Az Európai Unió Tanácsa

Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából.

Ez az intézmény nem tévesztendő össze az alábbiakkal:

  • Európai Tanács – egy másik uniós intézmény, amelynek keretében az uniós vezetők évente körülbelül négy alkalommal találkoznak az EU politikai prioritásainak a megvitatása céljából
  • Európa Tanács DeutschEnglishfrançaisitaliano – nem uniós szerv.

Tevékenységek

  1. Uniós jogszabályok elfogadása.
  2. Az uniós tagállamok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása.
  3. Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása.
  4. Az EU éves költségvetésének jóváhagyása.
  5. Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása.
  6. A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.

1. Uniós jogszabályok elfogadása

A Tanács és a Parlament együtt dönt a Bizottság által javasolt új uniós jogszabályokról.

2. A gazdaságpolitika összehangolása

Az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy átfogó európai gazdaságpolitikát tartanak szükségesnek, amelyet az egyes országok gazdasági és pénzügyminiszterei koordinálnak.

A célkitűzések sorában szerepel a foglalkoztatás bővítése, az oktatási, az egészségügyi és a jóléti rendszerek fejlesztése is. Habár saját politikáját illetően minden egyes ország maga felelős, együttesen közös célokról állapodhatnak meg, és tanulhatnak a másik tapasztalataiból.

3. Nemzetközi megállapodások aláírása

A Tanács az EU nevében különféle tárgyú megállapodásokat ír alá, például a környezet, a kereskedelem, a fejlesztés, a textilipar, a halászat, a tudomány, a technológia és a közlekedés területén.

4. Az EU költségvetésének jóváhagyása

Az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament együttesen határoz.

5. Kül- és védelmi politika

A nemzeti kormányok ezeken a területeken független ellenőrzést gyakorolnak, azonban közösen egy együttes kül- és védelmi politika (vagyis közös kül- és biztonságpolitika) kialakítására törekszenek. A Tanács ennek az együttműködésnek a legfőbb fóruma.

Az EU-nak nincs hadserege. Ahhoz azonban, hogy gyorsabban reagálhasson a nemzetközi konfliktusokra és a természeti katasztrófákra, egyes uniós országok csapatokat biztosítanak egy gyorsreagálású haderő keretében, amelynek szerepe a humanitárius munkára, a mentésre és a békefenntartásra korlátozódik.

6. Igazságszolgáltatás

Az uniós polgároknak az EU egész területén egyformán hozzá kellene férniük az igazságszolgáltatáshoz. A Tanács keretében az igazságügyi miniszterek annak biztosítására törekednek, hogy az egy-egy uniós országban meghozott bírósági ítéleteket – például a házasság felbontásával kapcsolatban – valamennyi másik uniós tagállamban elismerjék.

Az igazságügyi és a belügyminiszterek koordinálják az Unió külső határaival kapcsolatos stratégiát, valamint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A Tanács tagjai

A Tanácsnak nincsenek állandó tagjai. A Tanács egyes üléseire minden tagállam a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterét küldi, például egy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ülésre a környezetvédelmi minisztert. Ezt az ülést ezért Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik.

Az ülések elnöklete

A külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője English (en) français (fr) .

A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl.

Például ha Észtország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi miniszteri összetételben ülésező Tanács elnöke az észt környezetvédelmi miniszter lesz.

A Tanács soros elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok

  • Magyarország (2011. január–június)
  • Lengyelország (2011. július–december)
  • Dánia (2012. január–június)
  • Ciprus (2012. július–december)
  • Írország (2013. január–június)
  • Litvánia (2013. július–december)
  • Görögország (2014. január–június)
  • Olaszország (2014. július–december)
  • Lettország (2015. január–június)
  • Luxembourg (2015. július–december)
  • Hollandia (2016. január–június)
  • Szlovákia (2016. július–december)
  • Málta (2017. január–június)
  • Egyesült Királyság (2017. július–december)
  • Észtország (2018. január–június)
  • Bulgária (2018. július–december)
  • Ausztria (2019. január–június)
  • Románia (2019. július–december)
  • Finnország (2020. január–június)

Szavazás

Az EU Tanácsa rendszerint minősített többséggel hozza meg döntéseit. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől függ, a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák :

  • Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság: 29 szavazat
  • Spanyolország, Lengyelország: 27
  • Románia: 14
  • Hollandia: 13
  • Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália: 12
  • Ausztria, Bulgária, Svédország: 10
  • Horvátország, Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország: 7
  • Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia: 4
  • Málta: 3

ÖSSZESEN: 352

A Tanács minősített többségi szavazással jár el. Minősített többségnek számít, ha

  • a 28 uniós tagállam többsége (egyes esetekben kétharmada) támogató szavazatot ad le
  • a lehetséges 352 szavazatból legalább 260 szavazatot leadtak

Emellett egy tagállam ellenőrzést is kérhet annak megállapítása céljából, hogy a többség a teljes népesség legalább 62%-át képviseli-e. Ellenkező esetben a javaslatot nem lehet elfogadni.

Kényes kérdésekben - biztonságpolitika, külpolitika, adózás - a Tanács egyhangúan határoz. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország is megvétózhat egy döntést.

2014-től bevezetik a kettős többségre épülő szavazás rendszerét.

Ez azt jelenti, hogy egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha az kétféle módon is többségi támogatást kap: a támogató szavazatok az országok többségét (legalább 15 országot), illetve a teljes uniós népesség többségét (az igennel szavazó országok az uniós népesség legalább 65%-át) képviselik.


 Kapcsolódó weboldalak

 Letöltések

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?