EUROPA – EuropaGO – Memóriajáték

Szeretnél többet megtudni Európa zászlóiról?

	Az Európai Unió és Európa Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés. Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés.
	Ausztria A XIII. századtól az osztrák zászló egy piros pajzsból állt egy vízszintes fehér sávon. A piros-fehér-piros sávok 1787-ben jelentek meg először a nemzeti katonai jelvényeken. A jelenlegi zászlót 1918-ban fogadták el Ausztria nemzeti zászlajaként és 1921-ben polgári jelképként, majd 1945. május 1-jén vezették be ismét, amikor a német megszállás véget ért.
	Belgium A belga zászló, amely a francia háromszínű lobogó változata, a Brabanti Hercegség XII. századból származó címerét idézi: rajta aranyozott oroszlán szerepel piros karmokkal és piros nyelvvel fekete háttér előtt. Amikor 1787-ben kitört a brabanti felkelés, Brüsszel népe a háromszínű, piros, arany és fekete kokárdát választotta II. József színeivel (piros-fehér-piros) szemben. Amikor Belgium 1830-ban függetlenné vált, hivatalosan elfogadták a jelenlegi zászlót, ám akkor a sávok még vízszintesen helyezkedtek el. Következő évben a kormány új törvényt hozott, amely bevezette a függőleges sávozású zászlót.
	Bulgária A három nemzeti szín – fehér, zöld és piros – a régi bolgár hadsereg által használt színekhez kapcsolódik. A hadsereg bal szárnyát a lándzsákon lévő fehér szalaggal, jobb szárnyát pedig piros szalaggal különböztették meg. A középen felsorakozó elitcsapatok zöld szalagot kaptak, amely a korabeli uralkodó hagyományos színe volt. A háromszínű zászlót Georgi Rakovszki (1861) első bolgár légiója használta először, majd később a tarnovói alkotmány (1879) Bulgária nemzeti zászlajaként fogadta el.
	Ciprus A ciprusi zászló, amelyet Ciprus függetlenné válásakor, 1960-ban fogadtak el, a szigetet ábrázolja és két olajfaágat fehér háttér előtt a görög és török közösségek közötti béke szimbólumaként. A sziget déli részén azonban gyakrabban használják a görög zászlót, míg északon inkább a török zászlót. A sziget sárga színe az időszámításunk előtti harmadik évezred óta tartó ciprusi rézbányászatra utal. Sőt, a réz szó több nyelvben is (például a latinban) Ciprus görög nevére, a Küprosz szóra vezethető vissza.
	Csehország A piros és a fehér Csehország hagyományos színei, amelyek 1192-től szerepelnek a címerein (piros háttér előtt fehér oroszlán). Az első cseh piros-fehér zászló az első világháború idején jelent meg, majd 1918-ban Csehszlovákia első nemzeti zászlójává vált. Mivel ezen a zászlón egyedül Csehország színei szerepelnek, 1920-ban hozzáadták a Morvaországot és Szlovákiát jelképező kéket. Ugyanezt a zászlót 1992-ben vezették be hivatalosan Csehország nemzeti szimbólumaként.
	Dánia A dán zászló, a Dannebrog valószínűleg a legrégibb a világon. A legenda szerint a zászló 1219-ből származik, amikor II. Valdemár dán király a keresztes lovagokat csatába vezette, és egy fehér kereszt körvonalát látta a sötét ég előtt. A látomását Isten parancsaként értelmezte, hogy támadja meg az észteket. Úgy vélik, a piros háttér vagy a sötét eget jelképezi, amelyen a király a keresztet látta, vagy a csata során kiontott vért.
	Finnország A XII. századtól a XIX. század elejéig Finnország Svédországhoz tartozott. Az ország 1917-es függetlenné válása után bevezették a nemzeti zászlót skandináv kereszttel, amelynek alapjául a svéd zászló szolgált. A finn vitorlásklubok már fél évszázaddal korábban is ezt a zászlót használták, amikor Finnország még orosz uralom alatt állt. A kéket és fehéret Zachris Topelius költő javasolta először nemzeti színként 1862-ben. A következő évben a Helsingfors Dagblad napilap javasolta a fehér zászlót kék kereszttel. A kék jelképezi a tavakat és az eget, a fehér pedig a hófedte földet.
	Franciaország A francia zászló eredete az 1789-es francia forradalomig nyúlik vissza. A nemzetőrség már a forradalom kitörésétől kezdve piros-fehér-kék kokárdákat viselt. A fehér a monarchia színe volt, míg a kék és a piros Párizs városáé. Így vált a háromszínű kokárda a forradalmi hazaszeretet jelképévé. A piros, fehér és kék színeket átvette a francia nép, és hamarosan megjelentek a zászlókon. Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés. A zászlót a híres festő, David tervezte a Nemzeti Konvent megbízásából.
	Görögország Amikor a kormány 1822-ben elfogadta a görög hadsereg és haditengerészet zászlóit, valamennyin ugyanaz a fehér kereszt, a keresztény hit szimbóluma szerepelt. A kéket és a fehéret a függetlenségi háború idején választották hivatalos jelképpé. A kék az eget és a tengert, a fehér pedig a szabadságharcosok tiszta szándékát jelképezi. A kilenc vízszintes sáv az Eleftheria i Thanatosz (Szabadság vagy Halál) görög jelmondat kilenc szótagjára utal. A zászlót 1978-ban vezették be újból.
	Hollandia A holland zászló eredete 1579-ig nyúlik vissza, amikor Hollandia kikiáltotta függetlenségét. Abban az időben a zászló narancssárga, fehér és kék volt, amelyek Oránia Vilmos színei. A narancssárgát a XVII. században felváltotta a piros, bár az előbbi is megmaradt nemzeti színként, és hivatalos ünnepnapokon vagy külföldi diplomáciai látogatások alkalmával a nemzeti zászló mellett mindig ott szerepel egy narancssárga színű lobogó is. A zászlót hivatalosan 1796-ban vezették be, és 1937-ben is megerősítették mint nemzeti jelképet. Arányaiban, valamint a kék sötétebb árnyalata miatt kissé eltér Luxemburg zászlójától.
	Horvátország Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés. Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés.
	Lengyelország Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés. Ezért választották a fehér-vörös kétszínű zászlót a hivatalos nemzeti jelképnek 1919-ben, egy évvel Lengyelország függetlenségének kikiáltása után.
	Lettország A piros-fehér-piros lobogót a lett nép először 1279-ben használta. 1917-ben a lett művészek úgy döntöttek, hogy a pirost karmazsinvörösre változtatják, és a fehér sávot lekeskenyítik. A zászlót, melyet a szovjet megszállás idején betiltottak, 1988-ban ismerték el polgári jelképként, majd 1990-ben lett ismét nemzeti zászló.
	Litvánia 1918-ban a Litván Tanács külön bizottságot nevezett ki a nemzeti zászló megtervezésére. Ugyanabban az évben, április 19-én jóváhagyták a vízszintes sávozású háromszínű, a hagyományos litván öltözet színeit viselő zászlót. A sárga a napot, a fény forrását, míg a zöld a természetet és az életet jelképezi. A piros a szerelem és az ország védelme közben kiontott vér színe. A litván zászlót 1989-ben vezették be újra.
	Luxemburg A luxemburgi zászló színei megegyeznek a luxemburgi címer színeivel. A forradalom utáni francia zászló ihlette. Arányaiban kissé különbözik a holland zászlótól, valamint a kék világosabb árnyalatú. Bár nemzeti jelképként már a XVI. század óta használták, hivatalos zászlóvá csak 1972-ben vált.
	Magyarország A piros, a fehér és a zöld már a XVII. században is fontos motívuma volt a koronázási szertartásoknak. Az 1830-as években a hazafias polgárok kezdték el viselni ezeket a színeket, majd az 1848-as forradalom idején fogadták el a háromszínű lobogót nemzeti zászlóként. Hivatalosan 1957-ben vezették be újra. A színek a magyar címer színei is: piros pajzs, fehér sávok, kettős kereszt és három zöld domb.
	Málta A zászló két színe megegyezik a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend színeivel. A György-kereszt 1942-ben lett a része, amikor VI. György, Anglia királya a keresztet a szigetlakóknak adományozta hősies háborús helytállásuk elismeréseként. A kereszten ez a felirat áll: „For Gallantry” (A hősiességért). A zászlót hivatalosan csak 1964-ban fogadták el, amikor Málta kikiáltotta függetlenségét.
	Nagy-Britannia Az Egyesült Királyság jelenlegi zászlaja, az úgynevezett Union Flag vagy Union Jack, – Szent György – Szent András – és Szent Patrik keresztjének kombinációjából áll össze, akik Anglia, Skócia és Írország védőszentjei. Hivatalosan 1917-ben vezették be. A zászló első változata akkor alakult ki, amikor a két királyság, Anglia és Skócia egyesült a XVII. században. Szent Patrik keresztjét 1801-ben adták hozzá, amikor Írország is az Egyesült Királyság részévé vált.
	Németország A jelenlegi német zászló, amelyet 1949. május 23-án, a Német Szövetségi Köztársaság megalakulásának napján fogadtak el, az 1848-as Német Szövetség és a Weimari Köztársaság (1919–33) zászlaját idézi vissza. A fekete, a piros és az arany Németország történelmi színei, amelyek a napóleoni háborúk idején Lützow báró szabadcsapatainak (Freikorps) egyenruháján és Poroszország zászlaján is megjelentek. Ezenfelül ezek a Német-római Birodalom színei is: a fekete a sast, a piros a csőrét és karmait, az arany pedig az aranyozott pajzsot jelképezi.
	Olaszország A lobogó eredetileg a Napóleon által alapított Ciszalpin Köztársaság zászlaja volt. A francia háromszínű zászló volt rá hatással, és 1798-tól 1802-ig használták. 1848-ban vezette be ismét Szardínia királya, aki a fehér sávra a Savoyai-dinasztia címerét tetette. 1861-ben ez lett az egész Olasz Királyság zászlaja. Amikor a monarchia 1946-ban megbukott, a címert eltávolították.
	Portugália 1910-ben, amikor kikiáltották a köztársaságot, a királyi fehér-kék színű zászlót felváltotta a mai zöld-piros. A piros jelképezi a forradalmat, a zöld pedig a reményt. A portugál címer egy gömbre van ráhelyezve, amely a portugál tengerészek nagy felfedezéseit szimbolizálja. A zászlót hivatalosan 1911-ben vezették be.
	Románia Noha a románoknak oly kedves három szín Vitéz Mihály (1593–1601) korába nyúlik vissza, a háromszínű zászló meglehetősen új. A XIX. század első felében jelent meg először, majd 1859-ben fogadták el Románia hivatalos nemzeti zászlajaként, amikor Alexandru Ioan Cuzát egyedüli herceggé választották, egyesítve ezzel Havasalföld és Moldva tartományokat.
	Spanyolország A piros és arany színt 1785-ben választották nemzeti jelképnek, de a jelenlegi spanyol zászlót csak 1981-ben fogadták el. A Spanyol Királyság címere egy pajzs, amely Kasztília (egy kastély), León (egy hátsó lábain ágaskodó oroszlán), Aragónia (négy függőleges piros szalag aranyszínű háttér előtt) és Navarra (aranylánc piros háttér előtt) királyságok címereit hordozza legalul egy gránátalmával, amely Granada királyság szimbóluma. Herkules oszlopait, amelyek a Gibraltári-szorost jelképezik, V. Károly csatolta hozzá, hogy jelezze birodalmának tengeren túli terjeszkedését. Az egyik oszlopon, amelyen a plus szó szerepel, egy császári korona található; a másik oszlopon pedig egy királyi korona. Az állam jelenlegi címere az 1975-ben visszaállított spanyol monarchiáé, amelyet a Bourbon királyi család jelképe szimbolizál: három aranyszínű liliom kék háttér előtt.
	Svédország Bár a svéd zászló eredete egészen a XVI. századig nyúlik vissza, a jelenlegi színeit és arányait 1982-ben fogadták el. Az 1569-es királyi rendeletben III. János király arra utasított, hogy a svéd hadsereg minden hajójára ki kell tűzni az arany keresztes zászlót. Ez a zászló Dánia zászlaját, a Dannebrogot veszi alapul. A XIV. századból származó svéd címer színeit hordozza, amely három arany koronából áll égszínkék háttér előtt.
	Szlovákia Szlovákia fehér-kék-piros vízszintes sávokból álló háromszínű zászlaja először 1848-ban jelent meg, akkor még a pajzs nélkül. A pajzs, amely piros háttér előtt három kék hegyet és egy fehér kettős keresztet ábrázol, nem volt része a zászlónak egészen 1992-ig, Szlovákia függetlenné válásáig.
	Szlovénia Európa zászlaján kék háttéren 12, körben elhelyezett arany csillag található. A körben elhelyezett csillagok az európai polgárok közötti egység, szolidaritás és harmónia eszméjét szimbolizálják. A csillagok száma és az Unió tagállamainak száma között nincs összefüggés. 1991-ben Szlovénia új címerét is hozzáadták a zászlóhoz. A címer a Triglavot jelképezi, amely a szlovén Alpok legmagasabb csúcsa. A három sárga csillag a kék háttér előtt az egykori hercegség, Cille címeréből származik. A kis hullámok Szlovénia folyóit és az Adriai-tengert szimbolizálják.
	Észtország A vízszintes sávozású, háromszínű kék, fekete és fehér zászlót 1881. szeptember 29-én vezette be az észt Virona diákegyesület. Az 1905-ös és 1917-es forradalmak idején az észt nép ezt használta nemzeti zászlójaként, majd 1918. február 24-én, a függetlenség kikiáltásakor az állam jelképe lett. 1990-ben, amikor Észtország visszanyerte függetlenségét, visszaállították ezt a zászlót. Az észt népdalokban a kék az eget, a fekete a földet, a fehér pedig a szabadságra való törekvést és a jövőbe vetett reményt jelképezi. Egy másik értelmezés szerint a kék a kölcsönös bizalmat és hűséget, a fekete az észtek feltételezett őseit (egy fekete viseletű népet, akiket Hérodotosz is említ Történelem című művében), a fehér pedig az országot fél évig beborító havat szimbolizálja.
	Írország Az 1830-ban elfogadott ír háromszínű lobogó a francia zászlón alapszik. A színek elrendezése (zöld, fehér és narancssárga) többször módosult. Végső döntés csak az 1920-as évek folyamán született. A zászlót hivatalosan 1937-ben fogadták el. A zöld a jórészt írek által képviselt hazafias mozgalmat, a narancssárga (az Orániai-ház színe) pedig az angol nemzetiségű protestáns közösséget jelképezi. A középső fehér sáv a két közösség közötti békét szimbolizálja.

Ablak bezárása és visszatérés a játékhoz