Géntechnológiával módosított növénykultúrák szabályozása: Az uniós országok jogai

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2001/18/EK irányelv a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k)* környezetbe történő szándékos kibocsátására* és forgalomba hozatalára vonatkozó hozzájárulási eljárást hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye.
Az érintett hozzájárulás érvényességét 10 évre (megújítható) korlátozza, továbbá kötelező felügyeletet is bevezet a GMO-k forgalomba hozatalát követően.

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőkről rendelkezik:

a GMO-k kibocsátásával kapcsolatos környezeti kockázatok eseti értékelésének rendszere;
a GMO-k felügyeletének egységes célkitűzései, azok szándékos kibocsátását vagy forgalomba hozatalát követően; valamint
egy olyan mechanizmus, amely módosítja, felfüggeszti vagy beszünteti a szándékosan kibocsátott GMO-kat azt követően, hogy a kibocsátásuk kockázatára vonatkozó információk elérhetővé válnak.

Kötelezővé teszi a GMO-k címkézését és a nyilvános konzultációt. Az Európai Bizottság köteles konzultálni az illetékes tudományos bizottságokkal bármely, az emberi egészséget vagy a környezetet befolyásoló kérdésről.

Nyilvántartásokat kell létrehozni a GMO-kban tett géntechnológiai módosításokra és a GMO-k elhelyezkedésére vonatkozó információk rögzítésére. A szóban forgó nyilvántartások működésére vonatkozó szabályokat 2004/204/EK a határozat tartalmazza.

A Bizottságnak háromévente közzé kell tennie egy jelentést a GMO-k forgalomba hozatalával kapcsolatos tapasztalatokról, valamint egy összefoglalót az uniós országok által az ezen irányelv végrehajtására tett intézkedésekről.

Míg ez az irányelv lehetővé teszi az uniós országoknak, hogy korlátozzák vagy megtiltsák az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelentő GMO-k kibocsátását, az (EU) 2015/412 irányelv akként módosítja ezt, hogy lehetővé teszi az uniós országoknak, hogy tágabb indokok alapján megtiltsák vagy korlátozzák az uniós szinten már engedélyezett vagy engedélyezés alatt álló GMO-kat. Az uniós országok által alkalmazott indokok lehetnek városi és vidéki területrendezéshez, a földhasználathoz, a társadalmi-gazdasági hatásokhoz, az együtt-termesztéshez* és a közrendhez kapcsolódó indokok.

A módosító irányelv a hozzájárulás földrajzi hatályának kiigazítására vonatkozó határozatokat szabályozó határidőket és felelősségeket is meghatároz, beleértve a kívülmaradás jogát új, objektív körülmények alapján.

2017. április 3. óta azon uniós országok, amelyekben GMO-kat termesztenek, határ menti területeiken megfelelő intézkedéseket hoznak az ilyen GMO-k termesztését tiltó szomszédos országokat érintő esetleges határon átnyúló szennyezések elkerülésére, kivéve, ha ezek az intézkedések nem szükségesek bizonyos földrajzi adottságok fényében.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2001. április 17. óta hatályos. Az uniós országoknak 2002. október 17-ig kellett belefoglalniuk nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

Az irányelv a GMO-kra vonatkozó uniós jogi keret számos építőelemének csak egyike. A további építőelemek olyan irányelvek és rendeletek (amelyek középpontjában olyan kérdések állnak, mint a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy a GMO-k országhatárokat átlépő szállítása), amelyek célja az emberi és az állati egészség, valamint a környezet védelme, összehangolt eljárások bevezetése, valamint a forgalomba hozott GMO-k nyomonkövethetőségének biztosítása.

További információk:

Géntechnológiával módosított szervezetek (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Géntechnológiával módosított szervezetek: a géntechnológiának nevezett modern biotechnológia alkalmazásával az élő sejtek és szervezetek genetikai felépítése megváltoztatható. Ez lehetővé teszi olyan növények és állatok nemesítését, amelyek magasabb hozamot biztosítanak vagy ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

Szándékos kibocsátás: a jelen jogszabály kontextusában GMO-k célzatos környezetbe juttatása bármely specifikus elszigetelési intézkedés nélkül.

Együtt-termesztés: a genetikailag módosított, hagyományos és szerves növényi kultúrák létezése olyan szabályokat tesz szükségessé, amelyek biztosítják, hogy azokat termesztés, az aratás, a szállítás, a tárolás és a feldolgozás során egymástól elkülönülten tartsák.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1–39. o.)

Az alapszöveg tartalmazza a 2001/18/EK irányelv további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság 2004/204/EK határozata (2004. február 23.) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben a GMO-kon végzett géntechnológiai módosításokra vonatkozó információk nyilvántartásba vételére előírt nyilvántartások működtetésére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 65., 2004.3.3., 20–22. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1–23. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24–28. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1–10. o.)

utolsó frissítés 11.12.2017

Top