RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Horizontális együttműködési megállapodásokról szóló iránymutatás

A Bizottság felülvizsgálta az Európai Uniónak (EU-nak) a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó versenyszabályait. Ezt az iránymutatást abból a célból dolgozták ki, hogy segítse a vállalatokat annak eseti alapon történő eldöntésében, hogy együttműködési megállapodásaik összeegyeztethetők-e a módosított versenyszabályokkal. Ennek érdekében olyan értékelési keretrendszert kínál, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének (1) és (3) bekezdésén alapul.

JOGI AKTUS

Iránymutatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról [Hivatalos Lap C 11., 2011.1.14.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Egy együttműködés akkor minősül horizontális természetűnek, amennyiben tényleges vagy potenciális versenytársak kötnek megállapodást, illetve tanúsítanak összehangolt magatartást. Emellett az iránymutatás nem versenytársak – például az ugyanazon termékpiacon, de más földrajzi piacon tevékenykedő, potenciális versenytársnak nem minősülő vállalkozások – között létrejött horizontális együttműködési megállapodásokra is vonatkozik. A horizontális együttműködés gyakran jelentős gazdasági előnyöket eredményezhet, amennyiben a kockázat megosztásának, a költségmegtakarításnak, a beruházások fokozásának, a know-how egyesítésének, a termékminőség és -választék javításának, valamint a gyorsabb innovációnak az eszköze. Másrészről a horizontális együttműködés a versennyel kapcsolatos problémákhoz vezethet azáltal, hogy negatív piaci hatásokat okoz az árak, a kibocsátás, az innováció, a termékek választéka, illetve minősége tekintetében. Ennek az iránymutatásnak az a célja, hogy olyan elemzési keretet nyújtson a horizontális együttműködési megállapodások leggyakoribb típusaihoz, amelynek révén megállapítható, hogy összeegyeztethetők-e az utóbbiak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101. cikkével.

Az iránymutatás csak a leggyakoribb típusú együttműködésekre vonatkozik: kutatás-fejlesztési (K+F), gyártási, beszerzési, értékesítési, szabványosítási megállapodásokra, valamint az információcserére. A termelési vagy forgalmazási lánc különböző szintjein működő vállalkozások közötti megállapodásokkal – azaz a vertikális megállapodásokkal – elvileg a vertikális korlátozásokról szóló csoportmentességi rendelet és a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás foglalkozik. Ha azonban a vertikális megállapodást versenytársak kötik, azt a horizontális megállapodásokra alkalmazandó elvek szerint kell értékelni. Amennyiben a horizontális megállapodás összefonódást eredményez, az összefonódás-ellenőrzési rendelet alkalmazandó.

Az iránymutatás ismerteti azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelhető a versenyszabályoknak az EUMSz. 101. cikke értelmében történő alkalmazása. Az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdése szolgál annak értékelésére, hogy egy, az Európai Unió (EU) tagállamai közötti kereskedelmet befolyásolni képes megállapodásnak van-e versenykorlátozó célja, illetve tényleges vagy potenciális versenykorlátozó eredménye. Ha egy megállapodás valóban versenykorlátozó, az EUMSz. 101. cikkének (3) bekezdése dönti el, hogy a versenyt támogató hatás jelentősebb-e a versenykorlátozásnál.

Az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdése alapján történő értékeléshez kapcsolódó kritériumok

Az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos minden olyan megállapodás, amelynek célja vagy hatása a verseny korlátozása. Ennek az iránymutatásnak a keretében a „verseny korlátozása” fogalom a verseny megakadályozását és torzítását is magában foglalja. Ha egy megállapodás célja versenykorlátozó, tehát jellege alapján alkalmas a verseny korlátozására az EUMSz. 101. cikk (1) bekezdése értelmében, akkor nem szükséges megvizsgálni egy megállapodásnak a piacra gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatásait. Ha azonban egy horizontális együttműködési megállapodásnak nincs versenykorlátozó célja, akkor tényleges és potenciális hatásainak elemzésével el kell dönteni, hogy van-e érzékelhető versenykorlátozó eredménye. A megállapodás akkor versenykorlátozó eredményű az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha ténylegesen vagy valószínűsíthetően érzékelhető hátrányos hatással van a piaci verseny legalább egy olyan mutatójára, mint például az ár, a kibocsátás, a termékminőség, a termékválaszték vagy az innováció. A versenykorlátozó eredmény értékelését a versenynek a megállapodás hiányában meglévő tényleges jogi és gazdasági háttere alapján kell elvégezni.

A megállapodás jellege olyan tényezőkkel kapcsolatos, mint az együttműködés területe és célja, a felek közötti versenytársi viszony és tevékenységük összekapcsolódásának mértéke. Ezek a tényezők határozzák meg, milyen lehetséges versennyel kapcsolatos aggályok merülhetnek fel. A horizontális együttműködési megállapodások több módon is korlátozhatják a versenyt. Például a gyártási megállapodások a verseny közvetlen korlátozásához vezethetnek azáltal, hogy a felek csökkentik a kibocsátásukat. Az értékesítési megállapodásokkal kapcsolatban felmerülő legfontosabb aggodalom, hogy árrögzítésre kerülhet sor.

A piaci erő az a képesség, hogy az árakat bizonyos időszakon keresztül nyereségesen a versenyképes szint felett tartsák, vagy a kibocsátást a termékmennyiség, a termékminőség, a termékválaszték és az innováció területén bizonyos időszakon keresztül nyereségesen a versenyképes szint alatt tartsák. A piaci erő bizonyos esetekben következhet a felek közötti csökkent mértékű versenyből is.

A piaci erő elemzésének kiindulópontja a felek helyzete az együttműködéssel érintett piacokon. Az elemzés elvégzéséhez az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény segítségével meg kell határozni az érintett piaco(ka)t, valamint ki kell számítani a felek együttes piaci részesedését. Ha az együttes piaci részesedés alacsony, nem valószínű, hogy a horizontális együttműködés versenykorlátozó hatásokkal járna. Figyelembe véve az együttműködési megállapodások sokféleségét és a különböző hatásokat, amelyeket azok a különböző piaci helyzetekben okozhatnak, nem lehet meghatározni a piaci részesedés olyan általános küszöbértékét, amely felett feltételezhető a versenykorlátozás eredményezésére alkalmas piaci erő megléte.

A felek piaci helyzetétől és a piac koncentrációjától függően más tényezőket – mint például a piaci részesedések időbeli állandóságát, a belépés akadályait és a piacra lépés valószínűségét, valamint a vevők/szállítók ellensúlyozó erejét – is figyelembe kell venni.

Az EUMSz. 101. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékeléshez kapcsolódó kritériumok

Amennyiben bizonyították a 101. cikk (1) bekezdése szerinti versenykorlátozást, védekezésként a 101. cikk (3) bekezdésére lehet hivatkozni. Az 1/2003/EK rendelet szerint a bizonyítási teher az ezen előírásra hivatkozó vállalkozáson van. Egy együttműködés akkor élvezhet mentességet, ha együttesen teljesül négy feltétel:

  • a versenykorlátozó megállapodásnak gazdasági előnyt kell eredményeznie, például a termékek gyártásának vagy forgalmazásának javítását, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdítását, vagyis hatékonyságnövekedést;
  • a korlátozásoknak nélkülözhetetlennek kell lenniük a hatékonyságnövekedések eléréséhez;
  • a fogyasztóknak méltányos részesedéshez kell jutniuk a nélkülözhetetlen korlátozások révén elért hatékonyságnövekedésből;
  • a megállapodás a felek számára nem teheti lehetővé, hogy megszüntessék a versenyt a szóban forgó áruk jelentős része tekintetében.

Ha ez a négy feltétel teljesül, úgy tekinthető, hogy a megállapodásból származó hatékonyságnövekedés ellensúlyozza az általa kiváltott versenykorlátozó hatást.

Információcsere

Az iránymutatás az információcsere versenyjogi értékelésével kapcsolatos általános elveket is tartalmaz, így többek között az EUMSz. 101. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti értékeléshez kapcsolódóakat, amelyek az információcserére is kiterjedő horizontális együttműködési megállapodások valamennyi típusára alkalmazandók. Az információcsere különböző formákban történhet: a versenytársak közvetlenül megoszthatják az adatokat egymással, de az adatok közvetetten is megoszthatóak közös ügynökségen vagy harmadik félen, illetve a vállalkozások beszállítói vagy kiskereskedői útján is. Az információ megosztása előnyös lehet a cégek számára, például azáltal, hogy költséget takarítanak meg készleteik csökkentésével, de közvetlenül a fogyasztók számára is, például azáltal, hogy csökkenti a keresési költségeiket és bővíti a választási lehetőségeiket. Azonban bizonyos helyzetekben versenykorlátozást is eredményezhet, amennyiben lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy tudatában legyenek versenytársaik piaci stratégiáinak. A versenytársak közötti információközlés megállapodást, összehangolt magatartást vagy döntést is képezhet, amely az árak vagy mennyiségek rögzítését szolgálja. Az ilyen típusú információcseréket általában kartellnek tekintik, és ilyen címen szabnak ki miattuk bírságot. A kartellek területén kívül az információcsere csak akkor minősül versenykorlátozó célúnak, ha a versenytársak egyedi információkat cserélnek a tervezett jövőbeni árakról vagy mennyiségekről. Minden más típusú információ megosztását – az aktuális árakról szólókat is beleértve – nem tekintik versenykorlátozó célúnak, így ezeket a versenyt korlátozó eredményeik függvényében értékelik.

Az együttműködési megállapodások típusai

Az iránymutatás meghatározza továbbá az együttműködési megállapodások bizonyos típusainak a jellemzőit, és az EUMSz. 101. cikkének (1) és (3) bekezdésében rögzített, fent ismertetett értékelési keretrendszert alkalmazza az alábbi megállapodástípusok mindegyikére:

  • K+F megállapodások;
  • gyártási megállapodások;
  • beszerzési megállapodások;
  • értékesítési megállapodások;
  • szabványosítási megállapodások.
Utolsó frissítés: 12.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére