RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló új rendelet – amely 2004. május 1-jén, az Európai Unió bővítésének napján lépett életbe – mélységében reformálja meg a szabályozási referenciakeretet. Miközben megerősíti az „egyablakos rendszer” elvét, egyszersmind pozitívan ösztönzi a tagállamok versenyhatóságait a részvételre, valamint egyszerűsíti a bejelentések és vizsgálatok folyamatát.

JOGI AKTUS

A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (EGT-vonatkozású szöveg).

ÖSSZEFOGLALÓ

Habár a Tanács 4064/89/EGK rendelete alkalmazásának eredményei általában véve pozitívnak tekinthetők, a rendelet utolsó tizenkét évi alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a 2001-es zöld könyv (DE) (EN) (ES) (FR) közzétételét követő viták azt mutatják, hogy a rendszer még tovább javítható.

Az 1989-es összefonódás-ellenőrzési rendelet az „egyablakos rendszer” elvén alapult, amely kizárólagos ellenőrzést adott a Bizottságnak minden jelentős határokon átívelő összefonódás felett. Az új rendelet azonban – biztosítva, hogy ugyanazon összefonódást nem szükséges az Európai Unió (EU) több versenyhatóságának bejelenteni – a szubszidiaritás elvén alapul, miszerint egy összefonódást a legmegfelelőbb igazságügyi hatóságnak kell megvizsgálnia.

Ez a rendelet minden közösségi léptékű összefonódásra alkalmazandó. Összefonódás akkor jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően:

  • két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész egyesül;
  • egy vagy több személy (amely már irányít legalább egy vállalkozást), illetve egy vagy több vállalkozás közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más vállalkozás felett.

Az olyan többszörös ügyletek, amelyek egymástól függenek vagy szorosan összefüggenek, egyetlen összefonódásnak tekintendők.

Egy összefonódás akkor közösségi léptékű, ha:

  • az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és
  • az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes EU-szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes EU-szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon EU-tagállamban éri el.

A fenti küszöbértékek alatt is lehet egy összefonódás közösségi léptékű, amennyiben:

  • az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót;
  • legalább három EU-tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;
  • legalább három EU-tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót;
  • az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes EU-szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes EU-szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon EU-tagállamban éri el.

Bejelentési eljárás: az érintett vállalkozások és személyek

Főszabályként a közösségi léptékű összefonódásokat a Bizottságnál az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni. Ez a rendelet azonban racionalizálni igyekszik az összefonódásokra vonatkozó terveknek a Bizottság felé való bejelentésére rendelkezésre álló határidőket azzal, hogy lehetővé teszi a bejelentést a kötelező érvényű megállapodás megkötése előtt, illetve hogy eltörli a megállapodás megkötésétől számított egy héten belüli, a működésről való bejelentés kötelezettségét. Ez nemcsak rugalmasabbá teszi a rendszert, de egyszersmind elősegíti a más joghatóságokkal való koordinációt is az összefonódások vizsgálata során.

Az illetékes nemzeti hatóságokkal való koordináció céljából ez a rendelet lehetőséget ad az érintett vállalkozásoknak vagy személyeknek, hogy indoklással ellátott beadvány útján tájékoztassák a Bizottságot az összefonódásról való bejelentés előtt. Ez az előzetes bejelentés nevű eljárás lehetőséget ad a feleknek, hogy bemutassák a Bizottság számára, hogy a tervezett összefonódás bár határon átnyúló léptékű, a versenyt csupán egy EU-tagállam piacán befolyásolja. Ha az indoklással ellátott beadványban hivatkozott tagállam a beadvány átvételétől számított 15 munkanapon belül nem nyilvánítja ki bele nem egyezését azzal, hogy az ügy áttételét kéri, a Bizottságnak a beadvány kézhezvételétől számítva 25 munkanap áll rendelkezésére, hogy az ügyet vagy annak egy részét ezen EU-tagállam illetékes hatóságaihoz tegye át abból a célból, hogy arra az adott ország nemzeti versenyjogát alkalmazzák.

Ugyanez az eljárás vonatkozik arra az esetre, ha egy személy vagy vállalkozás fel kívánja hívni a Bizottság figyelmét azokra a határokon átnyúló hatásokra, amelyeket egy nem közösségi léptékű összefonódás eredményezhet európai szinten.

Eljárások megindítása: a Bizottság

Miután bejelentést kapott, a Bizottságnak több döntési jogköre van: eljárást indíthat, vizsgálatot folytathat le és pénzbírságot szabhat ki. A Bizottság először határozatot hoz arról, hogy:

  • a bejelentett összefonódás e rendelet hatálya alá tartozik-e;
  • az összefonódás összeegyeztethető-e a közös piaccal;
  • az összefonódás komoly kétségeket támaszt-e a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

A közösségi léptékű összefonódások elméletileg nem hajthatók végre a bejelentést megelőzően vagy három hétig a bejelentést követően. Másfelől, ha az összefonódás már megvalósult, és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítették, akkor a Bizottság kötelezheti az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére, vagy bármilyen egyéb intézkedést meghozhat, amely alkalmas az összefonódás előtt fennálló helyzet helyreállítására.

A Bizottság ideiglenes intézkedéseket is elrendelhet, amennyiben megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás – jóllehet e rendelet hatálya alá tartozik – nem támaszt komoly kétségeket a közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, vagy ha egy egyszerű módosítás elégséges ahhoz, hogy azt a közös piaccal összeegyeztethetővé tegyék.

A jelen rendelet betartásának kikényszerítésére a Bizottság az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

  • pénzbírságok: A Bizottság a vállalkozás teljes forgalmának 1%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, ha az szándékosan vagy gondatlanságból helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy ha nem szolgáltat információt a meghatározott határidőn belül. A Bizottság pénzbírságot szabhat ki akkor is, ha a vizsgálat során elhelyezett pecséteket megsértik. A Bizottság a vállalkozás teljes forgalmának 10%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, ha az szándékosan vagy gondatlanságból nem jelent be egy összefonódást annak megvalósulását megelőzően, a rendeletet megsértve valósít meg egy összefonódást, vagy ha nem teljesíti a Bizottság határozatában foglaltakat.
  • kényszerítő bírságok: A Bizottság az információt kérő, vizsgálatot elrendelő stb. határozatában megjelölt naptól számítva a vállalkozás átlagos napi forgalmának 5%-át meg nem haladó mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki a késedelem minden munkanapjára.

A közös piaccal való összeegyeztethetőségről vagy össze nem egyeztethetőségről, illetve a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok elfogadása előtt konzultálni kell az EU-tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből álló tanácsadó bizottsággal. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy felemelheti.

Áttételi eljárás: a Bizottság és az EU-tagállamok illetékes hatóságai

Annak biztosítására, hogy a legmegfelelőbb illetékes hatóság vizsgáljon ki egy összefonódást, az EU-tagállamok illetékes hatóságaihoz való áttétel eljárása egyszerűsítésre került.

Korábban a forgalmat és a „3+” kritériumokat alkalmazták a határokon átnyúló hatású összefonódások azonosítására (azaz kizárólagosan az EU hatáskörébe esett a kérdés, amikor legalább három EU-tagállam kérte az áttételt). Ez a két kritérium, amelyek segítségével viszonylag gyorsan el lehet dönteni, hogy egy konkrét összefonódással az EU-tagállamoknak vagy a Bizottságnak kell-e foglalkoznia, elégtelennek bizonyult. A rendelet azonban egy új kritériumot vezet be az EU-tagállamok illetékes hatóságaihoz való áttételre vonatkozóan.

Ezen megközelítés alapján egy EU-tagállam a bejelentés másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül saját kezdeményezésére vagy a Bizottság felhívására nyilatkozhat akként, hogy egy összefonódás jelentős mértékben befolyásolja a versenyt az adott tagállam hazai piacán. A termék- vagy szolgáltatási piacnak rendelkeznie kell egy elkülönült piac valamennyi jellegzetességével, azonban nem képezheti a közös piac jelentős részét. A Bizottságnak az összefonódás bejelentését követően 65 munkanapja van annak eldöntésére, hogy maga jár-e el az ügyben a jelen rendelet alapján, vagy hogy az ügy egészét vagy részét az adott EU-tagállam illetékes hatóságaihoz teszi át. Amennyiben a Bizottság nem hoz határozatot az ügyben, akkor az akként tekintendő, hogy az áttételre került a kérdéses EU-tagállam illetékes hatóságaihoz.

Másfelől egy EU-tagállam kérheti, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy egy összefonódás – jóllehet nem közösségi léptékű – jelentős mértékben akadályozza az EU-tagállamok közötti versenyt, és valószínűsíthető, hogy jelentős hatása van a versenyre a kérelmet benyújtó ország vagy országok területén. A Bizottság ezt követően tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait és az érintett vállalkozásokat, 15 munkanapos határidőt szabva, amelyen belül bármely más tagállam is csatlakozhat az eredeti kérelemhez. Ha tíz munkanapon belül a Bizottság nem határoz az áttételről vagy annak ellenében, úgy tekintendő, mintha a kérelemmel összhangban határozott volna.

Ez a rendelet, amely 2004. május 1-jétől alkalmazandó, a Tanács 4064/89/EGK rendeletének helyébe lép.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 139/2004/EK rendelete

2004.5.1.

HL L 24., 2004.1.29.

Utolsó frissítés: 11.11.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére