You are here:

Az Európai Unió Bírósága (EUB)

Áttekintés

  • Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit
  • Tagok:
  • Alapítás éve: 1952
  • Székhely: Luxemburg
  • Honlap: az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat.

Bizonyos esetekben magánszemélyek, cégek és szervezetek is keresetet indíthatnak az Európai Unió Bíróságán, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.

Mi az Európai Unió Bíróságának feladata?

Az EUB ítéletet hoz az elé terjesztett ügyekben. Az alábbi ügytípusok a leggyakoribbak:

  • Jogértelmezés (előzetes döntéshozatal) – a tagállami bíróságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat. Előfordulhat azonban, hogy az egyes nemzeti bíróságok másként értelmezik ugyanazt az EU-jogszabályt. Ha a tagállami bíróságoknak kérdései adódnak, illetve kétségei merülnek fel az uniós jogszabályok korrekt értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, az Európai Unió Bíróságától kérhetnek iránymutatást. Ezt a mechanizmust lehet segítségül hívni annak eldöntése céljából is, hogy egy adott tagállami törvény vagy eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
  • Jogérvényesítés (kötelezettségszegési eljárás) – ez az eljárás azok ellen a tagállami kormányok ellen indítható, amelyek nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, illetve az uniós országok kezdeményezhetnek. Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá.
  • Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset) – erre az eljárásra akkor kerül sor, ha valamelyik uniós ország kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy (egyes esetekben) az Európai Parlament egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát, mert úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal.
    Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi aktus esetében, mely őt közvetlenül és hátrányosan érinti.
  • Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset) – meghatározott körülmények esetén az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak meg kell hoznia bizonyos döntéseket. Ha ezt elmulasztják, akkor a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál.
  • EU-intézmények szankcionálása (kártérítési kereset) – a magánszemélyek és cégek keresetet indíthatnak a Bíróságon, ha érdekeik sérelmet szenvedtek annak következtében, hogy az uniós intézmények, illetve az uniós alkalmazottak meghoztak egy bizonyos intézkedést, vagy – épp ellenkezőleg – amiatt, hogy az érintettek nem hozták meg a szükséges intézkedéseket.

Összetétel

Az Európai Unió Bíróságát 3 testület alkotja:

  • A Bíróság a tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeivel foglalkozik, valamint egyes megsemmisítés iránti keresetek és fellebbviteli kérelmek ügyében jár el.
  • A Törvényszék a megsemmisítési kereseteket bírálja el, melyeket magánszemélyek, vállalatok és – egyes esetekben – a tagállami kormányok nyújtanak be hozzá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez a testület elsősorban versenyjoggal, állami támogatással, kereskedelemmel, mezőgazdasággal és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben hoz döntést.
  • A Közszolgálati Törvényszék az EU és az uniós alkalmazottak közötti jogvitákban hoz ítéletet.

A bírókat és a főtanácsnokokat a tagállami kormányok közösen nevezik ki. Megbízatásuk 6 évre szól és megújítható. Mind a Bíróság, mind a Törvényszék bírái elnököt választanak maguk közül, aki 3 éven át irányítja a testületet. Mindkét elnök mandátuma megújítható.

Hogyan végzi munkáját az Európai Unió Bírósága?

A Bíróság az elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás 2 szakaszból áll:

  • Írásbeli szakasz
    • A felek írásbeli nyilatkozatot tesznek. Az érintett tagállami hatóságok, uniós intézmények és – egyes esetekben – magánszemélyek is benyújthatnak írásos észrevételeket a Bíróságnak.
    • Az előadó bíró összefoglalja a beadványokat, melyeket ezt követően megvitat a Bíróság általános értekezlete. A Bíróság ekkor döntést hoz arról, hogy:
      • hány bíró foglalkozik majd az üggyel. (Az ügy fontosságának és összetettségének függvényében a Bíróság vagy teljes ülésben, vagy a 15 bíróból álló nagytanácsban, vagy 5, illetve 3 tagú tanácsban jár el.) Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a teljes Bíróság összeüljön.
      • szükség van-e tárgyalásra (szóbeli szakasz), illetve arra, hogy a főtanácsnok indítvány formájában ismertesse véleményét az ügyről.
  • Szóbeli szakasz, vagyis a nyilvános tárgyalás
    • A felek ügyvédei kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a főtanácsnok és a bírák előtt, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.
    • Ha a Bíróság úgy döntött korábban, hogy az ügy elbírálásához szükség van a főtanácsnok indítványára, akkor néhány héttel a nyilvános tárgyalás után sor kerül az indítvány ismertetésére.
    • Ezt követően a bírák megvitatják egymással az ügyet, és ítéletet hoznak.
  • A Törvényszék előtt lefolytatott eljárások hasonlóan folynak le, azzal a különbséggel, hogy az ügyek legnagyobb részét 3 bíróból álló tanács tárgyalja, és az eljárásban nem vesznek részt főtanácsnokok.

Az EUB és Ön

A magánszemélyek és cégek kétféleképpen kereshetnek jogorvoslatot bírósági úton, ha kár érte őket annak következtében, hogy egyes uniós intézmények, illetve uniós alkalmazottak meghoztak egy bizonyos intézkedést, vagy – épp ellenkezőleg – amiatt, hogy az érintettek nem hozták meg a szükséges intézkedéseket:

  • közvetve a saját országukban működő bíróságok révén (melyek úgy dönthetnek, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalják);
  • közvetlenül a Törvényszékhez keresetet benyújtva – abban az esetben, ha valamelyik uniós intézmény tevékenysége közvetlenül és hátrányosan érintette őket.

Ha Ön úgy véli, hogy a hatóságok valamelyik tagállamban az uniós joggal ellentétesen jártak el, hivatalos panaszt tehet az erre szolgáló eljárás segítségével.

Információk arról, hogyan szerezhet érvényt uniós jogainak

az Európai Unió Bírósága

Elérhetőségi adatok

Cím

Palais de la Cour de Justice

Boulevard Konrad Adenauer

Kirchberg

L-2925 Luxembourg

Luxembourg

Tel
+352 4303 1
Fax
+352 4303 2600
Közösségi háló
Látogatás

Látogatás típusa: Tanulmányi látogatás, tájékoztató előadás, szeminárium, nyilvános ülés

Csoport minimális létszáma: 7 fő (kivéve a nyilvános üléseket)

Egyéni látogatás: Csak a nyilvános ülések esetében

Előzetes bejelentkezés: Csoportok: 6 hónappal a látogatás tervezett időpontja előtt (kivéve a nyilvános üléseket). Egyéni látogatók: 15 perccel a nyilvános ülés kezdete előtt

Látogatók alsó korhatára: 18 év

Látogatás az Európai Unió Bíróságánál