EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Biztonságos és hatékony műtrágyák az uniós piacon

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/2003/EK rendelet a műtrágyákról

MI A RENDELET CÉLJA?

  • A rendelet egyetlen jogszabályba foglalja a műtrágyákra – a növényeket tápanyaggal ellátó kémiai vegyületekre – vonatkozó valamennyi európai uniós szabályt.
  • Biztosítja e magas szintű technikai követelmények egységes végrehajtását EU-szerte.

FŐBB PONTOK

  • A rendelet kizárólag az egy vagy több növényi tápanyagból álló ásványi műtrágyákra vonatkozik. Az egyéb műtrágyákról az uniós országok egyéni jogszabályai rendelkeznek.
  • A rendelet I. mellékletében jegyzékben sorolja fel a műtrágyatípusokat azok egyedi jellemzői alapján. Amint valamelyik műtrágya megfelel a típusmegjelölésnek, megkaphatja az EK-műtrágya megjelölést. Ezt követően értékesíthető és használható az EU-n belül. Az EK-megjelölés biztosíték a gazdálkodók számára, hogy a műtrágya tartalmazza a minimális tápanyagtartalmat, használata pedig biztonságos.
  • Ahhoz, hogy valamely új típusmegjelölés a rendelet I. mellékletének jegyzékében szerepelhessen, a típusmegjelölésnek megfelelő műtrágya gyártója köteles az illetékes nemzeti hatóságnál kérelmet benyújtani. A kérelmet ezt követően az Európai Bizottság részére továbbítják, amely konzultál a többi uniós országgal, majd pedig a rendelet által létrehozott bizottság tanácsa alapján határoz a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
  • Az EK-státusz megszerzéséhez a műtrágyának hatékony tápanyag-ellátást kell biztosítania, nem lehet ártalmas az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, nem hathat károsan a környezetre, továbbá igazolni kell, hogy elvégezték azon a megfelelő mintavételi, elemzési és vizsgálati módszereket.
  • A gyártóknak nyilvántartás vezetése révén lehetővé kell tenniük a műtrágyák nyomon követhetőségét mindaddig, amíg a műtrágya forgalomban van, továbbá a forgalmazás befejezését követő kétéves időtartamig.
  • Bizonyos alapvető információkat – például a gyártó elérhetőségét és a műtrágya főbb tulajdonságait – fel kell tüntetni a csomagoláson, a címkén és a kísérő dokumentumokon.
  • A makroelem* és a mezoelem* tartalmú szervetlen műtrágyákra*, a mikroelem* tartalmú szervetlen műtrágyákra és a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyákra egyedi szabályok vonatkoznak.
  • A meszezőanyagokhoz (a savas talajt semlegesítő anyagokhoz) és a mezőgazdasági műtrágyaadalékokhoz, valamint az inhibitorokhoz (a nitrifikációt* lassító vagy gátló anyagokhoz) bizonyos terméktípusokat adtak hozzá.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2003. december 11-én lépett hatályba a 8. cikk és a 26. cikk 3. bekezdése kivételével, amelyek a nyomonkövethetőségi aspektusra vonatkoznak és 2005. június 11 -én léptek hatályba.

HÁTTÉR

A Bizottság 2016 márciusában elfogadott egy javaslatot, amelynek célja a hatályos jogszabályok egyszerűsítése, az uniós műtrágyapiac működésének javítása, valamint a szabályoknak a még nem harmonizált termékekre – azaz az uniós országok nemzeti jogszabályainak hatálya alá tartozó műtrágyákra – történő kiterjesztése. A Bizottság e kezdeményezésre történő felkészülés céljából számos tanulmányt folytatott többek között a műtrágya-összetevők és a növényi biostimulánsok tudományának területén.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

* KULCSFOGALMAK

Makroelem: kizárólag nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz.

Mezoelem: kalciumot, magnéziumot, nátriumot és a ként tartalmaz.

Szervetlen műtrágya: olyan műtrágya, amiben a garantált tápanyagok kivonás vagy ipari jellegű fizikai és/vagy kémiai folyamatokkal nyert ásványi anyagok formájában vannak jelen.

Mikroelem: a bór, a kobalt, a réz, a vas, a mangán, a molibdén és a cink, amely elemek nélkülözhetetlenek a növényi fejlődéshez olyan mennyiségekben, amely a makroelemek és mezoelemek mennyiségéhez képest csekély.

Nitrifikáció: a környezetben előforduló természetes folyamat, amelynek során speciális baktériumok az ammóniumot a talajban nitritekké és nitrátokká alakítják.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1–194. o.)

Az 2003/2003/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 12.09.2016

Top