Ugrás a fő tartalomra

Célok és értékek

Célok

Saját határain belül az Európai Unió:

  • előmozdítja a békét, az általa vallott értékeket és polgárai jólétét;
  • biztosítja a szabadságot, a biztonságot és a jog érvényesülését belső határok nélkül, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoz a külső határokon a menekültügy kezelése és a bevándorlás szabályozása, valamint a bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében;
  • működteti és folyamatosan tökéletesíti a belső piacot;
  • fenntartható fejlődésre törekszik, melynek alapja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, az árstabilitás, valamint egy rendkívül versenyképes, teljes foglalkoztatottsággal és társadalmi haladással jellemezhető szociális piacgazdaság;
  • védi és javítja a környezetet;
  • előmozdítja a tudományos-technikai haladást;
  • küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen;
  • kiáll a társadalmi igazságosságért, a nők és férfiak közötti egyenlőségért, valamint a gyermekek jogainak védelméért;
  • fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és szolidaritást az EU országai között;
  • óvja a kulturális és nyelvi sokszínűséget;
  • gazdasági és monetáris uniót működtet, amelynek pénzneme az euró.

A világ többi részén az EU:

  • védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit;
  • hozzájárul a békéhez és a biztonsághoz, valamint a Föld erőforrásait kímélő fenntartható fejlődéshez;
  • elősegíti a népek közötti szolidaritást és kölcsönös tiszteletet, a szabad és tisztességes kereskedelmet, a szegénység felszámolását és az emberi jogok érvényre juttatását;
  • ügyel a nemzetközi jog szigorú betartására.

Az EU céljait a Lisszaboni Szerződés 3. cikke határozza meg.

Értékek

Az Európai Unió a következő értékeken alapul:

Emberi méltóság
Az emberi méltóság sérthetetlen. Tisztelet és védelem illeti, ezen nyugszik ténylegesen az összes uniós alapjog.

Szabadság
Az Unión belüli szabad mozgás és tartózkodás joga az EU összes polgárát megilleti, csakúgy, mint az egyéni szabadságjogok, így a magánélet tiszteletben tartásához való jog, illetve a gondolat, a véleménynyilvánítás, a vallás, a gyülekezés és a tájékozódás szabadsága, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít.

Demokrácia
Az EU működése a képviseleti demokrácián alapul. Az európai polgárokat automatikusan megilletik bizonyos politikai jogok. Minden nagykorú uniós polgár választásra jogosult és választható az európai parlamenti választásokon. Az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban vagy származási országukban szavazhatnak vagy indulhatnak jelöltként a szavazáson.

Egyenlőség
Az Unió összes polgára a törvény előtt egyenlőnek számít. A nők és a férfiak közötti egyenlőség elve az összes európai szakpolitika sarokköve és az európai integráció alapja. Egyetlen területen sem lehet megkerülni. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv már az 1957-es Római Szerződésnek is része volt.

Jogállamiság
Az EU alapja a jogállamiság. Tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jognak és az igazságnak független igazságszolgáltatás szerez érvényt. Az EU-országok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. Az általa hozott ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Emberi jogok
Az emberi jogok védelme felett az Európai Unió Alapjogi Chartája őrködik. A nemen vagy nemi identitáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a személyes adatok védelméhez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot rögzíti.

 

Az EU értékeit a Lisszaboni Szerződés 2. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti .

2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.