A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal
Németország átveszi az Európai Közösségek Tanácsának elnöki tisztségét. Hatályba lépnek az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), valamint Ausztria, Portugália, Svájc és Svédország között létrejött megállapodások. Hatályba lép a Finnország és a Közösségek közötti, ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás.
A Bizottság nyilatkozatot intéz a kormányfőkhöz a Közösség helyzetéről. A nyilatkozat szerint az európai integrációnak a tagállami politikák egymáshoz közelítésével és közös szakpolitikák kidolgozásával kell új lendületet adni. A Parlament kijelenti, hogy csak akkor jöhet létre egységes Európa, ha a közösségi intézmények képesek valódi európai szolidaritásra épülő politikát folytatni.
A Tanács hivatalosan elismeri, hogy a Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésére véleményt bocsáthat ki.
Az Egyesült Királyságban bekövetkezett kormányváltást követően a külügyi és nemzetközösségi miniszter nyilatkozatot intéz a Tanácshoz, amelyben felvázolja a Közösséggel szembeni új kormányzati politikát. A közös agrárpolitika (KAP) nagyszabású módosítását, a „közösségi költségvetés igazságosabb finanszírozását” és a monetáris problémák megoldását sürgeti.
Együttes nyilatkozat a Közösség helyzetéről. A Tanácshoz benyújtott dokumentumban a Tanács és a Bizottság elnöke elismeri, hogy javítani kell a döntéshozatali folyamatot, amennyiben a fontos területeken előrehaladást kívánunk elérni és a Közösség cselekvési képességét hosszú távon szeretnénk biztosítani. A nyilatkozat emellett konkrét javaslatokat is tartalmaz.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsának (miniszteri szintű) ülése. A Bizottság alelnöke, Sir Christopher Soames hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést és folytatni kell a világkereskedelem liberalizálását. Az OECD tanácsa nyilatkozatot fogad el, amelyben rámutat a tagállamokban jelentkező gazdasági nehézségek – és különösen a nemzetközi kifizetések jelentette deficit – súlyosságára.
A Tanács mérlegeli, milyen eljárásokat fogadjon el az Egyesült Királyság által felvetett problémák vizsgálatára, emellett megvitatja a közösségi intézmények működésének módját. Megállapodások születnek a döntéshozatali folyamat javításáról.
A Tanács két új határozatot fogad el, amellyel az Európai Szociális Alap pénzeszközeiből a fogyatékkal élő személyek és a migráns munkavállalók érdekében hozott bizonyos konkrét intézkedéseknek ítél meg támogatást.
Ítélet a Reyners-ügyben. Az Európai Bíróság kijelenti, hogy amennyiben egy adott tagállamban egy más EK-állampolgárságú személy kíván vállalkozást indítani, a fogadó ország semmilyen törvényi, rendeleti vagy adminisztratív rendelkezéssel, illetve gyakorlattal nem különböztetheti meg a kérdéses személyt az ország állampolgáraitól.
Franciaország átveszi az Európai Közösségek Tanácsának elnöki tisztségét.
Az Európai Bizottság nyilatkozatot ad át a többi közösségi intézménynek az Európai Közösségekről: ezzel elsőként reagált az 1972-es párizsi csúcstalálkozón elhangzott felkérésre.
EK–AKCS (az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országai) közös miniszteri konferencia Kingstonban (Jamaica). A találkozón az AKCS-országok és a Közösség megerősítik arra vonatkozó politikai elhatározásukat, hogy a Yaoundéi Egyezmény és az Arushai Megállapodás hatályvesztéséből adódó határidőkig elfogadják az egyezményt. A résztvevők emellett számos témában a további előrelépéshez szükséges politikai irányvonalakról is megegyeznek..
A Tanács hivatalosan jóváhagyja a Spanyolországgal, Izraellel, Algériával, Marokkóval és Tunéziával folytatandó, átfogó megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások megindításáról szóló irányelveket. Jóváhagy emellett egy dokumentumot, amely a Máltával már megkötött megállapodást terjeszti ki az együttműködésre és a mezőgazdaságra.
Élelmezési Világkoferencia Rómában (Olaszország). A Közösség vezetői tudatában vannak annak, hogy számos fejlődő ország súlyos élelmiszerválsággal küzd. A Közösség tehát részt vesz a konferencián, amely közép- és hosszú távú megoldásokat hivatott találni az élelmezési problémára. A Közösség emellett élelmiszersegély-programokat is támogat.
A Tanács az Európai Bíróság eljárásainak javítása érdekében a Szerződés rendelkezéseinek kiigazításáról dönt. A cél az, hogy a bíróság képes legyen ellátni a megnövekedett munkateherből fakadó feladatait. A módosítás értelmében a Bíróság tanácsokban járhat el olyan előzetes döntéshozatali ügyekben, amelyek technikai jellegűek vagy amelyekre már van kialakult ítélkezési gyakorlat. Ennek feltétele, hogy a tagállamok ne hozzanak fel ellene kifogást, és hogy egyik intézmény se kérje, hogy a Bíróság teljes ülésben járjon el.
A Közösség valamennyi tagállama jóváhagyja az Európai Szén- és Acélközösség, valamint Norvégia és Finnország között létrejött megállapodásokat, amelyek 1975. január 1-jén lépnek hatályba.
A Tanács megállapodik a Parlament költségvetési jogköréről és a Számvevőszék létrehozásáról szóló szerződéstervezet tartalmáról. Ítélet a Binsbergen-ügyben. Az Európai Bíróság kimondja, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó közösségi jogi rendelkezés érvényesíthető közvetlenül a nemzeti bíróságok előtt, amennyiben a rendelkezés célja a szolgáltatóval szemben az állampolgárság vagy a letelepedési hely (ha ez nem a szolgáltatásnyújtás szerinti ország) alapján történő valamennyi megkülönböztetés eltörlése.
Csúcstalálkozó Párizsban (Franciaország). Az EK állam-, illetve kormányfői elhatározzák, hogy évente háromszor tartanak ún. európai tanácsi üléseket, zöld utat adnak a közvetlen európai parlamenti választásoknak és megegyeznek az Európai Regionális Fejlesztési Alap felállításáról. A csúcstalálkozón emellett döntenek a gazdasági és monetáris unió megteremtéséről is. Felkérik a belga miniszterelnököt, Leo Tindemans-t, hogy 1975 végére készítsen összefoglaló jelentést az Európai Közösségről.
A tagállami kormányok képviselői elhatározzák, hogy 1977. január 5-ig meghosszabbítják a Bizottság elnökének, François-Xavier Ortoli-nak a mandátumát.