Tevékenységek
- Uniós jogszabályok elfogadása.
- Az uniós tagállamok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása.
- Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása.
- Az EU éves költségvetésének jóváhagyása.
- Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása.
- A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.
1. Uniós jogszabályok elfogadása
A Tanács és a Parlament együtt dönt a Bizottság által javasolt új uniós jogszabályokról.
2. A gazdaságpolitika összehangolása
Az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy átfogó európai gazdaságpolitikát tartanak szükségesnek, amelyet az egyes országok gazdasági és pénzügyminiszterei koordinálnak.
A célkitűzések sorában szerepel a foglalkoztatás bővítése, az oktatási, az egészségügyi és a jóléti rendszerek fejlesztése is. Habár saját politikáját illetően minden egyes ország maga felelős, együttesen közös célokról állapodhatnak meg, és tanulhatnak a másik tapasztalataiból.
3. Nemzetközi megállapodások aláírása
A Tanács az EU nevében különféle tárgyú megállapodásokat ír alá, például a környezet, a kereskedelem, a fejlesztés, a textilipar, a halászat, a tudomány, a technológia és a közlekedés területén.
4. Az EU költségvetésének jóváhagyása
Az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament együttesen határoz.
5. Kül- és védelmi politika
A nemzeti kormányok ezeken a területeken független ellenőrzést gyakorolnak, azonban közösen egy együttes kül- és védelmi politika (vagyis közös kül- és biztonságpolitika) kialakítására törekszenek. A Tanács ennek az együttműködésnek a legfőbb fóruma.
Az EU-nak nincs hadserege. Ahhoz azonban, hogy gyorsabban reagálhasson a nemzetközi konfliktusokra és a természeti katasztrófákra, egyes uniós országok csapatokat biztosítanak egy gyorsreagálású haderő keretében, amelynek szerepe a humanitárius munkára, a mentésre és a békefenntartásra korlátozódik.
6. Igazságszolgáltatás
Az uniós polgároknak az EU egész területén egyformán hozzá kellene férniük az igazságszolgáltatáshoz. A Tanács keretében az igazságügyi miniszterek annak biztosítására törekednek, hogy az egy-egy uniós országban meghozott bírósági ítéleteket – például a házasság felbontásával kapcsolatban – valamennyi másik uniós tagállamban elismerjék.
Az igazságügyi és a belügyminiszterek koordinálják az Unió külső határaival kapcsolatos stratégiát, valamint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
A Tanács tagjai
A Tanácsnak nincsenek állandó tagjai. A Tanács egyes üléseire minden tagállam a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterét küldi, például egy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ülésre a környezetvédelmi minisztert. Ezt az ülést ezért Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik.
Az ülések elnöklete
A külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője 
.
A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl.
Például ha Észtország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi miniszteri összetételben ülésező Tanács elnöke az észt környezetvédelmi miniszter lesz.
A Tanács soros elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok
- Magyarország (2011. január–június)
- Lengyelország (2011. július–december)
- Dánia (2012. január–június)
- Ciprus (2012. július–december)
- Írország (2013. január–június)
- Litvánia (2013. július–december)
- Görögország (2014. január–június)
- Olaszország (2014. július–december)
- Lettország (2015. január–június)
- Luxembourg (2015. július–december)
- Hollandia (2016. január–június)
- Szlovákia (2016. július–december)
- Málta (2017. január–június)
- Egyesült Királyság (2017. július–december)
- Észtország (2018. január–június)
- Bulgária (2018. július–december)
- Ausztria (2019. január–június)
- Románia (2019. július–december)
- Finnország (2020. január–június)
Szavazás
Az EU Tanácsa rendszerint minősített többséggel hozza meg döntéseit. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől függ, a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák :
- Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság: 29 szavazat
- Spanyolország, Lengyelország: 27
- Románia: 14
- Hollandia: 13
- Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália: 12
- Ausztria, Bulgária, Svédország: 10
- Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország: 7
- Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia: 4
- Málta: 3
ÖSSZESEN: 345
A Tanács minősített többségi szavazással jár el. Minősített többségnek számít, ha
- a 27 uniós tagállam többsége (egyes esetekben kétharmada) támogató szavazatot ad le
- a lehetséges 345 szavazatból legalább 255 szavazatot leadtak
Emellett egy tagállam ellenőrzést is kérhet annak megállapítása céljából, hogy a többség a teljes népesség legalább 62%-át képviseli-e. Ellenkező esetben a javaslatot nem lehet elfogadni.
Kényes kérdésekben - biztonságpolitika, külpolitika, adózás - a Tanács egyhangúan határoz. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország is megvétózhat egy döntést.
2014-től bevezetik a kettős többségre épülő szavazás rendszerét.
Ez azt jelenti, hogy egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha az kétféle módon is többségi támogatást kap: a támogató szavazatok az országok többségét (legalább 15 országot), illetve a teljes uniós népesség többségét (az igennel szavazó országok az uniós népesség legalább 65%-át) képviselik.
