Az EU alapító atyái

A következő látnoki képességű vezetők ösztönözték annak az Európai Uniónak a megteremtését, amelyben ma élünk. Erőfeszítéseik és eltökéltségük nélkül nem abban a békés és stabil környezetben élnénk, amelyet ma oly kézenfekvőnek tartunk. Az alapító atyák ellenállókat és jogászokat egyaránt magában foglaló sokszínű csoportja ugyanazt az elképzelést osztotta: egy békés, egységes és virágzó Európát. Az alábbi alapító atyákon túl sokan ösztönözték még az Európai projekt megvalósítását, fáradhatatlanul dolgozva érte. Ez az alapító atyákról szóló rész tehát folyamatosan bővül.

Konrad Adenauer: ízig-vérig demokrata, az európai egység fáradhatatlan híve

Az akkoriban létrehozott Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja, aki 1949 és 1963 közötti kormányzása idején minden kortársánál meghatározóbb szerepet játszott a háború utáni Németország, és ezzel egész Európa történelmében.

Külpolitikájának alapkövét a Franciaországgal való megbékélés jelentette. A történelmi fordulópont 1963-ban jött el, amikor Charles de Gaulle francia elnökkel aláírta a két egykori ősellenség, Franciaország és Németország együttműködési szerződését, amely az európai integráció egyik mérföldkövévé vált.

X

Konrad Adenauer 1966. július 2-i beszéde Metz-ben

Ha létre tudunk hozni egy olyan szervezetet, amelynek segítségével Franciaország teljes mértékben nyomon követheti a németországi szén- és acéltermelést, és fordítva, amelynek révén Németország is ellenőrizheti a franciaországi szén- és acéltermelést, olyan kölcsönös ellenőrzés alakulna ki, amely tökéletes alapja lehetne egy bizalomra épülő politikának.


Konrad Adenauer spricht am 2. Juli 1966 in Metz

Wenn es uns gelingt, eine Organisation zu schaffen, die den Franzosen gestattet, alles das zu sehen, was auf dem Gebiete der Fabrikation von Stahl und der Förderung von Kohle in Deutschland vor sich geht und, wenn umgekehrt, die Deutschen sehen, was in Frankreich vor sich geht, dann ist diese gegenseitige Kontrolle das beste Mittel, um eine Politik zu treiben, die sich auf Vertrauen gründet.

Joseph Bech: egy kis ország az európai integráció kulcsszerepében

Joseph Bech luxemburgi politikus az 1950-es évek elején közreműködött az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásában, az évtized második felében pedig az európai integráció egyik vezéregyéniségeként lett ismert.

Az 1955 júniusában megrendezett Messinai konferencia felé vezető úton – és ezáltal az Európai Gazdasági Közösség előkészítésének folyamatában – az első lépést a Benelux államok közös memoranduma jelentette.

X

Joseph Bech 1968-as strasbourgi beszéde

Valójában mi volt az oka, hogy Európát rögtön a második világháború után kívántuk létrehozni? Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen meg kell teremtenünk egy új Európát, hogy az új keretek között Franciaország és Németország összebékülhessen.

Megállapíthatjuk, hogy ezen a kulcsfontosságú téren legalábbis – mert a kontinens békéjéről volt szó – sikerrel jártunk, hiszen elültettük az egységes Európa gondolatát.


Joseph Bech parle en 1968 à Strasbourg

Pourquoi est-ce qu’en réalité nous avons voulu faire l’Europe au lendemain de la Seconde Guerre mondiale ? Nous pensions qu’il fallait absolument créer une Europe nouvelle afin de permettre, dans ce cadre nouveau, de réconcilier la France et l’Allemagne.

Et constatons que tout au moins dans ce domaine qui était un domaine essentiel, puisque c’est la paix en Europe qui en dépend, nous avons fait l’idée européenne ou l’un des motifs, l’un des objectifs de la lutte pour l’Europe unie a été atteint.

Johan Willem Beyen: a közös piac megálmodója

A nemzetközi banki és üzleti tapasztalatokkal is rendelkező egykori holland politikus, Johan Willem Beyen nevéhez fűződik az ún. „Beyen-terv”, amely az 50-es évek közepén új életet lehelt az európai integráció folyamatába.

Noha az Európai Unió alapító atyái közül az ő neve kevésbé ismert, ismerői a nemzetköziség elvét hirdető, közvetlen és karizmatikus úriemberként kedvelték.

X

Winston Churchill: az Európai Egyesült Államok szószólója

Winston Churchill – katonatiszt, haditudósító, 1940–1945 és 1951–1955 között Nagy-Britannia miniszterelnöke – egyike volt azoknak a politikusoknak, akik az elsők között szorgalmazták egy „Európai Egyesült Államok” létrehozását. A második világháború tanulságait levonva Churchill meggyőződésévé vált, hogy a békét csakis az egyesült Európa tudja garantálni. Célja az volt, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a kontinenst oly sokszor megfertőző nacionalizmusnak és háborús uszításnak.

X

Winston Churchill 1946. szeptember 19-én Zürichben tartott beszéde

…újra kell alakítanunk az európai népek családját és fel kell építenünk egy regionális struktúra szerint működő Európai Egyesült Államokat. Ennek első gyakorlati lépése az Európa Tanács létrehozása lesz. Előfordulhat, hogy az első időkben bizonyos európai államok nem kívánnak vagy nem tudnak részt venni ebben az unióban. Feladatunk ennek ellenére az, hogy egybefogjuk és egyesítsük azokat, akik erre hajlandóak és képesek.


Winston Churchill speaking on 19 September 1946 in Zurich

…we must re-create the European family in a regional structure called, it may be, the United States of Europe, and the first practical step will be to form a Council of Europe. If at first all the States of Europe are not willing or able to join the union we must nevertheless proceed to assemble and combine those who will and those who can.

Alcide de Gasperi: az európai demokrácia és szabadság elhivatott szószólója

Alcide de Gasperi 1945 és 1953 között miniszterelnökként és külügyminiszterként vezető szerepet játszott Olaszország bel- és külpolitikájának formálásában.

Nyugat-Európa egyesítése érdekében több kezdeményezést is előterjesztett: részt vett a Marshall-terv megvalósításában és élen járt a más európai országokhoz – különösen Franciaországhoz – fűződő szoros gazdasági kapcsolatok kialakításában

X

Alcide de Gasperi 1951. január 12-i strasbourgi beszéde

Ha úgy hozunk létre közös intézményeket, hogy nem áll felettük olyan központi szervezet, amelyben a nemzetek szándékai egy felsőbb politikai egységbe olvadnak össze, szintetizálódnak és kristályosodnak ki, akkor az a veszély áll fenn, hogy ez az európai mozgalom – összehasonlítva a tagállamok vitalitásával – sótlannak és eszme nélkülinek tűnik. Bizonyos helyzetekben akár felesleges és erőszakos akadálynak is látszhat, mint amilyen a Német-római Birodalom volt hanyatlásakor.


Alcide de Gasperi parle le 12 janvier 1951 à Strasbourg

Si nous ne bâtissons que des administrations communes sans qu'il y ait une volonté politique supérieure vérifiée par un organisme central, dans lesquels les volontés nationales se rencontrent, se précisent et se réchauffent dans une synthèse supérieure, nous risquons que cette activité européenne, comparée aux vitalités nationales particulières, paraisse sans chaleur, sans vie idéale. Il pourrait même apparaître à certain moment un harnachement superflu et peut être oppressif, tel que le Saint-Empire Romain apparu à certaine période de son déclin.

Walter Hallstein: egy diplomata a gyors európai integráció szolgálatában

Walter Hallstein az Európai Bizottság első elnöke (1958–1969), elkötelezett européer, az európai integráció egyik vezéralakja.

Az Európai Bizottság elnökeként a közös piac mihamarabbi létrejöttének híve volt. Dinamizmusának és meggyőző erejének köszönhetően irányítása alatt az integráció ügye jelentős lendületet kapott, megbízatása idején a folyamat öles léptekkel haladt előre.

X

Walter Hallstein 1953. március 2-i beszéde Strasbourgban

Tudjuk, mi ösztönöz minket cselekvésre: az elpusztíthatatlan európai identitástudat. Kizárólag akkor gyarapodhatnak az európaiak és a világ többi részén élők, ha Európa erős és egységes.

Európát a megosztottság a világ Balkánjává tenné, és arra késztethetné a többi országot, hogy beleszóljanak ügyeinkbe. Ha hallatni akarjuk a hangunkat, egységesen kell megnyilvánulnunk. Ennek érdekében nem tanácsos túldramatizálni az egyensúly megteremtését célzó intézkedések alkalmi túlsúlyát vagy azok felszaporodását.


Walter Hallstein spricht am 2. März 1953 in Straßburg

Was uns vorwärts treibt, ist zur Genüge bekannt: Es gibt ein unzerstörbares europäisches Selbstgefühl. Nur mit einem starken, einigen Europa können die Europäer - und kann die Welt - wirklich gedeihen. Ein zersplittertes Europa wird zum Balkan der Welt werden und zur ständigen Einladung an andere, sich in seine Angelegenheiten einzumischen. Es muss mit einer Stimme sprechen, um gehört zu werden. Nichts ist darum unangebrachter, als die von Zeit zu Zeit eintretende Konzentration auf einzelne Ausgleichsvorgänge oder ihre gelegentliche Kumulierung zu dramatisieren.

Sicco Mansholt: földműves, az ellenállás harcosa – igazi európai

A mezőgazdasági termelőként, majd a második világháborúban a holland ellenállás tagjaként és országos politikusként egyaránt tevékenykedő Sicco Mansholt volt az Európai Bizottság első, mezőgazdaságért felelős európai biztosa. Elképzelései jelentették az alapot Európai Unió közös agrárpolitikájához, amely megalapítása óta az Unió egyik legfontosabb szakpolitikája.

A második világháború végén Hollandiában tomboló éhínség borzalmainak egykori szemtanújaként Mansholt meggyőződésévé vált, hogy Európának önellátóvá kell válnia és a megfizethető, stabil élelmiszer-ellátást mindenki számára biztosítani kell.

X

Sicco Mansholt – 1968. december 10., Brüsszel

A Bizottság éppen most tájékoztatta a Miniszterek Tanácsát arról, hogy véleménye szerint milyen változásoknak kell végbemenniük az elkövetkezendő tíz évben Európa agrárszektorában.

Elmondták, hogy először egy memorandum közzétételére kerül sor, amelynek tárgyát a mezőgazdaság szerkezete képezi, a szó legtágabb értelmében.

A foganatosítandó intézkedések olyan mélyrehatóak – nem csupán pénzügyi, de szerkezeti szempontból is –, hogy a Bizottság a memorandumot tekinti megfelelő eszköznek.


Sicco Mansholt in gesprek op 10 december 1968 in Brussel

De Commissie heeft dus zojuist aan de ministerraad een uiteenzetting gegeven van wat zij meent dat in de komende 10 jaar moet gebeuren in de Europese landbouw.

Zij heeft dus meegedeeld dat er in de 1ste plaats een memorandum zal worden overgelegd ten aanzien van de agrarische structuur in de ruimste zin van het woord.

Het zijn zulke ingrijpende maatregelen, niet alleen financieel diep ingrijpend maar ook structureel diep ingrijpend, dat zij meent dat de vorm van een memorandum de juiste is.

Jean Monnet: aki mögé egy emberként sorakoztak fel az Európai Unió létrehozói

Jean Monnet francia gazdasági és politikai tanácsadó, az európai integráció elkötelezett híve, a nyugat-európai nehézipar egyesítését előirányzó Schuman-terv szellemi atyja.

Monnet a konyak (Cognac) franciaországi őshazájából származik. Tanulmányait megszakítva 16 éves korától először konyakkereskedőként, majd bankárként számos országban megfordult. A két világháború idején vezető beosztásban a francia és brit ipari termelés összehangolása terén tevékenykedett.

X

Jean Monnet 1951-as Strasbourg-i beszéde

Az első európai végrehajtó hatalom, azaz a Főhatóság döntéseit a hat ország úgy hajtja végre, mintha egyetlen államról lenne szó. Vállalkozásunknak ez az egyik legfőbb újdonsága, illetve sikerének próbája.

Az első közös piac, az első nemzetek feletti intézmények megszületése azt jelzi, hogy megkezdődött az európai egyesülés.


Jean Monnet parle en 1951 à Strasbourg

Les décisions de ce premier exécutif européen qu’est la Haute Autorité, sont exécutées dans nos six pays comme s'ils n’en faisaient qu'un. C'est là une des transformations essentielles que réalise notre entreprise et le test de sa réussite.

Ce premier marché commun, ces premières institutions supranationales, c'est l'Europe qui commence à s'unir.

Robert Schuman: az európai integráció szülőatyja

Robert Schuman jogász, államférfi, 1948 és 1952 között francia külügyminiszter, az európai egység egyik alapító atyja.

Jean Monnet-val közösen dolgozta ki a híres Schuman-tervet, amelyet 1950. május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják ma az Európai Unió születésnapjának. A terv lényege a hadiipari felszerelések előállításához nélkülözhetetlen szén- és acéltermelés feletti közös ellenőrzés kialakítása volt. Schuman terve mögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a szén- és acéltermelés feletti kizárólagos ellenőrzés nélkül egyetlen hatalom sem lesz képes háborút indítani.

X

Robert Schuman 1950. május 9-i párizsi nyilatkozata

Franciaország, amely több mint húsz éve magára vállalja az egyesült Európa bajnokának szerepét, mindig is a béke szolgálatát tekintette legfőbb céljának.

Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka. Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség. A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék.


Robert Schuman donne sa déclaration le 9 mai 1950 à Paris

En se faisant depuis plus de 20 ans le champion d'une Europe unie, la France a toujours eu pour objet essentiel de servir la paix.

L'Europe n'a pas été faite, nous avons eu la guerre. L'Europe ne se fera pas d'un coup, ni dans une construction d'ensemble. Elle se fera par des réalisations concrètes, créant d'abord une solidarité de fait. Le gouvernement français propose de placer l'ensemble de la production franco-allemande de charbon et d'acier sous une haute autorité commune.

Paul-Henri Spaak: európai látnok és a meggyőzés bajnoka

A belga Paul Henri Spaak européer államférfi hosszú politikai pályafutást mondhat magáénak.

Spaak vezető szerepet játszott a Római Szerződés kidolgozásában: az 1955-ben tartott Messinai konferencián részt vevő hat kormánydelegáció őt választotta a szerződést kidolgozó munkabizottság elnökévé.

X

Paul-Henri Spaak 1951. december 11-i párizsi beszéde

…noha vannak olyanok, akiket alig érdekel feladatunk értéke és haszna, többen úgy gondoljuk, hogy amit tennünk kell, az életbevágóan fontos és arra sürgősen szükség van.

Csodálom, emberek nyugodtak tudnak maradni Európa jelenlegi helyzetében. Borzalmasan kegyetlenek is lehetnénk, ha nem kötne minket a parlamentáris rend…de tekintsenek csak vissza az elmúlt évekre!


Paul-Henri Spaak parle le 11 décembre 1951 à Paris

…alors que certains sont à peine touchés par l'intérêt et l'utilité de notre besogne, pour un certain nombre d'entre nous ce que nous aurions à faire ici c'est une chose vitale et d'une urgente nécessité.

J'admire ceux qui peuvent rester calme dans l'état actuel de l'Europe. On pourrait être terriblement cruel si nous n'étions pas forcé d'être aussi parlementaire.., mais tout de même retournez-vous un peu sur les années qui viennent de s'écouler!

Altiero Spinelli: egy hajthatatlan föderalista

Altiero Spinelli olasz politikus az Európai Unió egyik alapítója, nevéhez fűződik az Európai Parlament föderatív európai uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, a Spinelli-terv. A terv, amelyet 1984-ben túlnyomó többséggel elfogadott az Európai Parlament, az 1980-as és 90-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletőjévé vált.

X

Altiero Spinelli 1981. július 8-i strasbourgi beszéde

Először is egyre jobban és egyre többször be kell vonnunk a Parlamentet a döntéshozatalba. Ezért olyan parlamenti bizottság felállítását szorgalmazzuk, amely függetlenül megnevezésétől kizárólag erre a kérdésre összpontosítana. Feladata az lenne, hogy kellő időben időközi jelentéseket készítsen, és arra ösztönözze a Parlamentet, hogy válasszon a különféle felkínált lehetőségek közül, és nyílt vitával a lehető legszélesebb konszenzust alakítsa ki a kérdésben. A cél olyan reformprojekt elfogadása, amelynek jelentésével és hozadékával mindenki teljes mértékben tisztában lenne.


Altiero Spinelli parlando l’8 luglio 1981 a Strasburgo

Dovremo in primo luogo impegnare sempre più e sempre più fortemente il Parlamento tutto intero. È per questo che chiediamo la costituzione di una nuova commissione parlamentare che, comunque essa si chiami, si occupi solo di questo tema e che man mano presenti rapporti interinali al Parlamento per chiamarlo a decidere fra le varie opzioni che si presenteranno ed a formare attraverso larghi dibattiti di consensi più ampi possibili, fino a giungere al voto finale del progetto di riforma, nella piena consapevolezza da parte di tutti di ciò che significa e implica.

 Letöltések

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?