Az Európai Unió Tanácsa

Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából.

Ez az intézmény nem tévesztendő össze az alábbiakkal:

  • Európai Tanács – egy másik uniós intézmény, amelynek keretében az uniós vezetők évente körülbelül négy alkalommal találkoznak az EU politikai prioritásainak a megvitatása céljából
  • Európa Tanács DeutschEnglishfrançaisitaliano – nem uniós szerv.

Az intézmény tevékenysége

  1. uniós jogszabályok elfogadása
  2. az uniós tagországok általános gazdaságpolitikájának összehangolása
  3. az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása
  4. az EU éves költségvetésének jóváhagyása
  5. az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása
  6. a tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása

1. Uniós jogszabályok elfogadása

A Tanács és a Parlament mondja ki a végső szót az Európai Bizottság által előterjesztett uniós jogszabályjavaslatokról.

2. A tagállami gazdaságpolitikák összehangolása

Az uniós tagországok úgy határoztak, hogy átfogó európai gazdaságpolitika kialakítását tartják szükségesnek, amelyet az egyes országok gazdasági és pénzügyminiszterei koordinálnak.

A célok közé tartozik a munkahelyteremtés, valamint az oktatási, az egészségügyi és a jóléti rendszerek fejlesztése is. Habár saját szakpolitikájáért mindegyik tagország maga felelős, együttesen közös célokról állapodhatnak meg, és tanulhatnak egymás tapasztalataiból.

3. Nemzetközi megállapodások aláírása

Az EU nevében eljárva a Tanács különféle tárgyú megállapodásokat ír alá, például a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a textilipar, a halászat, a tudomány, a technológia és a közlekedés témájában.

4. Az EU költségvetésének jóváhagyása

A Tanács és az Európai Parlament együttesen határoz az Unió éves költségvetéséről.

5. Kül- és védelmi politika

A tagállami kormányok maguk gyakorolnak ellenőrzést ezek felett a területek felett, ugyanakkor azonban egymással összefogva együttes kül- és védelmi politika (ún. közös kül- és biztonságpolitika) kialakítására törekednek. Ennek az együttműködésnek a Tanács a legfőbb fóruma.

Az Európai Unió nem rendelkezik hadsereggel. Annak érdekében azonban, hogy nemzetközi konfliktusok és természeti katasztrófák esetén gyorsabban hozhasson válaszintézkedéseket, egyes uniós országok csapatokat biztosítanak egy gyorsreagáló haderő felállításához, amelynek a szerepe a humanitárius és a mentési munkára, valamint a békefenntartásra korlátozódik.

6. Igazságszolgáltatás

Az uniós polgárokat az EU egész területén ugyanolyan mértékben meg kell, hogy illesse az igazságszolgáltatáshoz való jog. A Tanácsban az igazságügyi miniszterek közös erővel azon dolgoznak, hogy az uniós országok valamelyikében – például válóperes ügyekben – meghozott bírósági ítéleteket az összes többi uniós tagállam hatóságai elismerjék.

Az igazságügyi és a belügyminiszterek hangolják össze az Unió külső határain végzett rendészeti tevékenységet, valamint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A Tanács tagjai

A Tanácsnak nincsenek állandó tagjai. A tagállamok a Tanács minden egyes ülésére a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterüket küldik. A környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó üléseken (az ún. Környezetvédelmi Tanácsban) például a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt.

Az ülések elnöklete

A külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője English .

A Tanács összes többi ülésén az EU soros elnökségét betöltő országnak az a minisztere elnököl, aki az ülés tárgyát képező szakpolitikai területért felelős.

Ha például Észtország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi miniszteri összetételben ülésező Tanács elnöke az észt környezetvédelmi miniszter lesz.

A Tanács elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok

  • Magyarország (2011. január–június)
  • Lengyelország (2011. július–december)
  • Dánia (2012. január–június)
  • Ciprus (2012. július–december)
  • Írország (2013. január–június)
  • Litvánia (2013. július–december)
  • Görögország (2014. január–június)
  • Olaszország (2014. július–december)
  • Lettország (2015. január–június)
  • Luxemburg (2015. július–december)
  • Hollandia (2016. január–június)
  • Szlovákia (2016. július–december)
  • Málta (2017. január–június)
  • Egyesült Királyság (2017. július–december)
  • Észtország (2018. január–június)
  • Bulgária (2018. július–december)
  • Ausztria (2019. január–június)
  • Románia (2019. július–december)
  • Finnország (2020. január–június)

Szavazás

  • A Tanács megbeszélései nyilvánosak. Ugyanez mondható el a szavazásról.
  • A döntések elfogadásához rendszerint ún. minősített többség van szükség. A kettős többséghez az kell, hogy:
    • a döntést az uniós országok 55%-a támogassa (az Uniót jelenleg 28 tagállam alkotja, így az 55% 15 tagországnak feleltethető meg),
    • továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.

Ahhoz, hogy megakadályozhassák a döntés elfogadását, legalább 4 tagországnak nemmel kell szavaznia. (Feltételt jelent az is, hogy e 4 tagország népessége együttesen legalább 35%-át alkossa az EU teljes lakosságának.)

  • Kivételt képeznek az érzékeny témákkal – pl. a külpolitikai és az adóügyi kérdésekkel – kapcsolatos döntések, melyek meghozatalához a tagállamok egyhangú egyetértésére (azaz az összes tagország támogatására) van szükség.
  • Eljárási és adminisztratív ügyekben a döntéshozatal egyszerű többséggel történik.

 Kapcsolódó weboldalak

 Letöltések

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?