RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Pénzügyi keretek és a többéves pénzügyi keret rendszere

Az intézményközi megállapodásokban foglalt költségvetési prioritások

A 80-as évek során a Közösség pénzügyi rendszerének politikai és intézményi egyensúlyát egyre erősödő feszültség jellemezte. A költségvetési hatóság két ága (az Európai Parlament és a Tanács) közötti, konfliktusokkal terhes légkör a gyakorlatban az éves költségvetési eljárás egyre nehézkesebb működésében, a költségvetési egyensúlyhiányban és abban nyilvánult meg, hogy a források egyre kevésbé álltak összhangban a közösségi igényekkel. A Közösség ezért a költségvetési eljárás zökkenőmentesebbé tételét célzó rendszert léptetett életbe.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi megállapodás kötésével előzetesen megállapodik a többéves időszakra vonatkozó főbb költségvetési prioritásokról. Ezek a költségvetési prioritások a gyakorlatban a közösségi kiadások keretének (többéves pénzügyi keret) létrehozásában, pénzügyi keretek formájában öltenek testet. A pénzügyi keretek rendszere ezáltal zökkenőmentesebbé teszi a költségvetési eljárást, és biztosítja a költségvetési fegyelem tiszteletben tartását. A Szerződések nem említik a többéves pénzügyi keretet.

Pénzügyi keretek és a többéves pénzügyi keret: a költségvetési fegyelem biztosítása

A többéves pénzügyi keret ismerteti az előre jelezhető közösségi kiadások teljes összegét és összetételét. Az első intézményközi megállapodást 1988-ban kötötték, hogy lehetővé tegyék az Egységes Okmány költségvetési végrehajtásához szükséges kiegészítő források felszabadítását célzó 1988–1992 közötti időszakra szóló pénzügyi keretek („I. Delors-csomag”) alkalmazását. Időközben a pénzügyi kereteket 1992-ben az 1993–1999 közötti időszakra („II. Delors-csomag”), 1999-ben a 2000–2006 közötti időszakra („Agenda 2000”), 2006-ban pedig a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan megújították.

A pénzügyi keretek rendszerének célja ennélfogva a költségvetési fegyelem megerősítése, a kiadások összes növekedésének kezelése és a költségvetési eljárás gördülékeny lebonyolításának biztosítása. A pénzügyi keret kettős felső korlátot vezet be: egyrészről az összes kiadásra, másrészről az egyes kiadási kategóriákra vonatkozóan.

A pénzügyi keret szerkezete

A pénzügyi keret az egyes tervezési időszakokon belül minden évre, fejezetenként (kiadási kategóriánként) lebontva meghatározza a kiadások felső korlátját (a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok legnagyobb összegét). Az éves költségvetési eljárás során az adott évre vonatkozóan pontosan meghatározzák a kiadások szintjét és azok felosztását a különböző költségvetési tételek között.

A kiadások fejezetek szerinti bontása az adott évre előirányzott uniós politikai prioritások alapján történik. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret a következőképpen épül fel:

1.Fenntartható növekedés
1a.Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért
1b.Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért
2.A természeti erőforrások megőrzése és kezelése (beleértve a piachoz kapcsolódó kiadásokat és közvetlen kifizetéseket)
3.Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
3a.Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
3b.Állampolgárság
4.Az EU mint globális szereplő
5.Igazgatás
6.Ellentételezések

A fejezetek egymástól való elkülönítése azt jelenti, hogy egy adott költségvetési tételt meghatározott fejezetből finanszíroznak. Az egyes fejezetek számára ezért megfelelő forrásokat kell elkülöníteni, hogy szükség esetén lehetőség nyíljon az egyazon fejezethez tartozó műveletek között a kiadások átcsoportosítására vagy előre nem látható kiadások teljesítésére.

A saját források felső korlátja és a kifizetési előirányzatok felső korlátja közötti „rendkívüli mozgástér” a következőket hivatott biztosítani:

  • szükség esetén lehetővé teszi a pénzügyi keret felülvizsgálatát, hogy teljesíteni lehessen a pénzügyi keretek elfogadásakor felmerülő váratlan kiadásokat;
  • a tervezettnél gyengébb gazdasági növekedés következményeinek enyhítése. Amennyiben a tényleges uniós GNI a vártnál alacsonyabb, a kifizetési előirányzatok abszolút értékben meghatározott felső korlátja – a mozgástér alkalmazásával – a saját forrásoknak a GDP százalékában kifejezett felső korlátjáig finanszírozható.

Kapcsolat a saját források rendszerével

A kötelezettségvállalási előirányzatok átfogó felső korlátját az egyes fejezetekre vonatkozó felső határösszegek összeadásával kapjuk meg. Annak ellenőrzése érdekében, hogy a pénzügyi keretek megfelelnek-e a saját források felső korlátjának – amely a tagállamok által az Unió rendelkezésére bocsátható legmagasabb, abszolút értékben kifejezett összeg –, a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan éves felső korlátot is megállapítanak. Ez a felső korlát átfogó jellegű, és nem tagozódik fejezetekre. Összegét a Bizottság becslése szerinti bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában adják meg.

A pénzügyi keret végrehajtására vonatkozó szabályok

A pénzügyi keret végrehajtására vonatkozó szabályokról az intézményközi megállapodás rendelkezik, amely az éves pénzügyi keret igazgatásával kapcsolatos szabályokat és eljárásokat tartalmazza (úgymint technikai kiigazítások, a végrehajtási feltételek vagy az Unió bővítése által indokolt módosítások és a pénzügyi keretek felülvizsgálati eljárásai). Ezáltal javítható az éves költségvetési eljárás.

A Bizottság saját felelősségére minden évben elvégzi a pénzügyi keret következő évre vonatkozó technikai kiigazítását. Ez a kiigazítás az alábbi műveleteket érinti:

  • mivel a pénzügyi keret összegét változatlan áron adják meg, azt évente hozzá kell igazítani az infláció mértékéhez, hogy ne változzon az egyes fejezetek felső korlátjának kezdeti vásárlóerő-értéke. A technikai kiigazításra egy adott „n” év tekintetében rendszerint az n–2. évben kerül sor a rendelkezésre álló legfrissebb adatok és gazdasági előrejelzések alapján. Az érintett évre vonatkozóan nem lehet további technikai kiigazításokat tenni;
  • a saját források felső korlátját a GNI százalékában fejezik ki. E felső korlát abszolút értékre történő átszámításához a technikai kiigazítás során az uniós GNI-re vonatkozó legújabb rendelkezésre álló adatokat kell alapul venni. Ennek során ellenőrzik, hogy a kifizetési előirányzatok teljes összege megfelel-e a rendelkezésre álló saját források összegének.

Ezenfelül a Bizottság az alábbi két esetben javasolhatja a költségvetési hatóság két ágának, hogy fogadják el a pénzügyi keretet:

  • a strukturális intézkedések címén rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok átütemezése, ha az ilyen intézkedések tervezésében késedelem tapasztalható;
  • új tagállamok csatlakozása esetén egyes fejezetek forrásigényének újraértékelése.

Végül, a költségvetési hatóság két ága a Bizottság javaslatára felülvizsgálhatja a pénzügyi keretet. Ezáltal lehetővé teszik, hogy a Közösség a saját források felső korlátját tiszteletben tartva képes legyen reagálni, és a pénzügyi keretek meghatározása során előre nem látott intézkedéseket hozni.

Utolsó frissítés: 16.06.2011

Lásd még

  • Ha többet szeretne tudni a pénzügyi keretekről és a többéves pénzügyi keretről, látogasson el az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának (DE) (EN) (FR) honlapjára.
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére