Az uniós döntéshozatal
Az EU általános szabály szerint a rendes jogalkotási (korábban az együttdöntési) eljárással hozza meg döntéseit. Ez azt jelenti, hogy a közvetlenül választott Európai Parlament a (27 uniós tagállam kormányait képviselő) Tanáccsal együtt hagyja jóvá az uniós jogszabályokat. Az uniós jogszabályokat a Bizottság szövegezi és hajtja végre.
EU-szerződések
Az Európai Unió alapja a jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés mögött olyan szerződések állnak, amelyeket minden uniós tagállam - önkéntesen és demokratikus módon - jóváhagyott.
A Lisszaboni Szerződés kibővítette a „rendes jogalkotási” eljárás alá eső szakpolitikai területek körét. Az Európai Parlament 
emellett pedig nagyob hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy megakadályozza a javaslatok elfogadását, ha nem ért egyet a Tanáccsal.
Rendeletek, irányelvek és egyéb dokumentumok
Az uniós szerződésekben meghatározott célkitűzések különféle típusú jogi aktusok útján teljesülhetnek. A jogi aktusok közé tartoznak többek között a rendeletek, az irányelvek, az ajánlások és a vélemények. Egyes ilyen célkitűzések kötelezőek, mások nem. Egyes célkitűzések valamennyi uniós országra alkalmazandóak, mások csak néhányra ezek közül.
Az uniós jog alkalmazása
Az európai jogszabályok nem csupán a tagállamok számára biztosítanak jogokat, és írnak elő kötelességeket: számos rendelkezés vonatkozik közvetlenül az Unió területén élő polgárokra, valamint a tagállamokban működő vállalkozásokra. Az uniós jogszabályok szervesen beépülnek a tagállamok nemzeti jogrendszerébe. A közös szabályok végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért elsősorban az EU-tagállamok felelnek.
