RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EUMSZ 101. és 102. cikkének (eredetileg az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének) alkalmazása

A 2003/1/EK tanácsi rendeletben bevezetett, trösztellenes eljárásokra vonatkozó új rendelkezések rendeltetése, hogy biztosítsák az Európai Unió (EU) versenyszabályainak hatékonyabb betartatását a fogyasztók és a vállalkozások érdekében, valamint csökkentsék az Európában üzleti tevékenységet folytató cégek adminisztratív terheit. A versenyelőírások decentralizált alkalmazásán és az utólagos ellenőrzés megerősítésén keresztül ez a rendelet enyhíti a Bizottság adminisztratív munkaterhelését, hogy az utóbbi erőforrásait a versenyjogi szabályokat legsúlyosabban sértő esetekre tudja összpontosítani. Emellett erősíti a nemzeti versenyhatóságok és bíróságok által az EU versenyjogának végrehajtása terén játszott szerepet, valamint garantálja annak hatékony és egységes alkalmazását.

JOGI AKTUS

A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról [Lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet, amelyet a Tanács 2002. december 16-án fogadott el, és amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szól (ezek korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződésben, az EK-szerződésben 81. és 82. cikként szerepeltek) 2004. május 1-jével a 17/62/EGK rendelet (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) helyébe lépett.

A 17/62/EGK rendelet olyan központosított ellenőrzési rendszert hozott létre, amelynek keretében az EU-tagállamok közötti kereskedelmet esetlegesen korlátozó vagy befolyásoló megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot ahhoz, hogy mentesítést kaphassanak a vonatkozó szabályok alól. Mivel kizárólag a Bizottságnak áll jogában olyan megállapodásokat engedélyezni, amelyek korlátozzák a versenyt, de eleget tesznek az EK-Szerződés 81. cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételeknek, nagyszámú ilyen megállapodásról tettek vállalatok bejelentést, ez pedig aláásta az EU versenyszabályainak szigorú és decentralizált alkalmazására irányuló erőfeszítéseket.

Annak érdekében, hogy egyszerűsítse a cégekre vonatkozó adminisztratív formalitásokat és lehetővé tegye a Bizottság hatékonyabb fellépését a versenyjogi előírásokat súlyosan megsértő esetek ellen, a Bizottság 1999-es fehér könyvének (DE) (EN) (ES) (FR) közzétételével elindított egy hosszú reformfolyamatot, amely e rendelet közzétételéhez vezetett el.

E reform keretében az előzetes bejelentés alapján történő, Bizottság általi központosított engedélyezés rendszerét felváltja egy olyan jogi kivételeken alapuló rendszer, amely az EU versenyszabályainak decentralizált alkalmazásán és az utólagos ellenőrzések megerősítésén alapul, így enyhíti a Bizottság munkaterhelését és növeli a nemzeti versenyhatóságoknak és bíróságoknak az EU versenyjogának végrehajtásában játszott szerepét, miközben garantálja annak hatékony és egységes alkalmazását.

Hatókör

Ez a rendelet olyan szabályokat határoz meg, amelyek végrehajtják az EUMSZ-nek a versenyt esetlegesen korlátozó megállapodásokra, vállalkozások társulásai által hozott döntésekre és összehangolt magatartásokra (EUMSZ 101. cikk), illetve az erőfölénnyel való visszaélésre (EUMSZ 102. cikk) vonatkozó rendelkezéseit.

A Bizottság és az EU-tagállamok versenyhatóságai, bíróságai közötti együttműködés

A rendelet által létrehozott, jogi kivételeken alapuló rendszer közvetlen következményeként megnövekedett a vállalkozások felelőssége, ugyanis már nem kötelesek előzetes bejelentést tenni, hanem jóhiszeműen gondoskodniuk kell arról, hogy megállapodásaik nem befolyásolják a szabad versenyt és nem sértik az EU-nak e területhez kapcsolódó szabályait. Azonban az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az európai versenyhatóságokra – a Bizottságot is beleértve – és a nemzeti bíróságokra is nagyobb felelősség hárul az EU-s versenyszabályok betartásának biztosítása tekintetében, miközben tevékenységeiket össze is kell hangolniuk. Emiatt szükség van olyan erőfeszítésekre, amelyek hozzájárulnak az információk cseréjéhez a különböző intézmények között.

Az európai versenyhatóságok közötti információcsere megkönnyítése érdekében a rendelet egy olyan európai versenyjogi hálózat létrehozását kezdeményezi, amelyet a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság alkotnak. E hálózaton belül mehet végbe az információk – többek között a bizalmas jellegűek – cseréje, ami segítheti a versenyszabályok érvényre juttatását. A Bizottság átadja a versenyhatóságoknak a legfontosabb dokumentumok másolatait, valamint azok kérésére biztosítja számukra a vizsgált ügy értékeléséhez szükséges bármely egyéb dokumentumokat is. A maguk részéről a nemzeti versenyhatóságok felelősek azért, hogy elfogadásuk előtt legkésőbb 30 nappal tájékoztassák a Bizottságot az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódó tiltó, illetve kötelezettségvállalások elfogadására vonatkozó határozatokról, továbbá olyan határozatokról, amelyek csoportmentességről szóló rendeletből származó előny visszavonásáról rendelkeznek.

Az átfedések elkerülése és az európai versenyjog egységes, koherens alkalmazásának biztosítása érdekében a rendelet fenntartja azt a szabályt, hogy automatikusan felfüggeszthető a nemzeti versenyhatóságok illetékessége, amennyiben a Bizottság saját eljárást indít. Mindazonáltal az utóbbi konzultál a kérdéses nemzeti hatósággal, mielőtt elindítaná az eljárást. Továbbá amennyiben egy EU-tagállam versenyhatósága vagy a Bizottság panaszt kap egy megállapodásra, vállalkozások társulásának döntésére vagy magatartásra vonatkozóan, amelyet jelenleg vizsgál vagy már kivizsgált egy másik versenyhatóság, jogában áll az eljárást felfüggeszteni vagy a panaszt elutasítani.

A Bizottság pedig konzultál a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal annak egy ülése vagy írásbeli eljárás keretében, mielőtt határozna jogsértés megszüntetéséről, vállalkozások által felajánlott kötelezettségvállalások kötelezővé tételéről, az EUMSZ 101. cikk 1. bekezdése alkalmazhatatlanságának megállapításáról, illetve bírságok vagy kényszerítő bírságok vállalkozásokra történő kiszabásáról. Ez a bizottság, amelyet a nemzeti versenyhatóságok képviselői alkotnak, olyan esetek megvitatására szolgáló fórum, amelyeket a különböző európai versenyhatóságok vizsgálnak.

Végül a Bizottság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés tekintetében a rendelet kimondja, hogy a nemzeti bíróságok felkérhetik a Bizottságot a birtokában levő információk átadására, valamint kikérhetik véleményét az EU versenyszabályainak alkalmazását érintő kérdésekben. Ezenkívül az EU tagállamai kötelesek a nemzeti bíróságok által az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódóan hozott írásbeli ítéletek egy másolatát továbbítani a Bizottság felé. A rendelet azt is kimondja, hogy a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok írásbeli észrevételeket nyújthatnak be a nemzeti bíróságoknak az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazására vonatkozó ügyekben.

Az Európai Bizottság jogkörei

Annak érdekében, hogy biztosítani tudja a – feltehetően versenyellenes – megállapodásokra, vállalkozások társulásai által hozott döntésekre és versenykorlátozó magatartásokra (101. cikk), illetve erőfölénnyel való visszaélésekre (102. cikk) vonatkozó szabályok alkalmazását, a Bizottságnak jogában áll bizonyos határozatokat hozni, vizsgálatokat indítani és bírságokat kiszabni. A Bizottság ezekkel a jogkörökkel akkor él, ha panasz alapján vagy saját kezdeményezésére cselekedve egy adott esetben úgy ítéli meg, hogy megsértették az EUMSZ 101. vagy 102. cikkét.

E rendelet értelmében a Bizottság az alábbi határozatokat hozhatja:

  • jogsértés megállapítására és megszüntetésére vonatkozó határozat: amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megsértették az EUMSZ 101. vagy 102. cikkét, határozatot hozhat, amelyben felszólíthatja az érintett vállalkozásokat és vállalkozások társulásait, hogy szüntessék be a jogsértést, illetve megállapíthatja, hogy a jogsértő magatartást már befejezték;
  • ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat: indokolt, sürgős esetben a Bizottság saját kezdeményezésére, első látásra megállapított jogsértés alapján ideiglenes intézkedést rendelhet el;
  • kötelezettségvállalások kötelezővé tételéről szóló határozat: ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti határozott időre. A Bizottság az eljárást újraindíthatja, amennyiben az esettel kapcsolatos tényekben változás történt, a vállalkozások kötelezettségvállalásaikkal ellentétesen cselekszenek, vagy a határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték;
  • az EUMSZ 101. és 102. cikke alkalmazhatatlanságának megállapítását kimondó határozat: ha az EU közérdeke azt kívánja, a Bizottság az általa ismert tények alapján megállapíthatja, hogy a 101. cikk nem alkalmazható egy adott megállapodásra, vállalkozások társulásainak döntésére vagy összehangolt magatartásra akár azért, mert a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, akár azért, mert a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés feltételei teljesülnek. Hasonlóan járhat el a 102. cikk értelmében véve erőfölénnyel összefüggő esetekben is.

Annak érdekében, hogy kellőképpen biztosítsa a védekezéshez való jogot, a Bizottság a határozat meghozatala előtt lehetőséget nyújt az adott vállalkozásnak, illetve vállalkozások társulásának arra, hogy meghallgassák a Bizottság által kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban. Az érintett feleknek jogukban áll a Bizottság irataiba betekinteni, feltéve, hogy ennek következtében nem sérülnek a vállalkozások üzleti titkai. A szakmai titoktartás védelme érdekében valamennyi összegyűjtött információt csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre beszerezték azokat. A Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai ezenfelül nem tárhatják fel az általuk szerzett vagy közöttük kicserélt információkat.

A Bizottság az alábbi vizsgálati jogkörökkel rendelkezik:

  • ágazati vizsgálatok lefolytatása: amennyiben az uniós tagállamok közötti kereskedelem alakulása, az árak merevsége vagy egyéb körülmények azt jelzik, hogy a közös piaci verseny esetleg korlátozott vagy torzult, a Bizottság megvizsgálhatja a gazdaság meghatározott ágazatát vagy ágazatokon átnyúlóan a megállapodások valamely típusát;
  • információkérés: a Bizottság az e rendeletben ráruházott feladatok teljesítése érdekében egyszerű kérelem vagy határozat formájában felkérheti a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy nyújtsanak be minden szükséges információt, a feltételezhetően hasznos információkkal rendelkező természetes vagy jogi személyek pedig kötelesek átadni minden olyan információt, amelyet megkért tőlük; a Bizottság a tagállamok kormányait és versenyhatóságait is kérheti arra, hogy bocsássanak rendelkezésére minden, kötelességének ellátásához szükséges információt;
  • nyilatkozatok felvétele: a Bizottság adatokat kérhet minden olyan természetes vagy jogi személytől, aki hozzájárul ahhoz, hogy kikérdezzék;
  • vizsgálatok lefolytatása: a Bizottság a vállalkozásokkal és a vállalkozások társulásaival kapcsolatos minden szükséges vizsgálatot lefolytathat, az utóbbiak pedig kötelesek magukat e vizsgálatoknak alávetni; e célból a Bizottság tisztviselőinek jogában áll, hogy:
    1. vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;
    2. belépjenek a vállalkozások és vállalkozások társulásai bármely egyéb helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe – ideértve az igazgatók, vezetők vagy egyéb dolgozók otthonát –, amennyiben ésszerűen gyanítható, hogy az üzletmenethez és a helyszíni vizsgálat tárgyához kapcsolódó könyveket vagy egyéb nyilvántartásokat ott tárolják;
    3. az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más feljegyzéseket megvizsgálják;
    4. másolatokat vagy kivonatokat készítsenek ezen könyvekről vagy feljegyzésekről;
    5. a helyszíni vizsgálathoz szükséges időre lepecsételjenek bármilyen üzlethelyiségeket és könyveket vagy nyilvántartásokat;
    6. információkat kérjenek a vállalkozás vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy dolgozójától, valamint a választ rögzítsék.

A Bizottság által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők jogkörüket írásbeli meghatalmazás felmutatásával gyakorolják, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a lehetséges büntetéseket. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt megfelelő időben értesítést küld a vizsgálatról az érintett uniós tagállam versenyhatóságának. Bármely EU-tagállam versenyhatósága saját területén, saját nemzeti joga alapján bármely intézkedést elvégezhet egy másik EU-tagállam versenyhatósága nevében és költségére, illetve a Bizottság felkérésére, annak megállapítása érdekében, hogy megsértették-e az EUMSZ 101. vagy 102. cikkét.

A Bizottság az alábbi büntetéseket szabhatja ki a vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira:

  • Bírságok: A Bizottság az előző üzleti év teljes forgalmának 1%-át meg nem haladó összegű bírságot szabhat ki a vállalkozásokra és vállalkozások társulásaira, amennyiben azok szándékosan vagy gondatlanul:
    1. téves, hiányos vagy félrevezető információval szolgálnak vagy a meghatározott időn belül nem szolgálnak információval valamely feltett kérdésre;
    2. az üzlethez kapcsolódóan kért könyveket vagy egyéb nyilvántartásokat hiányos formában nyújtják be a vizsgálat során, vagy az elrendelt helyszíni vizsgálatnak nem vetik alá magukat;
    3. a vizsgálat során feltett kérdésre megtagadják a válasz megadását, illetve téves, hiányos vagy félrevezető választ adnak;
    4. a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők által elhelyezett zárakat feltörik.

    A Bizottság továbbá az előző üzleti év teljes forgalmának 10%-át egyenként meg nem haladó bírságot szabhat ki vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok megsértik az EUMSZ 101. vagy 102. cikkét, megszegnek egy ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot, vagy nem teljesítik Bizottság határozata alapján kötelező érvényű kötelezettségvállalást.

    A bírság mértékének meghatározásakor a Bizottságnak tekintetbe kell vennie mind a jogsértés súlyát, mind annak időtartamát. Ha a bírságot vállalkozások társulására szabják ki, és a társulás nem fizetőképes, a Bizottság a társulás bármely olyan tagjától követelheti a bírság megfizetését, amely a jogsértés idején a társulás tagja volt. A bírság megfizetése tekintetében egyik vállalkozás pénzügyi felelőssége sem haladhatja meg az előző üzleti éve teljes forgalmának 10%-át. A bírság megfizetésére kötelező határozatok nem büntetőjogi jellegűek.

  • Kényszerítő bírságok: A Bizottság a határozatban megjelölt naptól számítva az előző üzleti évben bonyolított átlagos napi forgalmuk 5%-át meg nem haladó mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira annak kikényszerítése érdekében, hogy:
    1. szüntessék meg a jogszabályok megsértését;
    2. tartsák be az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatot;
    3. teljesítsék a kötelezővé tett vállalást;
    4. a Bizottság által kért teljes körű és helytálló tájékoztatással szolgáljanak;
    5. vessék alá magukat az elrendelt vizsgálatnak.

    Amennyiben a vállalkozások teljesítették a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság annak végleges összegét mérsékelheti.

A Bizottság bírságok, illetve kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó jogköre három- vagy ötéves időszakra korlátozódik az elkövetett jogsértéstől függően. Ez az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik, és a Bizottság vagy valamely tagállam versenyhatósága által a jogsértés tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett bármilyen intézkedés megszakítja azt. Az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi. Ezzel szemben a szankciók végrehajtásának elévülési ideje öt év.

A Bíróság felülvizsgálhatja a Bizottság határozatait és érvénytelenítheti a Bizottság bírság vagy kényszerítő bírság kiszabásáról rendelkező határozatát.

Csoportmentességi rendeletek

Több rendelet olyan határozatok hozatalára hatalmazza fel a Bizottságot a bennük meghatározott területtel kapcsolatban, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható a megállapodások, vállalkozások társulásai által hozott döntések vagy összehangolt magatartások bizonyos kategóriái esetében (ezek a csoportmentességi rendeletek). E rendeletek közé tartoznak a következők:

  • 19/65/EGK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról;
  • 2821/71/EGK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról
  • 487/2009/EK rendelet (2009. május 25.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról;
  • 1534/91/EGK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a biztosítási szektorbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról;
  • 246/2009/EK rendelet (2009. február 26.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról.

Mindazonáltal ha az ilyen csoportmentességi rendeletek hatálya alá eső megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások olyan negatív hatással járnak, amely összeegyeztethetetlen az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdésével, a Bizottság és a nemzeti versenyhivatalok saját kezdeményezésükre vagy panasz esetén egyedi esetekben visszavonhatják a csoportmentességre vonatkozó rendelet által nyújtott kedvezményt.

Módosító rendelkezések

Ez a rendelet az alábbi rendeleteket módosítja:

  • 1017/68/EGK rendelet a vasúti, közúti és belvízi közlekedési ágazatokra vonatkozó versenyszabályok alkalmazásáról;
  • 2988/74/EGK rendelet az eljárások időtartamának korlátozásáról, valamint a szállításra és versenyre vonatkozó szabályok alapján kezdeményezett szankciók végrehajtásáról;
  • 4056/86/EGK rendelet a Szerződés 81. és 82. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
  • 3975/87/EGK rendelet a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról;
  • 19/65/EGK, 2821/71/EGK és 1534/91/EGK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról;
  • 17/62/EGK (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) rendelet a Szerződés 81. és 82. cikkének végrehajtásáról;

Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi rendeletet:

  • Regulation (EEC) No 141/62 exempting transport from the application of Council Regulation No 17 (141/62 rendelet, amely mentesíti a szállítást a Tanács 17. rendelete alól).

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
1/2003/EK rendelet

2003.1.24.

HL L 1., 2003.1.4.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
411/2004/EK rendelet

2004.3.9.

HL L 68., 2004.3.6.

1419/2006/EK rendelet

2006.10.18.

HL L 269., 2006.9.28.

Az 1/2003/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (EGT vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap L 123.(2004.4.27.)].
Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a Bizottság által kezdeményezett eljárások több fontos vonatkozásáról, például az érintett felek meghallgatásáról, a panaszok kezeléséről és az iratokba való betekintésről. A Bizottság 2842/98/EK rendelete (1998. december 22.) az EK-Szerződés 85. és 86. cikke (jelenleg az EUMSZ 101. és 102. cikke) alapján kezdeményezett eljárásokban a felek meghallgatásáról szóló rendelete helyébe lép.
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot .

Utolsó frissítés: 14.03.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére