Az Európai Unió Bírósága

A Bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, ezáltal pedig gondoskodik arról, hogy azt valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, valamint vállalkozások és más szervezetek szintén fordulhatnak a Bírósághoz, ha véleményük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.

Összetétel

A Bíróságot uniós tagállamonként egy-egy bíró alkotja.

A Bíróság munkáját kilenc főtanácsnok segíti, akiknek az a feladata, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben indítványt terjesszenek elő. Munkájukat nyilvánosan és pártatlanul végzik.

A bírákat és a főtanácsnokokat hatéves időtartamra nevezik ki. A megbízatás meghosszabbítható. Az uniós tagállamok kormányai közös megegyezéssel döntenek arról, hogy kit jelölnek ki.

Ahhoz, hogy a Bíróság kezelni tudja a nagy ügymennyiséget, és hogy a polgárok megfelelőbb jogi védelemben részesülhessenek, a magánszemélyek, vállalkozások és egyes szervezetek által indított eljárásokkal és a versenyjogi ügyekkel a Törvényszék foglalkozik.

Az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogvitákkal az EU Közszolgálati Törvényszéke foglalkozik.

Ügytípusok

A Bíróság az elé terjesztett ügyekben ítélkezik. Az öt legjellemzőbb ügytípus a következő:

  1. előzetes döntéshozatal iránti kérelem – amikor a nemzeti bíróságok valamelyike egy uniós jogkérdés értelmezésére kéri fel a Bíróságot;
  2. kötelezettségszegés miatt indított kereset kereset – az uniós kormányok valamelyike ellen az uniós jog alkalmazásának elmulasztása miatt indított eljárás;
  3. megsemmisítés iránti kereset – olyan uniós jogszabályokat illetően, amelyek a kereset benyújtója szerint sértik az uniós szerződéseket vagy az alapvető jogokat;
  4. intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – uniós intézmények ellen kötelező döntéshozatal elmulasztása esetén indított eljárás;
  5. közvetlen kereset – magánszemélyek, valamint vállalkozások és egyéb szervezetek által uniós döntések vagy intézkedések miatt benyújtott keresetek.

1. Előzetes döntéshozatali eljárás

Az uniós tagállamokban a nemzeti bíróságok feladata annak biztosítása, hogy az uniós jogot az adott országban megfelelően alkalmazzák. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy más-más ország bíróságai másképpen értelmezik az uniós jogot.

Ennek megakadályozását szolgálja az előzetes döntéshozatali eljárás. Ha valamely nemzeti bíróságnak kételyei vannak egy uniós jogszabály értelmezését vagy alkalmazandóságát illetően, tanácsot kérhet – egyes esetekben kell kérnie – a Bíróságtól. Ezt a tanácsot előzetes döntéshozatalnak nevezik.

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset

A Bizottság olyankor indít kötelezettségszegési eljárást a tagállamok valamelyikével szemben, ha véleménye szerint az nem tesz eleget az uniós jog szerinti kötelezettségeinek. Ilyen eljárást az uniós tagállamok is indíthatnak.

A Bíróság mindkét esetben megvizsgálja az állításokat, és ítéletet hoz. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, akkor az érintett ország köteles azonnal megszüntetni azt. Ha az érintett ország nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, akkor a Bíróság pénzbírságot szabhat ki.

3. Megsemmisítés iránti kereset

Ha egy uniós tagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos feltételek esetén) a Parlament álláspontja szerint egy uniós jogszabály jogellenes, akkor kérheti a Bíróságtól annak megsemmisítését.

Megsemmisítés iránti keresetet magánszemélyek is benyújthatnak, ha olyan jogszabály megsemmisítését kérik a Bíróságtól, amely őket magánszemélyként közvetlenül és hátrányosan érinti.

Ha megállapítása szerint a kérdéses jogszabályt nem megfelelően fogadták el, vagy az nem megfelelően alapul a Szerződéseken, a Bíróság a jogszabályt semmisnek és érvénytelennek nyilváníthatja.

4. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset

A Szerződés értelmében a Parlament, a Tanács és a Bizottság bizonyos körülmények között köteles döntést hozni. Ennek elmulasztása esetén a tagállamok, a többi uniós intézmény, valamint (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és vállalkozások panaszt nyújthatnak be a Bíróságon, hogy az intézményi mulasztást hivatalosan is rögzítsék.

5. Közvetlen kereset

Azon személyek vagy vállalkozások, akik/amelyek az EU vagy alkalmazottai valamely intézkedése vagy éppen intézkedésének hiánya miatt kárt szenvedtek, a Törvényszéken benyújtott kereset útján kártérítést követelhetnek.

Az ügyek lefolytatása

A Bíróság elé kerülő ügyekkel egy-egy bíró és egy-egy főtanácsnok foglalkozik.

Az eljárásnak két szakasza van: az írásbeli és a szóbeli szakasz.

1. Írásbeli szakasz

Először valamennyi érintett fél írásbeli nyilatkozatot nyújt be az ügyben eljáró bírónak. A bíró ezt követően írásban összefoglalja a nyilatkozatokat és az ügy jogi hátterét.

2. Szóbeli szakasz

A második szakasz a nyilvános tárgyalás. Ez az ügy bonyolultságától függően 3, 5 vagy 13 tagú bírói tanács vagy pedig az egész Bíróság előtt zajlik. A meghallgatáson az egyes feleket képviselő ügyvédek ismertetik álláspontjukat a bírákkal és a főtanácsnokkal, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.

A főtanácsnok ezt követően ismerteti indítványát. A bírák ezután együttesen megvitatják az ügyet, és ítéletet hoznak.

A főtanácsnok csak akkor köteles indítványt előterjeszteni az ügyben, ha a Bíróság álláspontja szerint az ügy új jogkérdést vet fel. A Bíróság nem köteles a főtanácsnok indítványának megfelelően eljárni.

A Bíróság ítéleteit többségi szavazással hozza, az ítélethirdetésre a nyilvános tárgyaláson kerül sor. A tárgyalásról gyakran videofelvétel készül (Europe by Satellite Englishfrançais).

A Törvényszéken a tárgyalás hasonlóképpen zajlik, azzal a különbséggel, hogy nem kerül sor főtanácsnoki indítvány előterjesztésére.


Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?