Az uniós szerződések

Az Európai Unió jogállamiságon alapuló közösség. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául olyan szerződések szolgálnak, amelyeket minden uniós tagállam – önkéntesen és demokratikus módon – jóváhagyott. Például ha egy szakpolitikai területre egyetlen szerződés sem utal, akkor a Bizottság azon a területen nem tehet javaslatot jogszabályra.

A szerződés az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodás, amely meghatározza az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt.

A szerződések módosítására az EU hatékonyságának és átláthatóságának javítása, az új tagállamok csatlakozására való felkészülés, valamint új együttműködési területek – például az egységes valuta – bevezetése érdekében kerül sor.

Az uniós intézmények a szerződések értelmében jogszabályokat fogadhatnak el, amelyeket a tagállamok ezt követően végrehajtanak. A szerződések, a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotási javaslatok teljes szövege az EU joganyagát tartalmazó EUR-Lex adatbázisban érhető el.

Teljes szöveg:

• Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010)
• Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010)

A legfontosabb szerződések a következők:

Lisszaboni Szerződés

Aláírás dátuma: 2007. december 13.

Hatálybalépés dátuma: 2009. december 1.

Cél: az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást.

Főbb változások: az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, polgári kezdeményezés, az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat.

A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök:

• tartoznak az EU-hoz,
• tartoznak az EU tagállamaihoz,
• közösek.

További információk a Lisszaboni Szerződésről

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést (2004) – amelynek céljai hasonlóak a Lisszaboni Szerződés céljaihoz – a tagországok aláírták, azonban nem ratifikálták.

Nizzai Szerződés

Aláírás dátuma: 2001. február 26.

Hatálybalépés dátuma: 2003. február 1.

Cél: olyan intézményi reform, amelynek révén az EU 25 tagállammal is hatékonyan működhet.

Főbb változások: a Bizottság összetételének módosítására vonatkozó módszerek meghatározása, illetve a tanácsi szavazási rendszer átalakítása.

A Nizzai Szerződés teljes szövege

Amszterdami Szerződés

Aláírás dátuma: 1997. október 2.

Hatálybalépés dátuma: 1999. május 1.

Cél: az uniós intézmények megreformálása a jövőbeli tagállamok csatlakozására való felkészülés céljából.

Főbb változások: az EU-Szerződés és az EGK-Szerződés módosítása, átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása. Átláthatóbb döntéshozatal (az együttdöntési szavazási eljárás fokozott alkalmazása).

Az Amszterdami Szerződés teljes szövege

Szerződés az Európai Unióról – Maastrichti Szerződés

Aláírás dátuma: 1992. február 7.

Hatálybalépés dátuma: 1993. november 1.

Cél: a gazdasági és monetáris unióra való felkészülés, illetve a politikai unió egyes elemeinek (polgárság, közös kül- és belpolitika) bevezetése.

Főbb változások: az Európai Unió létrehozása, illetve az együttdöntési eljárás bevezetése, amely nagyobb szerepet biztosít a Parlamentnek a döntéshozatalban. Újfajta együttműködési formák az uniós kormányok között, például a védelem és a bel- és igazságügy területén.

A Maastrichti Szerződés teljes szövege

Egységes Európai Okmány

Aláírás dátuma: 1986. február 17. (Luxembourg) / 1986. február 28. (Hága)

Hatálybalépés dátuma: 1987. július 1.

Cél: az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából, illetve a döntéshozatal felgyorsítása az egységes piac előkészítése keretében.

Főbb változások: a minősített többségi szavazás kibővítése a Tanácsban (hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat), az együttműködési és a hozzájárulási eljárás létrehozása, a Parlament befolyásának növelése.

Az Egységes Európai Okmány teljes szövege

Egyesítési szerződés – Brüsszeli Szerződés

Aláírás dátuma: 1965. április 8.

Hatálybalépés dátuma: 1967. július 1.

Cél: az európai intézményrendszer egyszerűsítése.

Főbb változások: az akkoriban három különálló közösségből (EGK, Euratom és ESZAK) álló Európai Közösségek számára egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács létrehozása. Az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte ezt a szerződést.

Az egyesítési szerződés teljes szövege

Római Szerződések – az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés

Aláírás dátuma: 1957. március 25.

Hatálybalépés dátuma: 1958. január 1.

Cél: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása.

Főbb változások: az európai integráció kiterjesztése az általános gazdasági együttműködésre.

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés

Aláírás dátuma: 1951. április 18.

Hatálybalépés dátuma: 1952. július 23.

Lejárat dátuma: 2002. július 23.

Cél: a szén- és az acélipar terén kölcsönös függőség kialakítása annak érdekében, hogy egyetlen ország se mozgósíthassa haderejét a többi ország tudomása nélkül. Ezzel sikerült enyhíteni a második világháborút követő időszakra jellemző bizalmatlan és feszült légkört. Az ESZAK-Szerződés 2002-ben hatályát vesztette.

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés teljes szövege

Az alapító szerződéseket az EU minden egyes bővítése során módosították:

• 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)
• 1981 (Görögország)
• 1986 (Portugália, Spanyolország)
• 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország)
• 2004 (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia)
• 2007 (Bulgária, Románia).