RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználat

A nyelvhasználatot a közösségi jogban különféle rendelkezések szabályozzák, köztük igen szigorúak is, például az esetlegesen veszélyes termékek esetében. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályozás célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a többnyelvű tájékoztatás ösztönzése, miközben biztosítja a tagállamok szabadságát a nyelvi kérdésekben.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament of 10 November 1993 concerning language use in the information of consumers in the community [COM(93) 456 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1993. november 10.) a közösségi fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználatról [COM(93) 456 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

E közleményben a Bizottság rámutat arra hogy a fogyasztóknak joguk van a forgalmazott termékek és szolgáltatások minőségével és jellemzőivel kapcsolatos tájékoztatáshoz.

A közlemény áttekinti a fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználatra vonatkozó nemzeti és közösségi jogszabályokat a következő területeken:

  • címkézés;
  • használati utasítás;
  • összeszerelési utasítások;
  • a használat során szükséges óvintézkedések;
  • a termék vagy szolgáltatás végfelhasználójának szánt bármilyen figyelmeztetés.

A közlemény továbbá egy sor javaslatot tesz a fogyasztók tájékoztatásának javítására vonatkozóan.

A közösségi rendelkezések igen változatosak a kérdéses terület és a célkitűzések függvényében. Bizonyos esetekben a nyelvhasználat pontosan meghatározott. Ez a helyzet a borok, valamint a gyógyszerek forgalomba hozatala és a dohánytermék címkézése terén. Más esetekben a tagállamoknak kell kidolgozniuk a szabályokat. Ez a helyzet az élelmiszerek címkézése és az élelmiszerek tápértékjelölése esetében, amely információkat a fogyasztók számára „könnyen érthető” formában kell feltüntetni. Bizonyos esetekben – például a megtévesztő reklámokkal vagy a fogyasztói hitelekkel kapcsolatban – nem esik szó a nyelvhasználatról, illetve a nyelvhasználatra vonatkozó követelmények előírása a tagállamokra hárul (a játékok biztonsága, kozmetikai termékek).

Bár bizonyos ipari termékek technikai harmonizációja tekintetében történtek az összehangolást célzó lépések, általánosságban a nyelvhasználat szabályozásának kérdése nem tükröz módszeres közösségi megközelítést. Ez bizonyos esetekben értelmezési problémákat vet fel, például a fogyasztó számára „könnyen érthető” nyelvhasználat fogalmával kapcsolatban.

Az összehangoltság hiánya részben a termékek és szolgáltatások széles körével magyarázható (élelmiszerek, kozmetikai termékek, szervezett utazások, játékok biztonsága, pénzügyi szolgáltatások stb.), mindamellett az EGK-Szerződésből eredő korlátok következménye is, mivel a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések az áruk és szolgáltatások szabad mozgását akadályozó tényezőknek minősülhetnek. Ezért megfelelő egyensúlyt kell találni a szabad mozgás és a fogyasztók egészsége és biztonsága között. Kívánatos továbbá a nyelvhasználatra vonatkozó közösségi rendelkezések egyszerűsítése.

Az egyes tagállamok eltérő megközelítést alkalmaznak, mivel különböző nyelvi problémákkal szembesülnek. Mindemellett a tagállamok több mint fele fontosnak tartotta, hogy a fogyasztók saját nyelvükön megfogalmazott tájékoztatást kapjanak.

Másfelől azokban az esetekben, ahol a közösségi szabályozás a tagállamok kezébe adja a nyelvhasználatra vonatkozó követelmények meghatározását, ezt a lehetőséget kevéssé használják ki.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a nehezen olvasható vagy érthető tájékoztatás komoly következményekkel járhat a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve. Ez jól szemléltethető az élelmiszerek példájával: allergia, cukorbetegség vagy egyedi diéta (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) esetében a címkén olvasható információk félreértéséből komoly egészségügyi problémák fakadhatnak. Hasonlóképpen a használati utasítások hiányos fordítása miatt veszélyessé válhat az elektromos berendezések használata.

Másrészről a közlemény rámutat, hogy az összes fogyasztó érintett, köztük a gyermekek is, akik nem feltétlenül értenek idegen nyelveken.

A közleményben szereplő értékelés alapján a Bizottság kiegyensúlyozott megközelítést javasol, amelynek figyelembe kell vennie:

  • a tagállamok hatáskörét az e kérdést érintő nemzeti jogszabályok kidolgozásában;
  • a Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát;
  • a fogyasztók jogát a lehető legteljesebb tájékoztatáshoz a számukra kínált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Ezen új megközelítés keretei között a Bizottság az alábbi öt téma mérlegelését javasolja:

  • a többnyelvű tájékoztatás ösztönzése;
  • a tagállamok azon szabadságának megőrzése, hogy megköveteljék a fogyasztás szerinti ország nyelvének használatát;
  • a fogyasztással kapcsolatos nyelvhasználatra vonatkozó közösségi jogszabályok összhangjának javítása;
  • Bizottság, a tagállamok és a szereplők számára a vonatkozó nyelvhasználati szabályokról nyújtott tájékoztatás javítása;
  • a gazdasági szereplők (gyártók, forgalmazók) felelősségének meghatározása.

Ítélkezési gyakorlat

A közösségi jogalkotó ösztönzi a többnyelvű tájékoztatás alkalmazását, összhangban az ítélkezési gyakorlattal (lásd a „Peeters” ügyben az élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozóan hozott döntést és a C-33/97/2 számú ügyben a termékek címkézésének vonatkozásában hozott ítéletet).

Azon az állásponton van továbbá, hogy a tagállamoknak meg kell engedniük az idegen nyelvű kifejezések használatát a termékek címkézése során, amennyiben ez jobb tájékoztatást biztosít a fogyasztó számára, vagy ha a kérdéses kifejezés csak a forrásnyelvben létezik (a Bizottság nevében Frits Bolkestein biztos által 2003. január 20-án Bruno Gollnish európai parlamenti képviselő P-3785/02 számú írásbeli kérdésére adott válasz).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére [COM(2005) 596 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

Ez a közlemény a többnyelvűség kérdésével foglalkozó első bizottsági dokumentum. E politika célja, hogy a polgárok számára saját nyelvükön hozzáférhetővé tegye az Európai Unió (EU) jogszabályait, eljárásait és a kapcsolódó információkat.
A közlemény továbbá olyan intézkedéseket javasol, amelyek ösztönzik a nyelvtanulást és támogatják a nyelvi sokféleséget. A jobb nyelvismerettel rendelkező munkaerő hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, mivel a munkavállalók könnyebben tudnak más tagállamban munkát vállalni vagy oktatásban részt venni.

Communication from the Commission to the European Parliament and the Council - Annual Policy Strategy for 2005 [COM(2004) 133 final – Not published in the Official Journal](A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – „Annual Policy Strategy for 2005” (A 2005. évi éves politikai stratégia) [COM(2004) 133 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé])

A tíz új tagállam 2004. májusi csatlakozása a nyelvi kérdések tekintetében komoly erőfeszítést igényel az Európai Unió részéről, hogy biztosítani lehessen az új tagállamok állampolgárainak megfelelő tájékoztatását. Ez komoly költségvetési következményekkel is jár majd az Unió számára. A közbeszerzési szerződések elkészítésére és a Hivatalos Lapban való közlésére elkülönített előirányzatok 2005-ben 3 millió euróval, összesen 32,5 millió euróra nőttek.

A Tanács állásfoglalása (1998. december 17.) a műszaki fogyasztási cikkek üzemeltetési utasításairól [Hivatalos Lap C 411., 1998.12.31.]

A Tanács felszólította a tagállamokat és a gazdasági szereplőket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a fogyasztók számára nyelvi szempontból érthető tájékoztatás biztosítása érdekében. A műszaki fogyasztási cikkek használati utasítását például az ország hivatalos nyelvén, vagy más, a termék értékesítési területén könnyen érthető nyelven kell elkészíteni. Ez a harmadik országokból vagy régiókból származó cikkekre is vonatkozik. A Tanács és a Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorlatát – például a címkézés vonatkozásában a C-33/97/2 számú ügyben hozott ítéletet – követi.

1993 novemberében a Bizottság kiadott egy értelmező közleményt a „Peeters” ügyben az élelmiszerek forgalomba hozatalához kapcsolódó nyelvhasználatról hozott ítélet fényében [COM(93) 532 végleges].

Utolsó frissítés: 12.02.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére