EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Kockázat- és válságkezelés a mezőgazdasági ágazatban

Az egységes támogatási rendszer * bevezetése lehetőséget nyújt a termelőknek arra, hogy termelésre vonatkozó döntéseiket a gazdasági és agronómiai kritériumokhoz igazítsák. Ugyanakkor ők felelősek a kockázatok és a válságok kezeléséért is, amely korábban a piac- és ártámogatási politikákba volt beépítve. A közös agrárpolitika (KAP) reformjának keretében ezért a termelőknek új eszközökre van szükségük a kockázatok és válságok kezelése érdekében. A Bizottság vizsgálja ezt a problémát, és olyan intézkedések bevezetését tervezi, amelyek segítségével a termelők jobban tudják kezelni az ilyen helyzeteket.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2005. március 9.) a Tanácsnak a mezőgazdaságban a kockázat- és válságkezelésről [COM (2005) 74 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság ebben a közleményében olyan tervezett intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek segíthetik a termelőket a kockázatok kezelésében és a válságokra való hatékonyabb reagálásban. A Bizottság által javasolt intézkedések három kategóriába sorolhatók.

Új kockázat- és válságkezelési eszközök alkalmazásának lehetősége

A (negatív kimenetellel kapcsolatos) kockázatok * és a válságok * súlyos gazdasági következményekkel járhatnak, hiszen kihatással lehetnek a vállalkozások jövedelmére. Az előre nem látható események kapcsán támogatást nyújtó eddigi eszközök többségükben eseti intézkedéseken alapultak.

A Bizottság megvizsgált néhány olyan eszközt, amelyek kiegészíthetik vagy részben helyettesíthetik a sürgősségi, eseti intézkedéseket. A Bizottság a következő három opciót javasolja:

  • természeti katasztrófák elleni biztosítás: ez pénzügyi hozzájárulást jelent a termelők által a természeti katasztrófák, időjárási események vagy járványok okozta bevételkiesésre vonatkozó biztosításért fizetett díjakhoz. Ez az intézkedés támogatja a biztosításkötést egy olyan ágazatban, ahol a kockázat rendszerszintű jellege miatt a biztosítások kötése kevésbé jellemző. Az opció keretében a viszontbiztosítást is figyelembe veszik;
  • befektetési alapok támogatása: a befektetési alap a termelői csoportok közötti egyfajta kockázatmegosztást jelent, amelynek alapján a kárt szenvedett termelők részére támogatást nyújtanak. Ezek az alapok eddig általában az azonos ágazatban tevékenykedő termelők csoportjainak kezdeményezésére jöttek létre. A Bizottság azt javasolja, hogy a Közösség igazgatási célú átmeneti, degresszív támogatások folyósításával járuljon hozzá a mezőgazdasági ágazatban egy befektetési alap létrehozásához;
  • jövedelemválság elleni általános támogatás: elképzelhető olyan új eszközök létrehozása is, amelyek likviditási problémák és súlyos bevételkiesés esetére nyújtanak általános fedezetet. Bár rendelkezésre fognak állni olyan vidékfejlesztési programok, amelyek nagyszabású szerkezetátalakítási beruházásokhoz és strukturális kiigazításokhoz nyújtanak támogatást, előfordulhat, hogy ezek elégtelennek bizonyulnak.

A vidékfejlesztési programok keretében képzési intézkedéseket lehetne alkalmazni, amelyek segítenének az aktuális kockázatok tudatosításában és a kockázatkezelési stratégiák fejlesztésében.

Védelem piaci válság esetén

A piac és az árak befolyásolására, illetve az esetleges válságok kezelésére alkalmazott intézkedések az adott piacszervezéstől függően eltérőek. A közös agrárpolitika (KAP) reformját követően az abban érintett több ágazatban is elérhető maradt a válság esetén igénybe vehető biztonsági háló. Más ágazatokban jelenleg semmi nem indokolja egy kiegészítő, általános biztonsági eszköz létrehozását. A Bizottság tehát kizárja egy valamennyi piacszervezés esetén alkalmazható általános „védőháló”-záradék bevezetésének lehetőségét.

Kockázat- és válságkezelési intézkedések finanszírozása

Ezeket a kiegészítő kockázat- és válságkezelési intézkedéseket a Bizottság a vidékfejlesztési programok („versenyképességi” tengely) keretében a modulációra * vonatkozó százalékpont alapján tervezi finanszírozni. A moduláció, amely a Közösség számára nem jelentene többletkiadást, lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ilyen célra korlátozott összegű vidékfejlesztési támogatást vegyenek igénybe. Az új tagállamok esetében, amelyeknél a moduláció nem alkalmazható, ki kell dolgozni egy olyan módszert, amely lehetővé tenné az ezt igénylők számára az említett intézkedéseket célzó támogatások igénybe vételét.

Az állami támogatás illetve a kiegészítő támogató intézkedések igénybe vétele az ilyen típusú intézkedéseknél a megfelelő közösségi versenyjogi szabályozás hatálya alá tartozik.

Háttér

A Bizottság 2001 januárjában készítette el a kockázatkezelési eszközökre vonatkozó első elemzését. A Tanács 2003 júniusában, a KAP reformjával kapcsolatban tartott luxemburgi ülésén a Bizottság nyilatkozatot adott ki ebben a témában. E nyilatkozatban a Bizottság bejelentette, hogy 2004 végéig megvizsgálja a kockázat- és válságkezelési célú specifikus intézkedések lehetőségeit.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

  • Egységes támogatási rendszer: az egységes támogatás a termelők részére évente nyújtott jövedelemtámogatás, amelynek összegét a 2000–2002 közötti történeti referencia-időszakban kapott támogatás alapján számítják ki. E támogatás fő célja, hogy stabilizálja a termelők bevételeit. A termelőknek lehetőségük van eldönteni, mit szeretnének termeszteni, ugyanakkor nem veszítik el a támogatást a kínálatnak a kereslethez való igazítása során.
  • Moduláció: progresszív mechanizmus, amelynek célja a mezőgazdasági termelőknek adott közvetlen kifizetések csökkentése és a vonatkozó előirányzatoknak a vidékfejlesztési ágazatba történő átcsoportosítása.
  • Kockázat: egy helyzet különféle kimenetelei kapcsán esetlegesen előforduló helyzet, amelynek valószínűsége becsléssel meghatározható.
  • Válság: olyan előre nem látható helyzet, amely veszélybe sodorja a mezőgazdasági vállalkozások fennmaradását helyi szinten, vagy egy egész termelési ágazatban.

Utolsó frissítés: 24.01.2006

Top