RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Európa költségvetése (2014–2020)

Az Európai Bizottság bemutatja a 2014–2020 közötti időszakra szóló, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdítani hivatott költségvetés tervezetét. A javasolt intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek finanszírozását és egy valódi európai költségvetés határidőre történő végrehajtását.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2011. június 29.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése [COM(2011) 500 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra szóló következő költségvetését mutatja be, amely az Európa 2020 stratégia részét képezi. A költségvetés-tervezet lehetővé teszi a következőket:

  • a közös szakpolitikák, például a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása;
  • a leggyengébb régiók fejlődésének támogatása a szolidaritás kifejezése révén;
  • a belső piac teljessé tétele;
  • a szinergiák, az együttműködés és a nagy léptékű projektek előmozdítása a kutatás, az innováció és az igazságszolgáltatás terén;
  • válaszadás azon tartós, illetve újonnan felmerülő kihívásokra, amelyek közös, páneurópai megközelítést tesznek szükségessé, úgymint az éghajlatváltozás, a demográfiai változások vagy a humanitárius katasztrófák.

Költségvetés a kutatás, az innováció és a technológiai fejlődés szolgálatában

Az Unió csak akkor tölthet be jelentős szerepet a nemzetközi színtéren, ha innovációs tevékenysége versenyképes. Az innováció és a kutatás terén azonban számottevő lemaradással küzd. E hátrány leküzdése érdekében a Bizottság a GDP 3%-ára kívánja növelni a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházások mértékét.

E célból a Bizottság 80 milliárd EUR-t irányoz elő a 2014–2020 közötti időszakra a kutatás és innováció közös stratégiai kutatási kerete számára, amelyet strukturális alapok egészítenek ki.

Költségvetés a fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó szolidaritás szolgálatában

Az Unió kohéziós politikáját a leghátrányosabb helyzetű régiókkal szembeni szolidaritás szolgálatába állítja. A kohéziós politika egyúttal az Unió egész területén központi szerepet játszik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósításában. A Bizottság ezért új régiótípust kíván bevezetni, az úgynevezett „átmeneti régiót”. Ebbe a kategóriába tartozik majd minden olyan régió, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának 75%-a és 90%-a közé esik.

Ezenfelül a munkanélküliség és a szegénység szükségessé teszi a nemzeti és az uniós fellépés összehangolását, ezért központi szerephez jut az Európai Szociális Alap (ESZA). Az ESZA tevékenységét a PROGRESS program és az EURES hálózat egészíti ki.

A Bizottság tervei szerint 376 milliárd EUR-t allokálna a kohéziós politika eszközeire, és ez az összeg a következő területek között oszlana meg:

  • 162,6 milliárd EUR a konvergenciarégióknak;
  • 38,9 milliárd EUR az átmeneti régióknak;
  • 53,1 milliárd EUR a versenyképességi régióknak;
  • 11,7 milliárd EUR a területi együttműködésre;
  • 68,7 milliárd EUR a Kohéziós Alapnak.

Költségvetés Európa összekapcsolására

A teljes egészében működő egységes piac a korszerű infrastruktúrától függ. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a belső piachoz való általános hozzáférés javítása érdekében javaslatot tesz egy európai összekapcsolódási eszközre.

A Bizottság 40 milliárd EUR-t különít el az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtására, valamint a Kohéziós Alapon belül további 10 milliárd EUR-t a kapcsolódó közlekedési beruházásokra. Ez az összeg három ágazat között oszlik meg:

  • 9,1 milliárd EUR az energiaszektor részére;
  • 31,6 milliárd EUR a közlekedés javára;
  • 9,1 milliárd EUR az információs és kommunikációs technológiák javára.

A közös agrárpolitika költségvetése

A közös agrárpolitikának versenyképesnek kell lennie, és feladata a megfelelő és biztonságos élelmiszer-ellátás biztosítása, valamint a természet és a vidék megőrzése, miközben méltányos életszínvonalat biztosít a mezőgazdaságból élőknek. E célból a Bizottság változtatásokat javasol, hogy ezáltal integrálja a közös agrárpolitikát az Európa 2020 stratégiába. A jövőben a mezőgazdasági költségvetést a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlat-változási fellépések és az Európa-szerte kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására is felhasználják majd.

A Bizottság tervei szerint megőrizné a KAP kétpilléres struktúráját. Ezenbelül az első pillért környezetbarátabbá tenné és egyenlőbben osztaná el, míg a második pillér erőteljesebben összpontosítana a versenyképességre és az innovációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre. A Bizottság a következő változtatásokat javasolja:

  • a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele;
  • a kifizetések konvergenciája;
  • a közvetlen kifizetések szintjének korlátozása.

A Bizottság az alábbi összegeket irányozza elő:

  • 281,8 milliárd EUR-t a KAP első pillére számára;
  • 89,9 milliárd EUR-t a vidékfejlesztésre.

Ezenfelül további 15,2 milliárd EUR-t osztanak szét, a következők szerint:

  • 4,5 milliárd EUR a kutatásra és innovációra;
  • 2,2 milliárd EUR az élelmezésbiztonságra;
  • 2,5 milliárd EUR az élelmiszersegélyre;
  • 3,5 milliárd EUR a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékra;
  • maximum 2,5 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak.

A humán tőkébe való befektetést szolgáló költségvetés

Az Európa 2020 stratégia kiemelt célként fogalmazza meg az európai felsőfokú oktatásban végzettséget szerzők számának növelését és a korai iskolaelhagyók számának csökkentését, a kulturális és médiatevékenységek egyidejű támogatásával.

Az e célok elérésére szolgáló programok és eszközök jelenlegi struktúrája azonban továbbra is túlságosan töredezett. A Bizottság ezért egységes oktatási, képzési és ifjúságügyi program létrehozását javasolja.

E tekintetben a Bizottság 15,2 milliárd EUR elkülönítését javasolja az oktatás és képzés számára, valamint 1,6 milliárd EUR-t a kultúra számára. Ezt a finanszírozást a strukturális alapokból kell kiegészíteni.

A migrációval kapcsolatos kihívásokra adott válaszokat segítő költségvetés

A biztonság és a migráció kérdéseit felölelő szakpolitikák az európai megfontolások középpontjában állnak. A Lisszaboni Szerződés számottevő változásokat hozott e szakpolitikák kezelése terén. A Bizottság ezért most egyszerűsíteni kívánja a kiadási instrumentumokat azáltal, hogy a programok számát kettőre csökkenti, és létrehozza:

  • a Menekültügyi és Migrációs Alapot; valamint
  • a Belső Biztonsági Alapot.

A Bizottság mindemellett 8,2 milliárd EUR allokálását javasolja az uniós belügyek terén, és 455 millió EUR-t javasol a polgári védelemre és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásra.

Az EU-t globális szereplővé avató költségvetés

Fontos, hogy az Európai Unió kiemelt szerepet játsszon a nemzetközi színtéren, és az őt körülvevő országokban biztosítsa a stabilitást, a jólétet és a demokráciát. A Bizottság javítani kívánja külső fellépését, többek között a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz keretében egy pánafrikai eszköz létrehozásával. Az Unió ezenfelül tervei szerint közreműködne az arab világ demokratizálódási folyamatában.

A Bizottság nem látja szükségesnek a külső kapcsolatok irányításával foglalkozó jogszabályi szerkezet újabb jelentős átalakítását. A 2014–2020 közötti időszakra 70 milliárd EUR allokálását javasolja a külső fellépés eszközeire.

A többéves pénzügyi kereten kívül továbbá:

  • Európai Fejlesztési Alap (AKCS-országok): 30 milliárd EUR;
  • Európai Fejlesztési Alap (tengerentúli országok és területek): 321 millió EUR;
  • Globális Éghajlatpolitikai és Biodiverzitási Alap;
  • sürgősségisegély-tartalék: 2,5 milliárd EUR.

Az uniós költségvetésen kívüli finanszírozást igénylő projektek

Különleges státusa miatt az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) (EN) (FR) nem az uniós költségvetésből finanszírozzák. Ugyanez a helyzet az ITER projekttel és az európai Föld-megfigyelési programmal (GMES) is, amelyek költségei túl nagyok ahhoz, hogy azokat az uniós költségvetés viselje.

Egyszerűsített költségvetés

Az új uniós költségvetési keretnek eleget kell tennie az egyszerűség követelményének. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy csökkenti az elkülönült programok és eszközök számát. A nem elég sikeresnek ítélt összetett programokat egyszerűbb és hatékonyabb formában újratervezik vagy megszüntetik.

A programirányítás egyszerűsítésének egy másik lehetséges módja a programok egy közös szabályokat tartalmazó egységes keret alá vonása, minimális szinten tartva az esetleges kivételek és egyedi szabályok számát: így például a kutatás és innováció számára rendelkezésre álló három fő finanszírozási forrást a kutatás és innováció közös stratégiai keretében vonnák össze. A közös irányítású források esetében a különböző eszközökhöz eltérő stratégiai iránymutatásokat rendelő jelenlegi gyakorlat helyébe közös stratégiai keret lép.

A szolgáltatások minőségének javítása érdekében fontosabb szerepet játszanak majd a végrehajtó ügynökségek .

A tagállami költségvetésekre nehezedő nyomás szem előtt tartása és a tagállami közigazgatásokat érintő megszorítások figyelembevétele mellett, a Bizottság az összes intézmény/szolgálat, ügynökség és egyéb szerveknél foglalkoztatottak létszámának 5%-os csökkentésére tesz javaslatot.

A Bizottság ezenfelül a pénzügyi kereten kívül eső alábbi öt eszköz módosítását javasolja:

  • a sürgősségisegély-tartalék (DE) (EN) (FR);
  • a rugalmassági eszköz (DE) (EN) (FR);
  • a Szolidaritási Alap (DE) (EN) (FR);
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (DE) (EN) (FR);
  • a mezőgazdasági válságokra való reagálásra szolgáló új eszköz.

Következtetés

A kísérő jogszabálytervezetekben a Bizottság javaslatot tesz az új többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásra és a saját forrásokról szóló határozatra (a megfelelő végrehajtási jogszabályokkal együtt).

A közleményben felvázolt megközelítést a Bizottság a 2011-ből hátralévő hónapok során részleteiben is előterjeszti az egyes szakpolitikai területekhez tartozó kiadási programokra és eszközökre vonatkozó jogalkotási javaslatokban.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: A Tanács rendelete (2011. június 29.) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről [COM(2011) 398 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Javaslat: A Tanács határozata (2011. június 29.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről [COM(2011) 510 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 03.10.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére