A szerződés az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodás. A szerződés az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt határozza meg.
A szerződéseket az EU fokozottabb hatékonysága és átláthatósága, az új tagállamok csatlakozására való felkészülés és új együttműködési területek - például az egységes valuta - bevezetése érdekében módosítják.
Az uniós intézmények a szerződések értelmében jogszabályokat fogadhatnak el, amelyeket a tagállamok ezt követően végrehajtanak. A szerződések, a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotási javaslatok teljes szövege az EUR-Lex adatbázisban érhető el, amely az EU jogát tartalmazza.
A legfontosabb szerződések az alábbiak:
Lisszaboni Szerződés (2009)
Célkitűzés: legyen az EU demokratikusabb és hatékonyabb, és legyen képes megfelelőbben, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást.
Főbb változások: az Európai Parlament hatáskörének a kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, polgári kezdeményezés, az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat.
A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök
- tartoznak az EU-hoz
- tartoznak az EU tagállamaihoz
- közösek.
További információk a Lisszaboni Szerződésről
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést
(2004) – amelynek céljai a Lisszaboni Szerződés céljaival megegyezőek – aláírták, azonban nem ratifikálták.
Nizzai Szerződés (2003)
Célkitűzés: olyan intézményi reform, amelynek révén az EU 25 tagállammal is hatékonyan működhet.
Főbb változások: a Bizottság összetételének a módosítására vonatkozó módszerek, illetve a tanácsi szavazási rendszer átstrukturálása.
A Nizzai Szerződés teljes szövege
Amszterdami Szerződés (1999)
Célkitűzés: az uniós intézmények megreformálása a jövőbeli tagállamok csatlakozására való felkészülés céljából.
Főbb változások: az EU-Szerződés és az EGK-Szerződés módosítása, átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása. Átláthatóbb döntéshozatal (az együttdöntési szavazási eljárás fokozottabb alkalmazása).
Az Amszterdami Szerződés teljes szövege
Szerződés az Európai Unióról - Maastrichti Szerződés (1993)
Célkitűzés: az Európai Monetáris Unióra való felkészülés, illetve egy politikai unió egyes elemeinek (polgárság, közös kül- és belpolitika) a bevezetése.
Főbb változások: az Európai Unió létrehozása, illetve az együttdöntési eljárás bevezetése, amely nagyobb szerepet biztosít a Parlamentnek a döntéshozatalban. Újfajta együttműködési formák az uniós kormányok között, például a védelem és a bel- és igazságügy területén.
A Maastrichti Szerződés teljes szövege
Egységes Európai Okmány (1986)
Célkitűzés: az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából, illetve a döntéshozatal felgyorsítása az egységes piacra való előkészület keretében.
Főbb változások: a minősített többségi szavazás kibővítése a Tanács keretében (ezzel egy-egy ország nehezebben tud megvétózni egy jogszabályjavaslatot), az együttműködési és a jóváhagyási eljárás létrehozása, a Parlament befolyásának a növelése.
Az Egységes Európai Okmány teljes szövege
Egyesítési szerződés - Brüsszeli Szerződés (1967)
Célkitűzés: az európai intézményrendszer egyszerűsítése.
Főbb változások: az akkor három európai közösség (az EGK, az Euratom és az ESZAK) számára egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács létrehozása. Az Amszterdami Szerződés hatályon kívül helyezte.
Az egyesítési szerződés teljes szövege
Római Szerződések - az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés (1958)
Célkitűzés: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása.
Főbb változások: az európai integrációnak az általános gazdasági együttműködésre való kiterjesztése.
A Római Szerződések teljes szövege
Szerződés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról (1952)
Célkitűzés: a szén- és az acélipar terén kölcsönös függőség kialakítása annak érdekében, hogy egyetlen ország se mozgósíthassa haderejét a többi ország tudomása nélkül. Ezzel sikerült enyhíteni a második világháború után kialakult bizalmatlan és feszült légkört. Az ESZAK-Szerződés 2002-ben lejárt.
Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződés teljes szövege
Az alapító szerződéseket az EU minden egyes bővítése során módosították:
- 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)
- 1981 (Görögország)
- 1986 (Portugália, Spanyolország)
- 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország)
- 2004 (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia).
- 2007 (Bulgária, Románia)
