RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A vertikális szállítási és forgalmazási megállapodások mentesítése

A vertikális megállapodások bizonyos fajtái a részt vevő vállalkozások közötti koordináció javításának megkönnyítése révén növelhetik a gazdasági hatékonyságot a termelési vagy a forgalmazási láncon belül, illetve a felek tranzakciós és forgalmazási költségeinek csökkentéséhez, valamint eladásaik és befektetéseik optimális szintjének kialakulásához vezethetnek. Miután a 2790/1999/EK rendelet alkalmazása kapcsán összességében pozitívak voltak a tapasztalatok, a Bizottság elfogadta ezt az újabb csoportmentességi rendeletet.

JOGI AKTUS

A Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101. cikkének (1) bekezdése (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 81. cikkének (1) bekezdése) tiltja az olyan megállapodásokat, amelyek hatással lehetnek az Európai Unió (EU) tagállamai közötti kereskedelemre és amelyek megakadályozzák, korlátozzák, illetve torzítják a versenyt. Azok a megállapodások, amelyek megfelelő mértékű, a versenyellenes hatásokat ellensúlyozó előnyökkel járnak, az EUMSz. 101. cikkének (3) bekezdése (korábban az EKSz. 81. cikkének (3) bekezdése) értelmében mentességet élveznek ez alól a tilalom alól.

A vertikális megállapodások olyan, áruk és szolgáltatások eladására, illetve vételére vonatkozó megállapodások, amelyek a termelési vagy az értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő vállalkozások között jönnek létre. A gyártók és a nagy- vagy kiskereskedők közötti forgalmazási megállapodások a vertikális megállapodások tipikus példái. Az olyan vertikális megállapodások, amelyek egyszerűen meghatározzák az egyes eladási és vásárlási ügyletekre vonatkozó árat és mennyiséget, általában nem korlátozzák a versenyt. Versenykorlátozás állhat fenn azonban, ha a megállapodás a szállítóra vagy a vevőre vonatkozó korlátozásokat tartalmaz, például a vevőt arra kötelezi, hogy ne vásárolja a versenytárs szállító márkáit. Ezeknek a vertikális korlátozásoknak nemcsak negatív, hanem pozitív hatásai is lehetnek. Segíthetnek például egy gyártónak új piacra lépni vagy elkerülni egy olyan szituációt, amikor egy forgalmazó egyfajta „potyautasként” kihasználja egy másik forgalmazó promóciós erőfeszítéseit, vagy lehetővé tehetik egy szállító számára, hogy amortizálja egy adott ügyféllel kapcsolatos beruházásának költségeit.

Gyakran a piacszerkezettől függ, hogy a vertikális megállapodás valóban korlátozza-e a versenyt, és hogy ebben az esetben a versenyellenes hatásokkal szemben túlsúlyban vannak-e az előnyök. Elvben ez minden esetben egyedi értékelést igényel. A Bizottság azonban elfogadta a 330/2010/EU rendeletet, a csoportmentességi rendeletet, amely védelmet nyújt a legtöbb vertikális megállapodásnak. Ez a rendelet csoportmentességgel alkalmazhatatlannak nyilvánítja az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tilalmat azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek teljesítenek bizonyos követelményeket. A Bizottság egy vertikális korlátozásokra vonatkozó iránymutatást is közzétett. Ez az iránymutatás leírja, hogy miként kell kezelni az olyan vertikális megállapodásokat, amelyeket a csoportmentességi rendelet nem fed le.

A csoportmentességi rendelet alkalmazásának követelményei

A csoportmentességi rendelet bizonyos követelményeket állít fel, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy egy adott vertikális megállapodás mentességet élvezhessen az EUMSz. 101. cikkének (1) bekezdésében foglalt tilalom alól. Az első követelmény, hogy a megállapodás nem tartalmazhat semmilyen, a csoportmentességi rendeletben meghatározott különösen súlyos korlátozásokat. A második követelmény szerint mind a szállítók, mind a vevők piaci részesedésének felső határa 30%. A harmadik, hogy a csoportmentességi rendelet három konkrét korlátozásra vonatkozó feltételeket tartalmaz.

Különösen súlyos korlátozások

A csoportmentességi rendelet öt különösen súlyos korlátozást tartalmaz, amelyek a teljes megállapodást kizárják a csoportmentességi rendelet kedvezményéből, még akkor is, ha a szállító és a vevő piaci részesedései 30% alatt vannak. A különösen súlyos korlátozások az általuk a fogyasztóknak nagy valószínűséggel okozott károk miatt szigorú versenykorlátozásoknak minősülnek. A legtöbb esetben tilalom vonatkozik rájuk, és valószínűtlen, hogy az ilyen különösen súlyos korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodások megfelelnek az EUMSz. 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Az első különösen súlyos korlátozás a viszonteladási ár meghatározására vonatkozik: a szállítók nem rögzíthetnek olyan (legalacsonyabb) árat, amelyen a forgalmazók viszonteladás keretében értékesíthetik termékeiket.

A második különösen súlyos korlátozás olyan kitételekre vonatkozik, amelyek azt a területet korlátozzák, ahol a vevő értékesítheti a termékeket, illetve azon ügyfelek körét, akiknek értékesítheti azokat. Ez a különösen súlyos korlátozás a terület vagy ügyfél szerinti piacfelosztásra vonatkozik. A forgalmazóknak lehetővé kell tennie, hogy szabadon döntsenek arról, hol és kinek a részére értékesítenek. A csoportmentességi rendelet erre a szabályra vonatkozó kivételeket is tartalmaz, amelyek például lehetővé teszik, hogy a társaságok kizárólagos vagy szelektív forgalmazási rendszert működtessenek.

A harmadik és a negyedik különösen súlyos korlátozás a szelektív forgalmazásra vonatkozik. Először is a kiválasztott forgalmazók – habár tilos nem szerződéses forgalmazók számára értékesíteniük – nem korlátozhatók abban a tekintetben, hogy milyen végső felhasználóknak értékesíthetnek. Másodszor, a szerződéses forgalmazók nem korlátozhatók abban, hogy a szerződés szerinti termékeket szabadon értékesítsék a hálózaton belüli más szerződéses forgalmazóknak, vagy azokat megvásárolják a hálózaton belüli más szerződéses forgalmazóktól.

Az ötödik különösen súlyos korlátozás a cserealkatrészek beszerzésére vonatkozik. Az alkatrészgyártó és a cserealkatrészeket a saját termékébe beépítő vevő közötti megállapodás nem akadályozhatja vagy korlátozhatja az alkatrészgyártót abban, hogy a cserealkatrészeket végső felhasználók, független javítószolgálatok vagy szolgáltatók részére értékesítse.

A piaci részesedésre vonatkozó 30%-os felső határ

A csoportmentességi rendelet vonatkozik a vertikális megállapodásra, amennyiben sem az áruk vagy szolgáltatások szállítója, sem azok vevője nem rendelkezik 30%-nál magasabb piaci részesedéssel. A szállító esetében az érintett kínálati piacból – vagyis abból a piacból, amelyen értékesíti az árukat vagy szolgáltatásokat – való részesedése határozza meg, hogy alkalmazható-e a csoportmentesség. A vevő esetében az érintett keresleti piacból – vagyis abból a piacból, amelyen vásárolja az árukat vagy szolgáltatásokat – való részesedése határozza meg, hogy alkalmazható-e a csoportmentességi rendelet.

A kizárt korlátozások

Ez a rendelet a fent említett különösen súlyos korlátozásokon kívül minden más vertikális korlátozás esetén alkalmazandó. Három vertikális korlátozásra azonban külön feltételeket szab meg:

  • a szerződés időtartamára vonatkozó versenytilalmi kötelezettségekre;
  • a szerződés megszűnését követő időszakra vonatkozó versenytilalmi kötelezettségekre;
  • egyes márkáknak a szelektív forgalmazási rendszerből történő kizárására.

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, ezeket a vertikális korlátozásokat a csoportmentességi rendelet kizárja a mentesség alól. A csoportmentességi rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a vertikális megállapodás fennmaradó részére, ha az a rész elválasztható a mentességben nem részesített vertikális kötelezettségektől (azaz önmagában is megállja a helyét).

Ezt a rendeletet a 2790/1999/EK rendelet hatályának megszűnését követően fogadták el.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépés – ÉrvényességAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Bizottság 330/2010/EK rendelete

2010.6.1–2022.5.31.

HL L 102., 2010.4.23.

Utolsó frissítés: 24.11.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére