2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014

2014.

Január

1.

Görögország veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, mely hat hónapra szól. A görög elnökség számára a következő négy szakpolitikai terület jelent prioritást: növekedés, munkahelyteremtés és kohézió; az EU és az euróövezet integrációjának elmélyítése; migráció, határvédelem és mobilitás; tengerpolitika.

1.

Lettország bevezeti az eurót, és ezzel az euróövezet 18. tagjává válik.

1.

2014-ben Riga (Lettország) és Umeå (Svédország) nyeri el az Európa Kulturális Fővárosa címet.

20.

Az uniós külügyminiszterek felfüggesztik az Irán elleni szankciók egy részét azt követően, hogy a nemzetközi közösség cselekvési tervet fogad el az ország atomprogramjával kapcsolatos félelmek eloszlatása céljából.

23.

Vítor Manuel da Silva Caldeirát újabb három évre újraválasztják az Európai Számvevőszék elnökének. Ez lesz az elnök harmadik mandátuma az Európai Számvevőszék élén.

28.

Brüsszeli csúcstalálkozójukon az uniós és az orosz vezetők megvitatják a keleti partnerség kérdését és a terrorizmus elleni küzdelem ügyét.

Február

3.

A Bizottság közzéteszi első korrupcióellenes jelentését, melyben áttekintést ad az egyes uniós tagállamokban uralkodó helyzetről.

22.

Több hónapig tartó tömegtüntetéseket követően az ukrán parlament megfosztja hivatalától az ukrán elnököt. A politikai instabilitás hátterében az ország Európai Unióhoz, illetve Oroszországhoz fűződő viszonyával kapcsolatban felszínre került ellentétek állnak.

Március

17.

Az EU külügyminiszterei határozottan elítélik az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten tartott népszavazást, melyet a régió Oroszországhoz való csatolásának pártján álló csoportok rendeztek meg. Az EU nem ismeri el a Krím-félsziget jogsértő annektálását. Az EU szankciókat vezet be több orosz állampolgár ellen, akik felelősek Ukrajna területi integritásának kikezdéséért.

21.

Az Európai Tanács ülésén az EU vezetői megvitatják az ukrán válságot, és emellett szót ejtenek aktuális gazdasági kérdésekről, az ipar versenyképességéről, az éghajlatváltozás elleni fellépésről és az energiaellátás terén jelentkező kihívásokról.

26.

Brüsszeli csúcstalálkozójukon az EU vezetői és Barack Obama amerikai elnök megbeszélést folytatnak a nemzetközi külpolitikai helyzetről, az ukrán válságról és a fő globális kihívásokról.

Április

15.

Az Európai Parlament szabályokat fogad el arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni a nehézségbe került bankokkal, hogy a jövőben ne kelljen az adófizetők pénzét fizetésképtelen pénzintézetek megmentésére fordítani. Ez az EU által kiépítendő bankunió utolsó eleme. Az európai parlamenti képviselők ezenkívül új jogszabályt fogadnak el, mely garantálja az uniós lakosok jogát arra, hogy banki alapszolgáltatásokat biztosító folyószámlával rendelkezzenek.

28.

Az idei európai parlamenti választások előtt a politikai pártok most első alkalommal állítanak jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztségére, és a jelöltek „elnöki vitákban” ütköztetik véleményüket egymással.

Május

22.-25.

EU-szerte urnához járulnak az uniós polgárok, hogy megválasszák a következő öt évben őket képviselő 751 európai parlamenti képviselőt. A választásra jogosultak 43,09%-a megy el szavazni.

25.

Elnökválasztást tartanak Ukrajnában, miközben az ország keleti részén folytatódnak a zavargások. A megválasztott elnök, Petro Porosenko együtt kíván működni az EU-val.

Június

2.

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elfogadja a 28 uniós tagállamra vonatkozó ajánlásokat, ezzel iránymutatást nyújtva a 2014–2015-ös tagállami költségvetések összeállításához és a gazdasági szakpolitikák kidolgozásához.

5.

A G7-csoport, azaz a világ hét legfejlettebb ipari országának állam- és kormányfői először találkoznak Brüsszelben, ahol az Európai Unió meghívására gyűlnek össze. A csúcstalálkozó napirendjén többek között az ukrán helyzet, a világgazdaság, az energiaügy, az éghajlatváltozás és a fejlesztés kérdései szerepelnek.

20.

Az uniós pénzügyminiszterek megállapodnak az uniós adójogszabályok módosításáról, miáltal azt kívánják biztosítani, hogy a több tagállamban működő vállalatok ne tudják elkerülni az adófizetést egyes hibrid hitelkonstrukciók esetében.

26.-27.

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok állam-, illetve kormányfői stratégiai menetrendet fogadnak el, és Jean-Claude Junckert nevezik meg az Európai Bizottság elnökjelöltjeként. Emellett döntenek Albánia uniós tagjelölt országgá nyilvánításáról, és megerősítik az euró 2015-ös litvániai bevezetését. Sor kerül továbbá az Európai Unió és Grúzia, Moldova, illetve Ukrajna közötti társulási megállapodások aláírására is.

Július

1.

Olaszország átveszi az EU Tanácsának hat hónapig tartó soros elnöki tisztségét.

1.

Az Európai Parlament képviselőinek döntése nyomán a következő két és fél évben ismét Martin Schulz német szocialista képviselő tölti be a parlamenti elnöki tisztséget.

15.

Az Európai Parlament megválasztja Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság következő elnökének.

16.

Az Európai Tanács ülésén a tagállamok állam-, illetve kormányfői az Unió vezető tisztségviselőinek kinevezéséről egyeztetnek, valamint tárgyalnak az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról és a Gázában kialakult helyzetről is.

Augusztus

30.

Az Európai Tanács rendkívüli brüsszeli ülésén az állam- és kormányfők Donald Tuskot, Lengyelország miniszterelnökét nevezik ki az Európai Tanács elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségével pedig Federica Mogherinit, Olaszország külügyminiszterét bízzák meg.

Szeptember

18.

A skót lakosság többsége nemmel szavaz a Skócia függetlenségéről tartott népszavazáson. A skótok 55,3 százaléka amellett adja le a voksát, hogy Skócia az Egyesült Királyság része maradjon. Néhány kivételes esettől eltekintve mind az EU, mind a Brit Nemzetközösség országainak 16. életévüket betöltött és Skóciában érvényes lakhellyel rendelkező állampolgárai jogosultak szavazni.

Október

22.

Az Európai Parlament 423 igen szavazattal, 209 ellenszavazattal és 67 tartózkodás mellett jóváhagyja a 27 biztosból álló új biztosi testület kinevezését, összhangban a Bizottság megválasztott, de hivatalba még nem lépett elnökének, Jean-Claude Junckernek az előterjesztésével.

24.

Az Európai Tanács brüsszeli ülésén az EU vezetői megállapodásra jutnak az uniós éghajlat-politikai célkitűzésekről, melyek teljesítése a legnagyobb mértékű előrelépést jelentené az éghajlatvédelem terén világszinten. A célkitűzések értelmében 2030-ra 40%-kal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Az uniós országok vezetői találkozójukon arról is döntenek, hogy egymilliárd euróval növelik az ebolavírus nyugat-afrikai terjedése elleni küzdelem céljára nyújtott pénzügyi támogatást.

November

1.

A Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak megfelelően új szabályok lépnek hatályba a Miniszterek Tanácsában történő szavazásra vonatkozóan. Ahhoz, hogy valamilyen új jogszabályt, illetve döntést minősített többséggel elfogadjanak a Miniszterek Tanácsában, ezentúl ún. kettős többségre, azaz mind a tagállamok többségének, mind az uniós lakosság többségének támogatására szükség van. A kettős többség elve váltja fel a korábbi rendszert, amelyben mindegyik uniós tagország meghatározott számú szavazattal rendelkezett.

1.

Jean-Claude Juncker vezetésével hivatalba lép az új Európai Bizottság.

4.

A bankszektorban hatályba lép az Egységes Felügyeleti Mechanizmus. A mechanizmus keretében az Európai Központi Bank felügyeli a tagállami hatóságokkal együttműködésben, hogy az euróövezeti bankok biztonságos és megbízható pénzgazdálkodást folytatnak-e. A mechanizmus részét képezi az ún. bankunió létrehozására irányuló intézkedéseknek. A bankunió azokat a hiányosságokat hivatottak orvosolni, melyek hozzájárultak a 2008-as gazdasági válság elmélyüléséhez. Az Egységes Felügyeleti Mechanizmus hatályba lépése alkalmából az Európai Központi Bank közzéteszi a bankszektorban végzett stresszteszt eredményét, részletes elemzést közreadva a 130 legnagyobb bank pénzügyi stabilitására vonatkozóan.

26.

A Bizottság 315 milliárd eurós beruházási tervet jelent be. A cél az európai gazdaság fellendítése és a munkahelyteremtés elősegítése. A tervezett intézkedések révén becslések szerint 1,3 millió új álláshely jöhet létre.

28.

A Bizottság nyilvánosságra hozza 2015-re szóló éves növekedési jelentését. Ezzel kezdetét veszi a gazdaságpolitikai koordináció évente ismétlődő ciklusa, az európai szemeszter, amelynek keretében az uniós országok összehangolják növekedést szolgáló költségvetési és gazdasági terveiket.

 Kapcsolódó weboldalak

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?