EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv meghatározza az Európai Unióban (EU) tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát, és védi a kereskedelmi ügyleteket folytató fogyasztók gazdasági érdekeit.

Egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető, ha:

• ellentétes a szakmai gondosság * követelményeivel;
• befolyásolhatja a fogyasztók ügyleti döntéseit *.

A fogyasztók bizonyos csoportjai különös védelemre szorulnak kiszolgáltatottságuk vagy hiszékenységük, koruk (gyermekek vagy idősek esetében), illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt.

Az irányelv egyesíti a megtévesztő reklámokról, a távollevők között kötött szerződésekről és a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelveket.

Megtévesztő gyakorlatok

Egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, amennyiben hamis vagy valótlan információt tartalmaz, vagy ha az alapvetően helytálló információ félrevezetheti a fogyasztót. Ezek az információk többek között az alábbiakra vonatkozhatnak:

• a termék létezése vagy természete;
• a termék lényeges tulajdonságai (úgymint a hozzáférhetőség, az összetétel, a gyártás időpontja, a földrajzi eredet, a használattól várható eredmények stb.);
• az ár, a kereskedő kötelezettségvállalásai, az értékesítési folyamat;
• valamely szolgáltatás vagy javítás szükségessége;
• a kereskedő személye (személyazonossága, képesítései, jogállása, magatartási kódexe stb.);
• a fogyasztó jogai a fogyasztási cikkek adásvételével kapcsolatban.

Az irányelv tiltja továbbá a termékekkel kapcsolatos olyan marketing- és reklámtevékenységet, amely annak egy más termékkel vagy egy versenytárs védjegyével való összetévesztését eredményezi.

A fogyasztó számára valamennyi információt világos és érthető formában, megfelelő időben rendelkezésre kell bocsátani, oly módon, hogy az lehetővé tegye számára a tájékozott ügyleti döntés meghozatalát. Ellenkező esetben a gyakorlat megtévesztő mulasztásnak tekintendő.

Agresszív kereskedelmi gyakorlatok

A fogyasztóknak szabadon kell meghozniuk a kereskedelmi ügyletre vonatkozó döntéseiket. A döntés nem születhet zaklatás, kényszerítés vagy nem megengedett befolyásolás hatására *.

A szankciók meghatározásakor tehát több szempontot kell figyelembe venni:

• az agresszív gyakorlat jellege és időtartama;
• fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás;
• valamilyen, a fogyasztót különösen érzékenyen érintő körülmény kihasználása a fogyasztó döntésének befolyásolása céljából;
• a szerződéses jogával élni kívánó fogyasztó elé támasztott nem szerződéses akadályok.