EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A költségvetési kérdésekben való együttműködésről szóló intézményközi megállapodás

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament (EP), a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött megállapodás a költségvetési fegyelem megvalósítása érdekében tartalmazza a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretet. A megállapodás azt is célul tűzi ki, hogy javítsa az éves költségvetési eljárás lebonyolítását és a költségvetés területén folytatott intézményközi együttműködést.

JOGI AKTUS

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről [Hivatalos Lap C 139., 2006.6.14.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló megállapodás (a továbbiakban: intézményközi megállapodás) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között jött létre. A megállapodás az Európai Unió költségvetésének kidolgozására és végrehajtására vonatkozik. E megállapodással az európai intézmények úgy döntöttek, hogy szervezett keretek között működnek együtt a költségvetési eljárás lebonyolításának javítása, valamint az európai pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében.

Az intézményközi megállapodás három részből áll:

  • az I. rész megállapítja a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretet, azaz az egyes szakpolitikai területekre előirányzott kiadások összegét;
  • a II. rész a Parlament, a Tanács és a Bizottság költségvetési eljárás alatti együttműködéséről rendelkezik;
  • a III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodást biztosító szabályokat állapítja meg.

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret

A pénzügyi keret célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió kiadásai rendezett módon alakuljanak. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret minden kiadási kategória esetében felső korlátokat állapít meg. Az európai intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy költségvetési hatáskörüket e felső korlátok betartása mellett gyakorolják.

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret táblázatos bemutatása az intézményközi megállapodás I. mellékletében szerepel. A felső korlátok megállapítása az Unió saját forrásainak keretein belül történt.

Emellett a Bizottság technikai kiigazításokat tehet a pénzügyi keretben. Ezek a kiigazítások jelenthetik például a felső korlátok újraértékelését az árak alakulásának vagy a költségvetés végrehajtási feltételeinek függvényében.

Előre nem látható körülmények esetén a pénzügyi keret a saját források felső korlátainak betartása mellett felül is vizsgálható. A Bizottság ilyen felülvizsgálatra irányuló javaslatát az adott költségvetési évre vagy az érintett költségvetési évek első évére vonatkozó költségvetési eljárás elindítását megelőzően elő kell terjeszteni és el kell fogadni.

Az intézményközi megállapodás továbbá szabályokat állapít meg bizonyos, a pénzügyi keretbe nem tartozó eszközök igénybevételére vonatkozóan, melyek a következők:

  • a sürgősségi segélyre képzett tartalék: e tartalék célja, hogy harmadik országok egyes olyan segélyigényeire biztosítson gyors választ, amelyek a költségvetés megállapításakor előre nem látható események kapcsán merülnek fel. A tartalék éves költségvetési juttatásának összege a pénzügyi keret időtartamára 221 millió EUR;
  • a Szolidaritási Alap: Az Európai Unió Szolidaritási Alapja arra szolgál, hogy a tagállamok vagy valamely tagjelölt ország területén bekövetkező jelentős csapás esetén gyors pénzügyi segítség nyújtását tegye lehetővé. Az Alap rendelkezésére álló előirányzat felső korlátja 1 milliárd EUR;
  • a rugalmassági eszköz: az évi 200 millió EUR felső korláttal rendelkező rugalmassági eszköz célja, hogy lehetővé tegye azoknak a kiadásoknak a finanszírozását, amelyeket egy vagy több más fejezet felső korlátján belül nem lehetne finanszírozni;
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap: Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő jelentős strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszailleszkedésükhöz. Az Alap céljára elkülönített maximális összeg évi 500 millió EUR.

A költségvetési eljárás alatti intézményközi együttműködés

Az intézményközi megállapodás a következők tekintetében határozza meg a költségvetési kérdésekben folytatandó intézményközi együttműködési eljárásokat és az együttműködés részletes szabályait:

  • a költségvetés megállapítása;
  • a kiadások osztályozása;
  • a nem kötelező kiadások növelésének legnagyobb aránya pénzügyi keret hiányában;
  • pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba történő foglalása;
  • a halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások;
  • a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) finanszírozása.

Hatékony és eredményes pénzgazdálkodás

Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy e megállapodás és a költségvetés a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség, a pénzügyi érdek védelme, az igazgatási költségek arányossága, valamint a felhasználóbarát eljárások alapelvén alapuló, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerüljön végrehajtásra.

A Bizottság emellett évente két alkalommal fejezetenként, szakpolitikai területenként és költségvetési tételenként felépített pénzügyi tervezést terjeszt elő. Ennek a pénzügyi tervezésnek szorosan kapcsolódnia kell a Bizottság jogalkotási tervezéséhez.

Ezenkívül a Parlament, a Tanács és a Bizottság a belső ellenőrzést az igazgatási terhek növelése nélkül kívánja megerősíteni. Az intézmények várhatóan erre vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg az érintett jogalkotási aktusokban.

Az intézmények végezetül köz- és magánberuházásokon alapuló társfinanszírozási mechanizmusok bevezetésére is kötelezettséget vállalnak. A cél az uniós költségvetés katalizátorhatásának kihasználása.

Háttér

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés az Európai Unió költségvetésére vonatkozó új rendelkezéseket vezetett be.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke ennek megfelelően kimondja, hogy a többéves pénzügyi keretet ezentúl a Parlament jóváhagyását követően a Tanácsnak kell – határozat útján – egyhangúlag elfogadnia.

Emellett a költségvetés elfogadási eljárása is felülvizsgálat tárgyát képezte. Különösen a Parlament szerepe erősödött meg, és a kötelező, valamint a nem kötelező kiadások közötti különbségtétel megszűnt.

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosítások következésképp ennek az intézményközi megállapodásnak a felülvizsgálatát vonják maguk után. Ennek megfelelően európai szinten jelenleg két jogalkotási javaslat áll elfogadás alatt:

  • a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;
  • az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről szóló intézményközi megállapodás új tervezete.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről

2007.1.1.

HL C 139., 2006.6.14.

Módosító jogszabály(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

2007.12.18.

HL L 6., 2008.1.10.

2008/371/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

2008.4.29.

HL L 128., 2008.5.16.

2009/407/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

2009.5.6.

HL L 132., 2009.5.29.

2009/1005/EU európai parlamenti és tanácsi határozat

2009.12.17.

HL L 347., 2009.12.24.

2012/5/EU európai parlamenti és tanácsi határozat

-

HL L 4., 2012.1.7.

See also

  • További információk az Európai Bizottság (DE) (EN) (FR) honlapján találhatók

Utolsó frissítés: 24.04.2012

Top