Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2007–2013)
A különböző európai régiók fejlettségi szintje közötti különbségnek és a leghátrányosabb helyzetű régiók lemaradása mértékének csökkentése érdekében ez a rendelet megállapítja azokat a tevékenységtípusokat, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozhatók. Megállapítja továbbá az ERFA feladatait és támogatásának alkalmazási körét a 2007–2013 közötti időszakra szóló megreformált kohéziós politika „konvergencia”, „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és „európai területi együttműködés” célkitűzéseivel összefüggésben.
JOGI AKTUS
Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [lásd a módosító jogszabály(oka)t].
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a rendelet megállapítja az ERFA feladatait és támogatásának alkalmazási körét. Az ERFA támogatások alkalmazására a „konvergencia”, „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és „európai területi együttműködés” célkitűzésekkel összefüggésben kerül sor, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések értelmében.
Célkitűzés
Az ERFA a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítéséhez. Ennek keretében támogatja a regionális gazdaságok fejlődését és strukturális alkalmazkodását, ideértve a hanyatló ipari területek szerkezetátalakítását is.
Hatály
Az ERFA támogatásait több, a „konvergencia,” a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” és az „európai területi együttműködés” célkitűzések természetét tükröző tematikus prioritásra összpontosítja. Különösen az alábbiakat finanszírozza:
- a fenntartható munkahelyek teremtéséhez hozzájáruló beruházások;
- infrastruktúrába történő befektetés;
- a regionális és helyi fejlesztést támogató intézkedések, amelyek magukban foglalják a vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) nyújtott támogatást és szolgáltatásokat;
- technikai támogatás.
Konvergencia
A „konvergencia” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható integrált gazdasági fejlődésre, valamint a fenntartható munkahelyek teremtésére összpontosítja támogatásait. A tagállami operatív programok célja a regionális gazdasági struktúrák modernizációja és diverzifikációja, többek között az alábbi területeken:
- kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem;
- információs társadalom;
- környezetvédelem;
- kockázatmegelőzés;
- idegenforgalom;
- befektetések a kultúra területén;
- közlekedési beruházások;
- energiaügy;
- oktatási beruházások;
- beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén;
- a kkv-kon belül végzett beruházások közvetlen támogatása.
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében a prioritások három pillér köré csoportosulnak:
- innováció és a tudásalapú gazdaság, többek között a regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozásának, a vállalkozói szellem ösztönzésének és a vállalkozásoknak szóló új pénzügyi eszközök létrehozásának területén;
- környezetvédelem és kockázatmegelőzés, amely magában foglalja a szennyezett területek rehabilitációját, az energiahatékonyság ösztönzését, a tiszta városi tömegközlekedés előmozdítását, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek kidolgozását;
- hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz, különösen a másodlagos közlekedési hálózatok megerősítése, és a kkv-k információs és kommunikációs technológiákhoz (ikt) való hozzáférésének előmozdítása.
Európai területi együttműködés
Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA három tengely mentén összpontosítja támogatását:
- a határokon átnyúló gazdasági és társadalmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén. Ez magában foglalja például a vállalkozói szellem ösztönzését, a természeti és kulturális erőforrások védelmét és az ezekkel való gazdálkodást, valamint az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztését az infrastruktúrák területén;
- a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, beleértve a tengeri régiók közötti kétoldalú együttműködést. A vonatkozó prioritások középpontjában az innováció, a környezet, az elérhetőség javítása és a fenntartható városfejlesztés áll;
- a regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek fő célja a hálózatépítés, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti tapasztalatcsere előmozdítása.
A tagállamok kérésére a Bizottság bizonyos kiadási kategóriákra vonatkozóan a nemzeti előírások helyébe lépő szabályokra tehet javaslatot.
A tagállamok kötelesek kijelölni egyetlen irányító hatóságot, egyetlen igazoló hatóságot és egyetlen ellenőrzési hatóságot.
Az általános rendelkezések értelmében a tagállamok felhasználhatnak egy jogi együttműködési eszközt, az európai területi együttműködési csoportosulást, és átruházhatják rá az irányító hatóság és a közös technikai titkárság feladatait.
Az a projekt választható ki, amelyben legalább két ország kedvezményezettjei vesznek részt, akik az alábbi négy terület közül legalább kettőben együttműködnek: fejlesztés, végrehajtás, alkalmazottak és finanszírozás. Határokon átnyúló együttműködés esetében a program végrehajtására egyetlen tagállamban is sor kerülhet, feltéve, hogy a programot legalább két tagállam nyújtotta be. Az együttműködési hálózatokat és tapasztalatcseréket illetően azokban legalább két tagállam minimum három régiójából származó legkevesebb három kedvezményezettnek kell részt vennie, akiknek a fenti négy területen együtt kell működniük.
Az operatív programnak többek között az alábbi információkat kell tartalmaznia:
- az együttműködési terület erősségeinek és gyengeségeinek elemzése;
- a választott prioritások indokolása;
- a prioritási tengelyekre és az egyes célokra vonatkozó információk;
- a támogatási területek kategóriák szerinti bontása;
- finanszírozási terv;
- végrehajtási rendelkezések;
- a nagyprojektek indikatív jegyzéke.
A finanszírozás tekintetében a helyszínre vonatkozó különleges feltételek alkalmazandók. A társfinanszírozás mértéke a következő lehet:
- 20% határokon átnyúló együttműködés címén az uniós határterületekkel szomszédos NUTS III szintű térségekben;
- 20% transznacionális együttműködés címén olyan műveletek esetében, amelyekben az érintett térségen kívüli partnerek is közreműködnek;
- 10% határokon átnyúló és transznacionális együttműködés címén az Unión kívüli harmadik országok területén megvalósuló műveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadásokra, amennyiben ezek a Közösség régióinak javát szolgálják.
Területi sajátosságok
Az ERFA kiemelt figyelmet szentel a területi sajátosságoknak. A városi dimenzióval kapcsolatos tevékenységeket az URBAN nevű kezdeményezés tapasztalataira építve beillesztik az operatív programokba. Az ERFA fellépésének célja a városok gazdasági, környezeti és társadalmi problémáinak megoldása.
A vidéki területek és a halászattól függő területek tekintetében az ERFA-nak a gazdasági diverzifikációra és különösen az alábbiakra kell összpontosítania:
- a hozzáférhetőség javítását célzó infrastruktúrák;
- telekommunikációs hálózatok és szolgáltatások a vidéki területeken;
- új gazdasági tevékenységek fejlesztése;
- a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok megerősítése;
- a vidéki idegenforgalom fejlesztése és vidékfejlesztés.
A természeti hátrányokkal küzdő területeken az ERFA a hozzáférhetőség javítására irányuló befektetések, a kulturális örökséggel kapcsolatos gazdasági tevékenységek, a természeti erőforrások fenntartható használatának, valamint a fenntartható idegenforgalom ösztönzésének finanszírozásához járul hozzá.
Végül, az ERFA támogatást nyújt a legkülső régiók földrajzi helyzetéből, illetve a következő tényezőkből eredő járulékos költségekhez:
- áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;
- a korlátozott tárolási lehetőségek, a termelőeszközök karbantartása, valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiánya címén nyújtott támogatás.
Záró rendelkezések
Ez a rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt jóváhagyott támogatásokat. Az 1783/99/EK rendelet alapján beadott pályázatok érvényesek maradnak, de az említett rendelet 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Ez a rendelet 2007. január 1-jétől alkalmazandó, és azt legkésőbb 2013. december 31-ig felül kell vizsgálni.
HIVATKOZÁSOK
|
Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| 1080/2006/EK rendelet |
2006.8.1. |
– |
HL L 210., 2006.7.31. |
| Módosító jogszabályok | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban |
Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| 397/2009/EK rendelet |
2009.6.10. |
– |
HL L 126., 2009.5.21. |
| 437/2010/EU rendelet |
2010.6.18. |
– |
HL L 132., 2010.5.29. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 210., 2006.7.31.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot
.
TÁMOGATÁSRA JOGOSULT RÉGIÓK ÉS TERÜLETEK
A Bizottság 2006/769/EK határozata (2006. október 31.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az európai területi együttműködés célkitűzés határokon átnyúló és transznacionális alkotóeleme alapján a 2007–2013-as időszakra nyújtott támogatásra jogosult régiók és területek jegyzékének felállításáról [Hivatalos Lap L 312., 2006.11.11.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot
.
A Bizottság 2006/597/EK határozata (2006. augusztus 4.) a 2007 és 2013 közötti időszakban a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés keretében a strukturális alapokból átmeneti és egyedi alapon történő finanszírozásra jogosult régiók jegyzékének megállapításáról [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].
A Bizottság 2006/595/EK határozata (2006. augusztus 4.) a strukturális alapokból a konvergencia célkitűzés alapján 2007–2013 között nyújtott támogatásra jogosult régiók jegyzékének felállításáról [Hivatalos Lap L 243., 2009.9.6.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot
.
TAGÁLLAMONKÉNTI INDIKATÍV FELOSZTÁS
A Bizottság 2006/609/EK határozata (2006. augusztus 4.) az európai területi együttműködés célkitűzés keretében történő kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti indikatív felosztásának a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 247., 2006.9.9.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot
.
A Bizottság 2006/594/EK határozata (2006. augusztus 4.) a konvergencia célkitűzés keretében történő kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti indikatív felosztásának a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].
Módosító jogszabályok:
2010/475/EU határozat [Hivatalos Lap L 232., 2010.9.2.].
A Bizottság 2006/593/EK a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében történő kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti indikatív felosztásának a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra történő rögzítéséről [Hivatalos Lap L 243., 2006.9.6.].
Módosító jogszabályok:
2010/476/EU határozat [Hivatalos Lap L 232., 2010.9.2.].
KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK
A Tanács 2006/702/EK határozata (2006. október 6.) a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról [Hivatalos Lap L 291., 2006.10.21.].
A Tanács 2006. október 6-án elfogadta a kohézióra, a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások projektjét. Ezek a stratégiai iránymutatások referenciakeretként szolgálnak a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikák kidolgozásához és az alapokból nyújtott támogatásokhoz.
A Bizottság közleménye (2005. július 5.) – Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására – Közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra [COM(2005) 299 – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].
GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kohéziós politika: reálgazdasági beruházások [COM(2008) 876 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A reálgazdaság elsődleges közösségi finanszírozási forrása a kohéziós politika. A Bizottság egy sor prioritást fogalmaz meg az emberek, a vállalkozások, az infrastruktúra és energia, valamint a kutatás és innováció tekintetében, amelyek célja az európai gazdasági fellendülés és a társadalmi fejlődés előmozdítása. A 2007–2013 közötti időszakra az állami beruházások növelését irányozza elő.
A Bizottság Közleménye az Európai Tanácsnak – Az európai gazdasági fellendülés terve [COM(2008) 800 végleges – a Hivatalos Lapban nem tették közzé].
ENERGIA – LAKHATÁS
Az Európai Parlament és a Tanács 397/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról.
Az európai gazdasági fellendülés terve ösztönzi az épületek energiahatékonyságát javító intézkedéseket. Ez a rendelet keretként szolgál az e területen tervezett állami beruházásokhoz. A nemzeti beruházási terveket a leginkább megfelelő (nemzeti, regionális vagy helyi) területi szinten kell kidolgozni. A kohéziós politika finanszírozásának lehetővé kell tennie a leginkább rászoruló háztartások által hozott intézkedések támogatását.
Ennélfogva az energiahatékonysághoz és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó lakásberuházások tekintetében valamennyi tagállam igénybe veheti az ERFA támogatását. Az egyéb lakásberuházási kiadások kizárólag a 2004. május 1. után csatlakozó tagállamok esetében támogathatók. Az 1080/2006/EK rendeletnek e kiadások támogathatóságáról szóló 7. cikkét ennek megfelelően módosították.



