Összetétel
A Bíróságot uniós tagállamonként egy-egy bíró alkotja.
A Bíróság munkáját nyolc főtanácsnok segíti, akik a Bíróság eljárásait illetően véleményt adnak ki. Munkájukat nyilvánosan és pártatlanul végzik.
Az egyes bírákat és főtanácsnokokat hatéves időtartamra nevezik ki. A megbízatás meghosszabbítható. Az uniós tagállamok kormányai megállapodnak arról, hogy kit kívánnak jelölni.
Ahhoz, hogy a Bíróság kezelni tudja a nagy ügymennyiséget, és hogy a polgárok megfelelőbb jogi védelemben részesülhessenek, a magánszemélyek, vállalkozások és egyes szervezetek által indított eljárásokkal és a versenyjogi ügyekkel a Törvényszék foglalkozik.
Az EU Közszolgálati Törvényszéke az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogvitákkal foglalkozik.
Ügytípusok
A Bíróság az elé terjesztett ügyekben ítélkezik. Az öt legjellemzőbb ügytípus a következő:
- előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ilyenkor a nemzeti bíróságok kérik a Bíróságot egy uniós jogkérdés értelmezésére
- kötelezettségszegés miatti kereset – az uniós kormányok ellen az uniós jog alkalmazásának elmulasztása miatt
- megsemmisítés iránti kereset – olyan uniós jogszabályokat illetően, amelyek a kereset benyújtója szerint sértik az uniós szerződéseket vagy az alapvető jogokat
- cselekvés elmulasztása miatti kereset – uniós intézmények ellen kötelező döntéshozatal elmulasztása esetén
- közvetlen kereset – magánszemélyek, vállalkozások vagy egyéb szervezetek által uniós döntések vagy intézkedések miatt benyújtott kereset
1. Előzetes döntéshozatali eljárás
Az egyes uniós tagállamokban a nemzeti bíróságok feladata annak biztosítása, hogy az uniós jogot az adott országban megfelelően alkalmazzák. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy más-más ország bíróságai másképpen értelmezik az uniós jogot.
Ennek megakadályozását szolgálja az előzetes döntéshozatali eljárás. Ha valamely nemzeti bíróságnak kételyei vannak egy uniós jogszabály értelmezését vagy alkalmazandóságát illetően, tanácsot kérhet - egyes esetekben kell kérnie - a Bíróságtól. Ezt a tanácsot előzetes döntéshozatalnak nevezik.
2. Kötelezettségszegési eljárás
A Bizottság olyankor indít kötelezettségszegési eljárást, ha véleménye szerint egy tagállam elmulaszt eleget tenni az uniós jog szerinti kötelezettségeinek. Ilyen eljárást másik uniós tagállam is indíthat.
A Bíróság mindkét esetben megvizsgálja az állításokat, és ítéletet hoz. Ha az érintett ország valóban mulasztott, akkor köteles azonnal kiigazítani a problémát. Ha megállapítása szerint az érintett ország nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, akkor a Bíróság bírságot állapíthat meg.
3. Megsemmisítés iránti kereset
Ha egy uniós tagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos feltételek esetén) a Parlament álláspontja szerint egy uniós jogszabály jogellenes, akkor kérheti a Bíróságtól annak megsemmisítését.
Megsemmisítés iránti keresetet magánszemélyek is benyújthatnak, ha olyan jogszabály megsemmisítését kérik a Bíróságtól, amely őket magánszemélyként közvetlenül és hátrányosan érinti.
Ha megállapítása szerint a kérdéses jogszabályt nem megfelelően fogadták el, vagy az nem megfelelően alapul a Szerződéseken, a Bíróság a jogszabályt semmisnek és érvénytelennek nyilváníthatja.
4. Cselekvés elmulasztása miatti kereset
A Szerződés értelmében a Parlament, a Tanács és a Bizottság bizonyos körülmények esetén köteles döntést hozni. Ennek elmulasztása esetén a tagállamok, a többi uniós intézmény és (bizonyos feltételek fennállása esetén) magánszemélyek vagy vállalkozások panaszt nyújthatnak be a Bíróságon, hogy a cselekvés elmulasztását hivatalosan is rögzítsék.
5. Közvetlen keresetek
Azon személyek vagy vállalkozások, akik/amelyek az EU vagy alkalmazottai valamely intézkedése vagy éppen intézkedésének hiánya miatt kárt szenvedtek, a Törvényszéknek benyújtott kereset útján kártérítést követelhetnek.
Az ügyek meghallgatása
A Bíróság elé kerülő ügyekkel egy-egy bíró és egy-egy főtanácsnok foglalkozik.
A Bíróságra benyújtott ügyeket két szakaszban dolgozzák fel: írásbeli és szóbeli szakaszban.
1. Írásbeli szakasz
Először valamennyi érintett fél írásbeli nyilatkozatot nyújt be az ügyben eljáró bírónak. A bíró ezt követően összefoglalja a nyilatkozatokat és az ügy jogi hátterét.
2. Szóbeli szakasz
A második szakaszban nyilvános meghallgatásra kerül sor. Ez az ügy bonyolultságától függően 3, 5 vagy 13 tagú bírói tanács vagy pedig az egész Bíróság előtt zajlik. A meghallgatáson az egyes feleket képviselő ügyvédek ismertetik álláspontjukat a bírákkal és a főtanácsnokkal, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.
A főtanácsnok ezt követően véleményt ad. A bírák ezután együttesen megvitatják az ügyet, és ítéletet hoznak.
A főtanácsnok csak akkor köteles véleményt adni az ügyben, ha a Bíróság álláspontja szerint az ügy új jogkérdést vet fel. A Bíróság nem köteles a főtanácsnok véleményének megfelelően eljárni.
A Bíróság ítéleteit többségi szavazással hozza, és az ítéleteket a nyilvános meghallgatáson felolvassák. A meghallgatásokról gyakran készül videofelvétel (Europe by Satellite 
).
A Törvényszéken hasonló a meghallgatásra vonatkozó eljárás, azonban itt a főtanácsnok nem ad véleményt.
