vagy arról ésszerűen eljárva tudnia kellett.

Ha a fogyasztási cikk nem felel meg az eladó, a gyártó vagy annak képviselője által tett nyilvános kijelentéseknek, az eladót nem terheli felelősség, amennyiben bizonyítja, hogy:

  • a kijelentésről nem tudott és arról ésszerűen eljárva nem is kellett tudnia;
  • a szerződéskötés időpontjáig a kijelentést helyesbítették;
  • a fogyasztási cikk megvételére vonatkozó elhatározást a kijelentés nem befolyásolhatta.

A fogyasztási cikk szakszerűtlen összeszereléséből eredő hiba egy tekintet alá esik az áru hibájával, ha az összeszerelés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt az eladó végezte vagy az ő felelősségével végezték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fogyasztó által összeszerelendő árut a fogyasztó szerelte össze, és a szakszerűtlen összeszerelés a szerelési utasítások hibájára vezethető vissza.

Vélelmezni kell, hogy a fogyasztási cikk átadásától számított hat hónapon belül megnyilvánult hiba már az átadás időpontjában létezett, kivéve ha:

  • bizonyítják ennek ellenkezőjét;
  • ez a vélelem nem egyeztethető össze a fogyasztási cikk természetével vagy a hiba jellegével.

A szerződésnek való megfelelés hibája esetén a fogyasztó kérheti:

  • a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kijavítás vagy kicserélés formájában történő térítésmentes helyreállítását, ésszerű határidőn belül, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül;
  • a vételár megfelelő leszállítását, vagy a szerződéstől való elállást, ha a cikk javítása vagy cseréje lehetetlen vagy aránytalan, vagy ha azt az eladó nem teszi meg ésszerű határidőn belül és a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül.

Csekély mértékű hiba esetén a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől.

Ha az utolsó eladó a gyártó, a szerződésláncban őt megelőző korábbi eladó vagy más közvetítő cselekménye vagy mulasztása miatt felel a fogyasztóval szemben, jogosult visszkereseti igényt érvényesíteni a felelős személlyel szemben.

A kereskedelmi jótállásnak való megfelelés

Az eladó vagy gyártó által nyújtott jótállás a jótállási nyilatkozatban és a kapcsolódó reklámban meghatározott feltételekkel köti annak vállalóját. A jótállásnak utalnia kell arra, hogy a fogyasztót további törvényen alapuló jogok illetik meg, és nyilvánvalóvá kell tennie, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem érinti. A jótállásnak egyben világosan és közérthetően meg kell határoznia a jótállás tartalmát és igénybevételének lényegi feltételeit, különösen annak időtartamát és területi hatályát, valamint a jótállásra kötelezett nevét és címét.

A fogyasztó kérésére a jótállást írásban vagy más tartós adathordozón rendelkezésére kell bocsátani. Az a tagállam, amelyben a fogyasztási cikket értékesítik, előírhatja, hogy területén a jótállást az adott tagállam által a Közösség hivatalos nyelvei közül kiválasztott egy vagy több nyelven kell megszövegezni.

Ha a jótállás nem felel meg az irányelv rendelkezéseinek, az nem érinti a jótállás érvényességét, a fogyasztó azt továbbra is érvényesítheti.

Egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezések

Az eladóval kötött olyan szerződési kikötés vagy megállapodás, amely az irányelvben biztosított jogokat közvetve vagy közvetlenül elvonja vagy korlátozza, a fogyasztót nem köti.

A tagállamok a magasabb szintű fogyasztóvédelem érdekében a Szerződéssel összhangban lévő szigorúbb rendelkezéseket is hozhatnak.

Háttér

Az irányelv a jótállásról és az értékesítés utáni szolgáltatásokról szóló 1993. évi bizottsági zöld könyvön (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) alapul.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

A 99/44/EK irányelv [az elfogadás a COD/1996/0161 együttdöntési eljárással történt]

1999.7.7.

2002.1.1.

HL L 171., 1999.7.7.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata a fogyasztói jogokról (EGT-vonatkozású szöveg) [COM(2008) 614 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]
A javaslat célja a fogyasztói jogok minimális szintjére vonatkozó rendelkezések harmonizálása. Ez egyben számos jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatához és egyesítéséhet vezet: ilyen többek között az 1999/44/EK irányelv, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 85/577/EGK irányelv, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv és a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelv.
A magasabb szintű harmonizáció hozzá fog járulni a belső fogyasztói piac fejlődéséhez, miközben nagyobb védelmet biztosít a fogyasztók számára.

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2007. április 24.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról, közte a gyártó közvetlen felelősségének bevezetésére vonatkozó elemzésről [COM(2007) 210 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]
A közlemény beszámol az irányelv majdnem az összes tagállamban történt átültetéséről. Ugyanakkor az átültetés bizonyos tagállamokban a szabályozási hézagok, illetve a jelentős jogi eltérések miatt problémákat okozott. A minimális harmonizációs záradék lehetővé tette a tagállamok számára, hogy szigorúbb rendelkezéseket fogadjanak el, amely eltérő jogi szabályozást eredményezett.
Ezek az eltérések akadályozzák a kereskedelmet, és többletköltséget jelentenek a határon átnyúló tevékenységeket végző vállalkozások számára. Ezenkívül eltérő szintű fogyasztói védelmet teremtenek, amely csökkenti a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát.
A zöld könyv célja, hogy alapul szolgáljon a 99/44/EK irányelv felülvizsgálatának előkészítéséhez.

Zöld könyv (2007. február 8.) a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról [COM(2006) 744 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről [Hivatalos Lap L 210., 1985.8.7.]
Az irányelv megállapítja, hogy a hibás termékekért való közvetlen felelősség a gyártót terheli. A fogyasztónak a kár jelentkezésétől számított 3 éven belül fel kell lépnie. A gyártó felelőssége a kérdéses termék forgalomba hozatalától számított 10 év után megszűnik.
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot .

Utolsó frissítés: 29.01.2010

Lásd még

  • További információért tekintse meg az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság (DE) (EN) (FR) oldalát
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére